Hankó-ügy: megszólaltattuk a NAV elnökét

A frissen kinevezett Sádt Mónikától azt kérdeztük, nem tart-e attól, hogy a volt miniszter elleni eljárásban tanúsított fellépése miatt a NAV-ot a hatalom kiszolgálójának bélyegzi majd a nyilvánosság.

Fotó: Ladóczki Balázs

Nyaksál és pisztoly

Nem ez az első eset, hogy Hankó Balázs ügyében kérdéseket tettünk fel a NAV-nak. A volt minisztert az úgynevezett NKA-ügyben gyanúsítják hűtlen kezeléssel, és egy minapi döntéssel február elsejéig meghosszabbították letartóztatását. Ezt megelőzte azonban, hogy az ellenzéki politikust – mentelmi jogának parlamenti felfüggesztése után – szeptember 28-án az adóhivatal egyik óbudai irodájába idézték be. Már itt, a bejáratnál meglepően nagy létszámú maszkos pénzügyőr várta, október elsején pedig a kecskeméti bíróság épületében készültek a már idézett, rendkívüli hatósági jelenlétről árulkodó felvételek.

A képek és videók gyorsan terjedtek a közösségi és a hagyományos média különböző tereiben, a reakciók közül pedig nem is egy arról szólt: alkalmas lehet a félelemkeltésre, hogy a NAV emberei nagy létszámban és fegyverrel vették körbe Hankó Balázst.

Hankó Balázs megbilincselve, papírdobozzal a kezében a bíróság épületében. Megszámolni is alig lehet a NAV-osokat Fotó: Ladóczki Balázs

Volt alkotmánybírók egy csónak

Ráadásul az eset kapcsán messze többről van szó annál, mint hogy az utca – büntetőügyekhez egyébként nem értő – embere felhorgadt volna. Október legvégén Schiffer András volt országgyűlési képviselő nyílt levelet osztott meg, amelyhez mások is csatlakoztak. Például a büntető eljárásjog kiváló ismerője, Hack Péter, mellette Bihari Mihály, Pokol Béla, Kukorelli István, Stumpf István volt alkotmánybírók, Kónya Imre egykori belügyminiszter vagy Szili Katalin korábbi szocialista házelnök. A nyílt levél tíz pontot tartalmaz, egyebek mellett ezeket:

• a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosítás veszélye, vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni,
• a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság, és
• az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat.

Ezek mindegyike felmerül Hankó Balázs esete kapcsán.

De felmerült más is. A volt miniszter védője, Tóth M. Gábor szerint az ügyészség túllépte a törvényes kereteket, amikor tájékoztatást adott Hankó Balázs fodrászra és vallásgyakorlásra vonatkozó kérelmeiről. A jogász – aki egyébként a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozatal szükségtelenül kiszolgáltatott helyzetbe hozta az ellenzéki politikust.

Borítókép: Hankó Balázst kísérik NAV-osok október elsején a Kecskeméti Járásbíróságon