Clinton behúzta az első vitát

A nézőknek nem kellett csalatkozniuk, szállították a show-t a felek.

Gyakorlatilag minden téren jobbnak bizonyult Clinton a CNN/ORC felmérése szerint, a megkérdezett 521 szavazópolgár 62 százaléka szerint Clinton volt az egyértelmű győztes, csak 27 százalék látta jobbnak Trumpot.

A felmérésben résztvevők közül többen vallották magukat demokrata szimpatizánsnak, ugyanakkor a függetleneknél is inkább Clinton nyert, 54 százalékuk szerint volt jobb, míg Trump csak 33 százalékukat győzte meg.

A külügyekben a demokrata jelölt tűnt a rátermettebbnek, 62 százalék a 35 ellenében, míg a terrorizmus kezelésében is egyértelmű volt a különbség 54 százalék a 43 ellenében. A gazdasági ügyekben Clinton 51 százalékot tudott meggyőzni, Trump 47 százalékával szemben – mely a 4,5 százalékos hibahatár mellett gyakorlatilag nulla.

A demokrata jelölt a megkérdezettek kétharmada szerint tisztábban fejezte ki magát, és jobban értette a témákat melyekről szó volt. Clinton ezt az arányt tudta tartani abban is, hogy sikerült olyan tárgyakat érintenie, melyek a lehetséges elnöksége esetén a választókban aggodalmat ébresztenek (57-35), de jobb vezetőnek is tetszett (56-39). 

Kevésbé nyílt az olló az őszinteség és hitelesség kapcsán, 53 százalék szerint volt jobb Clinton, míg 40 százalék Trumpot látta befutónak. A republikánus jelölt a válaszadók 56 százaléka szerint több időt töltött ellenfele támadásával, míg ebben a demokraták jelöltje 33 százalék szerint volt aktívabb.

Ugyanakkor a válaszadók 67 százaléka szerint Clinton kritikái „igazságosak” voltak, míg „csak” 51 százalékuk látta megalapozottnak Trump támadásait.

A vita után a megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy Trump nem bírná el az elnökséggel járó feladatok, míg 43 százalék szerint igen.

A válaszadók 47 százaléka azt vallotta, hogy a vita nem befolyásolja őket az elnökválasztás során, de azok, akikre hatással volt, inkább a demokrata jelölt irányába mozdultak: 34 százalékukat sikerült Clintonnak maga felé csábítania, míg ez a szám Trump esetében mindössze 18 százalék volt.

A történethez az is hozzá tartozik, hogy az előzetes várakozások is a demokrata jelölt győzelmét hozták (26 pontos különbség), ugyanakkor az elvárásokat jóval felülmúlta (35 pontos különbség). 

Általában az a vélemény alakult ki a kommentátorokban és az elemzőkben, hogy Hillary Clinton jobban állta a sarat, mint Donald Trump, bár mind a Fox televízióban, mind a CNN hírtelevízióban megszólaló kommentátorok úgy látták, hogy a gazdaságpolitikai kérdésekben és az afroamerikaiakkal kapcsolatos problémák megítélésében Donald Trump volt a jobb és a meggyőzőbb, míg a külpolitikai és nemzetbiztonsági ügyek megvitatásában Hillary Clinton csillogtatta jobban a felkészültségét.

A The Washington Post című lap szerint Trump agresszívan Clintont tette felelőssé az ország bajaiért, ám nemegyszer mégis ő kényszerült védekezésre, amikor Clinton rasszizmussal vádolta meg őt, vagy a vállalatbirodalma miatti potenciális összeférhetetlenségre utalt. Ám a CNN hangsúlyosan észrevételezte, hogy Clinton egész egyszerűen nem reagált, amikor Trump előállt azzal, hogy nem ő, hanem éppen Clinton két bizalmas munkatársa kezdte terjeszteni az információt még a 2008-as elnökválasztási kampányban arról, hogy Barack Obama valószínűleg nem az Egyesült Államokban született. „Hillary Clinton nem volt tökéletes, de nem meglepő módon jól felkészült volt. (...) Nem sikerült ilyen nagyszerűen Donald Trumpnak” – szögezi le legfrissebb kommentárjában a The Washington Post.

„Hillary Clinton óvatosból epés lett” – írja a The New York Times című lap (amely 18 fős csapatot állított fel a vitában elhangzó tények ellenőrzésére) –, hozzátéve, hogy a demokraták elnökjelöltje a műsorvezető némi segítségével a vita második felében erősödött meg. A lap tényeket ellenőrző csapata egyébként úgy találta, hogy Trump gyakrabban „bánt nagyvonalúan” a tényekkel, mint Clinton. A Times szerint a vita első félóráját – amely a gazdaságról szólt – egyértelműen Trump nyerte meg, mert Clinton védekezésre kényszerült, és Trumpnak sikerült úgy beállítania őt, mint akit az eddigi politikai tapasztalatai inkább sérülékennyé tesznek, mint erőssé. „Trump szenvedélyesnek látszott, Clinton modorosnak” –írja a lap. Hozzáteszi viszont, hogy Trump a vita második felében már nem tartotta ezt a lendületet, és ezzel átadta a terepet Clintonnak. A Times szerint mindazonáltal a nemzetbiztonságról szóló vitát egyértelműen Hillary Clinton uralta.

A The Wall Street Journal című lap szerint teljesítményével Trump a saját táborát megerősítette, ám az ingadozókat és a még bizonytalan szavazókat valószínűleg nem sikerült megnyernie magának.

Hillary Clinton kampánystábja elégedetten nyilatkozott a tévévitával kapcsolatban, és a volt külügyminiszter esélyeinek javulását remélik.

Miközben még Rudy Giuliani, Donald Trump szoros szövetségese is elismerte újságíróknak rögtön a vita után, hogy Donald Trump nem szerepelt valami fényesen, Hillary Clinton támogatói és kampánycsapatának tagjai már a jövőre vonatkozó következtetéseket vontak le a faggatódzó újságíróknak.     

Robby Mook, Clinton kampánymenedzsere szerint Donald Trump zavarban volt, mert észrevette, hogy nem tudja felvenni a versenyt Clintonnal. Jennifer Palmieri, Clinton kommunikációs igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az elnökjelölti vita könnyebb volt, mint amire számítottak, és Trump „többször lépre ment, még akkor is, amikor nem is próbálták lépre csalni”. Mitch Stewart, aki Barack Obama demokrata párti elnök újraválasztási kampányának egyik szakembere volt – s bár támogatja Clintont, de nem áll vele kapcsolatban –, azt hangsúlyozta, hogy Clintonnak sikerült szerethető arcot felmutatnia magáról, és „talán ez az, ami a legfontosabb a számára, hogy sikeres lehessen”. David Plouffe, Obama elnök egykori kampánymenedzsere és beszédíróinak egyike azon meggyőződésének adott hangot, hogy Hillary Clintonnak sikerült a még habozó demokrata párti szavazókat az urnákhoz csábítania, sőt Plouffe szerint jó néhány nem demokrata párti voksolót is meggyőzött, hogy inkább őrá szavazzanak, mint republikánus vetélytársára. „Jó okot adott a demokratáknak arra, hogy megnyugodjanak” – fogalmazott Plouffe.

Ben Carson sebészprofesszor, aki szintén pályázott a republikánusok elnökjelöltségére, a Fox televízióban arról beszélt, hogy Trump „sokat tanul majd ebből a vitából”. Laura Ingraham, a republikánusokhoz közelálló publicista leszögezte: Clinton felkészülten érkezett a vitára, Trump sok lehetőséget hagyott ki. A Fox televízió sajtóval foglalkozó szakértője, Howard Kurtz elismerte ugyan, hogy a vitát Hillary Clinton „nyerte”, de szerinte Trump halvány szerepléséért a vita műsorvezetője, Lester Holt a hibás, mert az agresszívabban megfogalmazott kérdéseket Trumpnak tette fel, és a két elnökjelölt közül Trumpot szakította többször félbe. Newt Gingrich volt republikánus házelnök pedig, egyedüliként a republikánus elnökjelöltet támogatók közül, Trump „óriási, történelmi” győzelméről beszélt szintén a Fox televízióban. Hillary Clinton és Donald Trump kerülte a nyilatkozatokat és az értékeléseket.

A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.

Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak.

Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump állításainak ellenőrzésére.

Ilyen még nem volt a mostani elnökválasztási kampányban: egymásnak feszül „A Donald” és Hillary. A tévéviták ugyan a közelmúltban alapvetően nem nagyon befolyásolták az elnökválasztási versenyt, a mostani kampány sajátosságai miatt ez is másként alakulhat – olvassa el az Mno.hu cikkét!

Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte. Donald Trump republikánus jelölt Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalakozások hazahozatalát valósítaná meg, s ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene.

Trump az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte. Hillary Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.

A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump azzal válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.

Nem kér bocsánatot az email-botrányért – jelentette ki egyebek közt Clinton.

A demokrata párti elnökjelölt azt mondta: vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott.

Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá.

Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.

Helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között – jelentette ki Hillary Clinton a hétfői elnökjelölti tv-vita második nagy témájában, amikor a faji kérdésekben, a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben fejtették ki álláspontjukat.

– állította egyebek között Hillary Clinton. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak, és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.

Donald Trump szerint azonban „Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend”. A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról.

Clinton – amint ez várható volt – felidézte, hogy Trump korábban azt állította: Obama elnök nem az Egyesült Államokban született. „Politikai tevékenységét kezdetben arra a rasszista állításra alapozta, hogy első fekete elnökünk nem amerikai állampolgár. Erre nem volt semmilyen bizonyítéka, mégis kitartott mellette éveken át” – mondta.

Trump az utóbbi időben már azt hangoztatta, hogy Obama amerikai.

Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak „pokolban élnek”. Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy „az ember az utcán sétál, és agyonlövik”. Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta.

Clinton nem ért egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.

Az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért Hillary Clinton. A demokrata elnökjelölt ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal.

Trump szerint egyelőre még senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött.

Donald Trump szerint Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam terrorszervezet felemelkedésére.

A két jelölt hétfői tv-vitájában a republikánus párti elnökjelölt azt állította, hogy

Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött.

Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni.

Trump szerint ha „elvették volna” Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.

Hillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben.

A demokraták elnökjelöltje azt mondta, a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana.

Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként „erős” politikus volt.

Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal.

Trump szerint az Egyesült Államok nem lehet „a világ csendőre”.

A republikánus elnökjelölt a vita végén azt állította: demokrata vetélytársából hiányzik az „életerő”, és bár van tapasztalata, de ez „rossz tapasztalat”, mert sorozatban hozott rossz döntéseket.

Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő.

Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.