Bíróság dönt a félelmetes ruhadarabról

Dúl a vita a franciák között a burkini viseléséről, a kérdés erősen megosztja a politikusokat is.

Nem csak Franciaországban alakult ki hatalmas társadalmi vita a muszlim nők újszerű strandviseletéről, a burkiniről. Szinte az egész nyugati világ néz farkasszemet az új jelenséggel, a politikusok pedig megpróbálják a maguk számára legjobbat kihozni a tematikából. Az Emberi Jogok Ligája (LDH) által megkeresett francia államtanács csütörtökön tárgyalja a burkiniről szóló, egyre több településen bevezetett tiltást: a legmagasabb közigazgatási jogi fórum döntése ügydöntő lehet, akár a tiltás melletti, akár ellene szóló határozat születik.

A francia kormányfő, Manuel Valls legújabb állásfoglalásával a kritikus, külföldi sajtóvisszhangokra reagált: Valls nem osztja a liberalizmus angolszász felfogását, és szerinte a világi állam elképzelése ugyancsak egy konfrontációból sarjadt. És ma éppen ennek köszönhetően van lehetőségünk arra, hogy bármiben szabadon hihessünk vagy akár ennek az ellenkezőjére, hogy ne higgyünk semmiben. Valls szerint nyilvánvaló, hogy a liberalizmusról és női egyenjogúságról vívott viták mellett a franciák laicitás-eszménye az, ami most ügydöntőnek bizonyul: annyira védenék azt a vallások befolyásától, hogy inkább betiltanak egy női strandviseletet, minthogy azt érezzék, hogy az olyan szimbolikus tereken, mint amilyenek a francia tengerpartok, átvette a hatalmat a vallás, a térítés. Valls szerint ugyanis a burkini a vallásos térítés politikai jele, a térítést pedig nem lehet elfogadni. A kormányfő mindenesetre hozzátette, hogy nem állnak háborúban az iszlámmal, sőt, szerinte a muszlimokat is megvédik a diszkriminációtól.

Hiába kritizálta keményen a burkini több városban történő betiltását a marokkói származású francia oktatási miniszter, Najat Vallaud-Belkacem, úgy tűnik, Manuel Valls kormányfő megingathatatlanul hiszi, hogy a kormányban jó döntések születnek. A miniszterelnök ugyanúgy kiáll a szabályozás mellett, a burkinit pedig a nők rabszolgasorba taszításához hasonlítja. Mostanra már több mint harminc helységben döntöttek az egész testet fedő női fürdőruha tiltásáról, és volt, akit már vetkőzésre is köteleztek, bár csak a homokos parton hűsölt és még a vízbe sem szándékozott bemenni. A napozó nőre lecsapott a törvény ereje, a strandon tartózkodók közül pedig többen meg is tapsolták az intézkedést, és azt kiabálták, hogy menjen inkább haza. Bírságolásokról is érkeztek már a hírek Európa több városából.

Valls az utolsó pillanatig úgy látta, hogy a közrend védelmében születtek a döntések. A kormányfő az oktatási miniszter, Najat Vallaud-Belkacem szavaira is reagált azután, hogy a miniszter feltette a kérdést, mégis milyen messzire megyünk el, hogy igazoljuk, egy viselet összhangban van a jó erkölcsökkel vagy sem. Vallaud-Belkacem az Europe 1 műsorában fejtette ki ugyanis, hogy semmi nem támasztja alá azt az állítást, hogy kapcsolatba hozható lenne a terrorizmus, az Iszlám Állam és egy női viselet a strandon.

Itt van például Amedy Coulibaly szélsőséges terrorista, aki tavaly követett el merényletet egy kóser termékeket árusító boltban, korábban pedig falatnyi fürdőruhát viselő barátnőjével sétálgatott a tengerparton. És egy izraeli karikatúra is erre az állításra játszott rá: egy francia rendőr épp egy burkinis nőt bírságol meg, miközben egy öngyilkos merénylő azt tudakolná tőle, merre talál egy kávézót. A hatósági személy – szavai szerint – nem ér rá segíteni – elvégre épp a rendet igyekszik fenntartani.

Cartoon in Israel: Suicide bomber asks French policeman if he knows a coffee Shop. Policeman: dont have time to help pic.twitter.com/ZgGDhcgTVy

De úgy tűnik, Vallaud-Belkacem óvatosan kritikus: mint kifejtette, valójában nincs különbség az ő és Valls kormányfő véleménye között. Sőt, egyet is értenek egymással. Mint mondta, egyértelmű, hogy a burkinit elutasítja, lévén feminista, a progresszió és a világi állam híve, és olyan társadalomról álmodik, ahol a nők büszkék a testükre és szabadon dönthetnek róla. Mindezek után azonban Vallaud-Belkacem igyekezett álláspontját elkülöníteni a hirtelen a nők szabadságáért aggódó szélsőjobboldali hangoktól: mint mondta, nyugtalanító, hogy felelős jobboldali politikusok használhatják ki az emberek félelmeit.

A francia baloldalt megosztja a kérdés: mint cikkében a Le Figaro írta, akadtak, akik a nők szabadságával érvelve álltak ki a burkini ellen, ami végül a muszlim nők strandokon történő megszégyenítéséhez is vezethet, míg voltak, akik a teljes fátyolban való fürdés szabadsága mellett érveltek. És a bírságolós jeleneteket látva a külföldi sajtó sem támogatja egyértelműen a tiltást: de a kormányfőt ez nem zavarja, mint a Le Monde szerint nyilatkozta, „Franciaország egy másfajta ország”.

Hiába, ha közben a külföldi vezetők sorra teszik elítélő nyilatkozataikat. London muszlim polgármestere, Sadiq Khan például Párizsban járva beszélt arról: senkinek nincs joga megszabni, mit viselhetnek a nők a strandon. „Ennyire egyszerű az egész.” És megvédte a viseletet Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau is. A digitális ügyekért felelős francia államtitkár, Axelle Lemaire ironikus válasza erre: Nem csoda, hiszen „a tavak Kanadában roppant hidegek”.

De úgy tűnik, a baloldali kormány egyensúlyozása még a saját térfelükön sem jön be mindenkinek: szerdán például a Fiatal Szocialisták emelték fel szavukat a „muzulmánok nyilvános megalázásával szemben” a Le Monde szerint. Szerintük a „strandok világiasságára” való hivatkozás a „rasszisták és iszlamofóbok” legújabb eszköze arra, hogy gyűlöletet keltsenek.

Ma bármi kisülhet: a Franciaországi Kollektíva az Iszlamofóbiával Szemben (CCIF) két éve sikerrel támadta meg a bíróságon a burkinit tiltó határozatot. Ezúttal viszont már a bíróságok úgy látták: a települési szabályozások nem ellenkeznek a francia törvényekkel. De nem mindenki véli így: a párizsi Nanterre Egyetem jogászprofesszora, Stéphanie Hennette-Vauchez például a Le Monde-nak arról beszélt, augusztus 22. előtt egy jogi fórum sem határozott arról, hogy a strandok kötelezően vallásilag semleges helyek legyenek. A professzor szerint a burkiniról szóló viták előkészíthetik a muzulmánok vallásszabadságának újabb korlátozását.

A francia államtanács csütörtöki döntését negyvennyolc órán belül ismertetni kell.