Most végre szemtől szemben mérkőzik meg Clinton és Trump

„A Donald” és Hillary a kamerák előtt csap össze. Minden idők legnézettebb elnökjelölti vitájára készül Amerika.

Földi Bence
2016. 09. 26. 19:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mutatkoztak már egy helyen, de csak egymás után az idei elnökválasztási kampány főszereplői. Szeptember elején a Főparancsnokok fórumán először a Demokrata Párt elnökjelöltje, az exkülügyminiszter és ex-firstlady Hillary Clinton szólalt fel, majd a Republikánus Párt kandidálója, az ingatlanmágnás és tévésztár Donald Trump. Azóta sok minden történt a kampányban – a legfontosabb talán az, hogy Hillary Clinton egészségi állapota (majd Donald Trumpé), valamint több merénylet miatt a migráció is központi témává vált.

Illetve az, hogy nem kis meglepetésre a két elnökjelölt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint gyakorlatilag fej fej mellett áll.

Beszédes a Politico mai cikkének címe is, miszerint: Obama csapata már nem nevet Trumpon. Az írás azt elemzi, hogy pár hónap alatt igazán megváltozott a demokrata elnök vezető tanácsadóinak hozzáállása, akik korábban főnyereménynek tartották, hogy Trump került ki győztesen a republikánus előválasztások során. A cikk szerint Obamáék aggodalmát Clinton kampánytanácsadói is osztják, és azon morfondíroznak, hogy lehetséges, „az ország nem az, aminek gondolták, lehet, hogy az Obamacare-rel [az elnök egészségügyi reformja], a melegházassággal és mindazzal a haladással szemben, amelyre oly büszkék, sokkal szélesebb körű az ellenállás, mint az a hangos kisebbség, amelyet mindig is lényegtelennek tekintettek”. Ha Clinton meg is nyeri a választásokat, akkor is ott marad a nyugtalanító tény: a magát okosnak és kifinomultnak tartó demokrata politikai elitet szorongatta meg az általa egyszerűen hülyének tartott jelölt.

De nézzük, mit mondanak a számok. Az előző két hónap inkább Trump számára volt sikeres: augusztus elején volt, hogy több mint 7,5 százalékkal vezetett országosan Hillary Clinton a Real Clear Politics tizenegy közvélemény-kutatás adatait tartalmazó összesítése szerint. Valószínűleg a kampánystáb radikális átalakítása nyomán ezt a hátrányt fokozatosan csökkenteni tudta a populista kijelentéseit egyre inkább elhagyó, ezzel egy időben egyre komolyabb hangnemre váltó Donald Trump. Egészen odáig, hogy szeptember 18–19-e tájékán már csak 0,7 százalékos hátrányban volt, cikkünk írásakor 1,5 százalékkal van lemaradva az egykori ellenfele, Ted Cruz által is támogatott republikánus politikus. (Hozzájuk képest a harmadik párti jelöltek azonban sokkal rosszabbul állnak, így a vitarészvételért sokáig hevesen harcoló libertárius jelölt, Gary Johnson sem lehet ott a színpadon. Ő és alelnökjelöltje, Bill Weld a vita előtt a Facebookon válaszol élőben a feltett kérdésekre.)

Az elnökjelöltek a Long Island-i Hofstra Egyetem színpadán kilencven percen keresztül vitáznak majd – mindketten erősen készülnek is a megméretésre.

A hírek szerint Hillary Clinton igyekszik majd „kiegyensúlyozatlannak” és „felkészületlennek” bemutatni ellenfelét. A demokrata jelöltet felkészítő szakértői csapat egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa az MTI szerint azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy Trump kiszámíthatatlan, egyetlen lejárató megjegyzéssel elbizonytalaníthatja Clintont, amivel pedig akár felül is kerekedhet a vitában. „Attól tartunk, hogy ha [Clinton] egyetlen pillanatra is elbizonytalanodik, azt senki nem képes jobban kihasználni, mint Donald Trump” – jelentette ki. Éppen ezért Clinton szituációs gyakorlatokkal igyekszik felkészülni az ilyen helyzetekre. A The New York Times korábban arról számolt be, hogy Phillippe Reynes, Clinton régi munkatársa személyesíti meg Trumpot, hogy különböző helyzetekben különböző témákról vitázzon vele.

Donald Trump is készül: állítólag Clintonné gesztusait, testbeszédét és szavajárását elemzi egy szakértői csoport, hogy megtalálja Hillary gyenge pontjait. Elkészítették a demokrata jelölt „lélektani profilját” is, amely Clinton nyilvános szerepléseiről készült felvételek aprólékos elemzésének eredményeit tartalmazza. Megvizsgálták azt is, hogy a demokrata ellenfél milyen szavakkal él és milyen gesztusai vannak elbizonytalanodás esetén vagy olyankor, amikor megpróbál kibújni egy kínos kérdés alól. A Trump-csapat célja ezzel az, hogy a republikánus elnökjelölt azonnal felismerje a neki előnyös helyzetet. Jennifer Palmieri, Clinton kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy nem aggódnak a „profilírozás” miatt, hiszen a demokrata jelölt felkészítői is tanulmányozzák Trump hangulatváltozásait, lelki alkatát és gesztusait.

Persze a fentieket nem feltétlenül kell készpénznek venni, hiszen a kampánystratégák nyilvánvalóan nem teregetik ki minden kártyalapjukat az ellenfélnek. Arra azonban érdemes odafigyelni, mit mond a Republikánus Párt vezető szervének, a Republikánus Országos Bizottságnak az elnöke, Reince Priebus. Egy vasárnapi rádióinterjúban úgy vélte, a vitán is folytatódik Trump komolyra hangolása, más kérdés, hogy az eddigi kijelentéseivel is szembe kell hogy nézzen majd.

A magyar idő szerint holnap hajnalban kezdődő televíziós vitát még két elnökjelölti csörte követi: október 9-én és 19-én is összecsapnak majd a felek (az alelnökjelöltek egy alkalommal, október 4-én feszülnek egymásnak). Ugyan szoros az állás jelen pillanatban, kérdéses, hogy az elnökjelölti tévévitáknak komoly hatásuk lenne a választókra. Több tényező is arra utal, hogy már csak a hagyomány miatt érdemes megtartani ezen eseményeket.

Az amerikai sajtó természetesen most is felidézi a legemlékezetesebb, legkülönösebb, legkudarcosabb vitákat. Például amikor Bill Clinton és idősebb Bush mérkőzött meg 1992-ben, és Bush az óráját nézte, mintha már unta volna az egészet. 2000-ben ifjabb Bush és Al Gore összecsapása keltett figyelmet: jól hallható volt ugyanis, hogy Al Gore nagyokat és keserveseket sóhajtott, azt a benyomást keltve, hogy már maga is lemondott a győzelemről. Gerald Ford elnök pedig a vita hevében 1976-ban azt hangoztatta, hogy nincs szovjet uralom Kelet-Európában, és ha elnökké választják, nem is lesz – írja az MTI. Hasonló külpolitikai baki ebben a kampányban Gary Johnson részéről történt – a libertáriusok jelöltje egy tévéinterjú során kérdezett vissza ekképpen: „Mi az az Aleppó?”

Az NBC News televízió és a The Wall Street Journal című lap minap készült összeállítása az 1992 és 2012 közötti elnökjelölti vitákat vizsgálta. Azt állapították meg, hogy szinte mindig az a jelölt lett az elnök, aki már a viták előtt is vezetett a közvélemény-kutatásokban. Egyetlen kivételt találtak: a 2000-ben George W. Bush és Al Gore között lezajlott elnökjelölti vita valóban a republikánus Bush felé fordított sok választót – igaz, az egész USA-t tekintve Gore akkor is több szavazatot szerzett, mint Bush.

Másrészt a két jelöltet és politikai nézeteit már a vita előtt is jól ismerték a választók: az internet világában nem nehéz tájékozódni, ráadásul mindketten régi szereplői az amerikai közéletnek. Ebből a szempontból talán az tartogathat még meglepetéseket, hogy Hillarynek részletekbe menő közpolitikai tervei is vannak, míg Trump főként nagyszabású elképzeléseket vázolt a választóknak, konkrétumokkal azonban a legtöbb esetben nem szolgált.

Harmadrészt a közvélemény-kutatások szerint az első tévéviták idejére a választók többsége már döntött arról, mely jelöltet támogatja majd szavazatával – részben az előbbi pont miatt.

Ugyanakkor sok olyan véleményt lehet hallani, olvasni, amely arra mutat rá: ez a kampány a tévéviták szempontjából is rendkívüli, és rendkívüli súllyal esik majd a latba a két jelölt szereplése. Természetesen a korábbi valóságshow-hős Trumpnak és – ahogy a New York Times fogalmaz – „a világ leghíresebb asszonyának” televíziós mérkőzése óriási show-t ígér, amelynek kapcsán a liberális lap a celebipar és a politika teljes összeolvadásának pillanatát vizionálja. James Fallows, a The Atlantic elemzője pedig hosszas esszéjében a tévévita előtt egyenesen úgy fogalmaz: a mostani televíziós viták „azért kihagyhatatlanok, mert a személyes, intellektuális és politikai stílus közötti kontraszt a legextrémebb lesz az amerikai demokrácia történetében”. Fallows azt is megjegyzi: a választási küzdelmek során még soha nem domináltak annyira a képek a szavakkal szemben, mint az idén.

Ezt tükrözik a nézettséggel kapcsolatos várakozások is: a Nielsen nézettségkutató cég szerint nem kizárható, hogy az Egyesült Államokban 100 millióan is követik majd a vitát. Csak emlékeztetőül: az eddig rekordnézettségűnek számító Reagan–Carter-vita 1980-ban 81 millió nézőt vonzott.

Donald Trump újabb ingaállamokban hozta be Hillary Clintont. A CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató által közösen készített és hétfőn reggel közzétett felmérés azt mutatja: Donald Trump republikánus elnökjelölt Coloradóban és Pennsylvaniában is ledolgozta hátrányát, sőt Coloradóban pillanatnyilag ő vezet Hillary Clinton előtt. Mindkét állam az elnökválasztás kimenetele szempontjából kulcsfontosságú, úgynevezett ingaállamnak számít, ahol a két jelölt támogatottsága fej fej melletti. Hasonló állam a többi között Florida és Ohio is. (MTI)

A The Wall Street Journal és az NBC News mostani közös közvélemény-kutatása szerint a választók 34 százaléka gondolja úgy, hogy a három tévévitában látottak és hallottak nagyon fontos szerepet játszanak majd abban, hogy melyik jelölt mellé állnak a novemberi elnökválasztáson. A republikánusok 37, a demokraták 31 százaléka vélekedett így – azaz a jobboldali szavazók picit bizonytalanabbak a jelöltjüket illetően. Az igazán fontosak azonban nem a pártszimpatizánsok, hanem a kisebbségek: a hagyományosan inkább demokratákhoz húzó spanyol ajkúak és afroamerikaiak relatív többsége (49 és 42 százaléka) a vitákat követően dönti majd el, kire szavazzon, ráadásul a 35 évnél fiatalabbak 39 százaléka is így vélekedik.

Minden idők két leginkább elutasított jelöltjének vitája tehát ezért is bír téttel: a szokásosnál sokkal több a bizonytalan szavazó, így innen lehet meríteni a küzdelem eldöntéséhez – írja a Real Clear Politics. A portál szerint ha szoros marad a verseny, különös jelentőséggel bírhatnak majd a viták, hiszen egy jó teljesítmény vagy egy botrányos elszólás is megfordíthatja az állást.

Ha nem is holnap reggel, de pár nap múlva – amikor a vita utáni első közvélemény-kutatások megjelennek – okosabbak leszünk e téren.

A legtöbb amerikai tévécsatorna élőben közvetíti az első elnökjelölti tévévitát magyar idő szerint hajnali háromtól – sok adó felvezető műsorral is készül. Élőben közvetít például az ABC, a CBS, a CNN, a Fox News, az MSNBC és az NBC is.

Lesz azonban online közvetítés is: az ABC News és a Facebook együttműködése révén a közösségi portálon élőben lehet majd nézni, ahogy egymásnak feszül a két elnökjelölt. Élő szöveges híradással pedig tényleg rengeteg amerikai hírportál készül majd, köztük az ABC News, a Buzzfeed News, a CBS News, a CNN, a Fox News, a The Huffington Post, a Politico vagy a The Wall Street Journal.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.