Éjszakai horror a prágai vonaton

14 órára növekedő menetidő, 6 órás álldogálás, nem működő klíma és vécék a Prága–Budapest-vonalon.

Nem mindennapi élményben lehetett részük azoknak, akik vasárnap délután a menetrend szerint 15 óra 52 perckor Budapestre induló, EC 281 járatszámú vonatra szálltak fel Prágában. A vonat az út első szakaszát minden probléma nélkül, rendes tempóban tette meg, a problémák este hét óra után kezdődtek, miután a szerelvény áthaladt a cseh–szlovák határon.

A szlovákiai Jókút vasútállomásáról a vonat ugyanis egyszerűen nem akart továbbindulni. Mintegy fél óra várakozás után a jármű vezetője végigjárta a kocsikat, és szlovákul félhangosan elmormolt valamit – úgy, hogy a vonaton utazóknak igen kis hányada volt szlovák, így a legtöbben nem értették, hogy arról beszél: fák dőltek a vihar miatt a sínekre, ezért még félórás várakozással kell számolniuk az utasoknak.

A kommunikáció a továbbiakban is így zajlott, kísérlet sem volt angol nyelvű tájékoztatásra. Így olyan sajátos jelenetek bontakoztak ki, mint például egy külföldi pár esete: az indiai fiatalembernek és dél-amerikai hölgynek egy lengyel fiú fordította le a „közleményt”, már amennyire a nyelvrokonságból futotta, angolra, egyes magyar utasoknak pedig szlovák társaik segédkeztek.

A fél órából mintegy három óra lett, ekkor a vonat a jelenlévők tapsolása közepette megindult, és haladt – mintegy egy kilométert. A szerelvény a nyílt pályán megállt, majd a vonatvezető a korábbiakhoz hasonlóan elmondta, hogy a várakozás folytatódik, továbbá hogy a jármű nem kap megfelelő áramellátást, így hamarosan le kell kapcsolni minden ezzel működő eszközt. Azaz a légkondicionáló berendezések, a zárt rendszerű vécék, de még az ajtónyitás sem működik majd – sőt, idővel a világítást is lekapcsolják a kocsikban.

Ez így is történt, tíz óra magasságában minden „felesleges” áramforrást kikapcsoltak, egyedül a világítás maradt meg, kivéve a büfékocsi előtti első osztályú vagont, ott az utasok vaksötétben találgatták, hogy vajon mennyi ideig tart még a várakozás: a vezető harminc-negyven perc és két óra közötti időket jósolt, ha valakinek sikerült megkérdeznie, akkor

természetesen csakis szlovákul válaszolt.

Közben az eső is eleredt, a szellőzés végett néhány ajtót nyitva rögzítettek, a többit kézi erővel lehetett kinyitni. A mosdók pedig valóban nem működtek, és a bizonytalan várakozás óráiban elkezdtek megtelni. Efféle beszámolókat nemcsak a másod-, hanem az első osztályon is kaptunk. Külön cikket érdemelne, hogyan fogyott ki az élelem és a sör az étkezőkocsiból, ahogy a kényszertúlórázó személyzet nézőpontja is érdekes lehet.

Mindenesetre hajnali fél kettő óra magasságában a vonat – több mint hat óra várakozás után, és eléggé lassan, de – valóban továbbrobogott a cél felé, és hajnali háromnegyed hat óra körül meg is érkezett a Keleti pályaudvarra, ahol a feldühödött utasok hiába próbáltak reklamálni a nemzetközi jegypénztárnál, csak formanyomtatványokat kaptak, amelyekkel később lehet érvényesíteni a kárigényt, annál, akitől a jegyet vették.

Megkerestük a cseh vasúttársaságot, amely a felelősséget továbbpasszolta a szlovákok felé, mondván, bár Prágából indult a vonat, nem az ő társaságuk, a Ceskych Dráhy (CD), hanem szomszéduké, a Zeleznicná Spolocnost Slovenskóé (ZSS) volt a személyzet. Illetve a baleset, amely miatt a vonat sokórás várakozásra kényszerült, Szlovákia területén történt – mentegetőzött a cseh társaság, hozzátéve, az ő személyzetük minden tagja beszél angolul. Egyébként megerősítették, valóban fák zuhantak a sínre, ezt tartott ennyi ideig eltakarítani. Kérdéseinkkel tehát – mi a helyzet a tájékoztatással, a nyelvtudással, gyakori-e az efféle áramhiány, mi ilyenkor a sztenderd megoldás – a ZSS-t is megkerestük, ők későbbre ígértek tájékoztatást, mint mondták, vizsgálják az ügyet.

Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a késésért és a körülményekért kárpótlás illeti meg az utasokat az Európai Parlament 2007/1371-es számú rendelkezése alapján. Egyórás késés esetén a jegyár 25 százaléka, kétórás késésnél már a fele visszajár. Ez egy helyfoglalással együtt körülbelül 64 euróba (kb. 20 ezer forint) kerülő sztenderd jegynél pedig egyáltalán nem mindegy. 25 százaléknyi jóváírás egyébként nem működő légkondicionáló esetén is jár, kérdés, beleszámítják-e a háromórás szaunát a cseh–szlovák határon.