Az ügyvéd az információs önrendelkezési jogról szóló törvényre hivatkozva azt írta: a vallási meggyőződésre utaló személyes adatok különleges adatnak számítanak, amelyek kezelése csak meghatározott jogalap mellett történhet.
Szerinte Hankó Balázs esetében nem történt olyan írásbeli hozzájárulás, amely megalapozta volna az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát.
Tóth M. Gábor úgy véli, az ügyészség tájékoztatása jelentős érdeksérelmet okozott a volt miniszternek, különösen annak fényében, hogy egy kiemelt közfigyelemmel kísért büntetőeljárásban fogvatartott emberről van szó. A védő ugyanakkor nem vitatta a büntetőeljárás nyilvánosságának fontosságát. Mint hangsúlyozta, a társadalomnak joga van megismerni, hogy mivel gyanúsítanak egy volt minisztert, és miért tartják fogva. Szerinte azonban az ügyészségnek a büntetőeljárás érdemi részleteiről kellene tájékoztatást adnia, nem pedig a fogvatartott személyes életének részleteit nyilvánosságra hoznia.
Az ügyvéd különösen súlyosnak tartja, hogy a vallásgyakorlással kapcsolatos információk esetében szerinte különleges személyes adatok kezelésére került sor, ráadásul hivatalos személy közreműködésével.
