A letáborozott tüntetők bőrrel borított sátraira (tipijeire) azt írták: #AllLifeMatters, azaz minden élet számít – replikázva ezzel a közelmúltban elterjedt Black Lives Matterre és White Lives Matterre. A demonstrálók optimisták, remélik, hogy a bíró a javukra ítél majd – derül ki a Bismarck Tribune hétfői riportjából. A borús időben folyamatos imakántálással, valamint az adományozott alapanyagokból készült ételek elfogyasztásával töltötték napjukat.
A New York állambeli Johnstownból a helyszínre siető Bill Kitchen szerint az ügyet Barack Obama elnök elé kellene vinni. A tüntető úgy véli, hogy a hétvégi összecsapás nem ejtett szégyenfoltot a tüntetésen, annak azonban nagy visszhangja lenne, ha a munkások elpusztítanák a sírokat. A dél-dakotai Tonya Hertel is bizakodó. „Úgy érzem, meg fogjuk nyerni” – jelentette ki a tiltakozó a bírósági ügyről. Ő maga egyébként ruhaadományokat is vitt a többieknek.
Az NBC News hat csatlakozó törzsről tudósított, és még az Észak-Dakotától két állammal (bő ezer kilométerrel) keletebbre fekvő Oregonból is érkeztek őslakosok – írta honlapján a portlandi KGW hírtelevízió. Ez azért is érdekes, mert Oregonban idén már zajlott hasonló, földdel kapcsolatos tüntetés: akkor százötven farmer foglalt el egy helyi kormányépületet, és szólított fegyverbe minden „hazafias érzelmű” amerikait a szerintük elnyomó központi hatalommal szemben. Az Egyesült Államokban évszázados vita tárgya, hogy voltaképpen kié a föld, és mire érdemes használni. Az oregoni tiltakozás egyik oka az volt, hogy a szövetségi tulajdonban lévő területek esetében az 1960-as évektől a legeltetés kárára egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi szempontok is. (És persze a politika. Részletek itt.)
Ugyan az államilag jóváhagyott olajprojekt nyomán sok gazdálkodó rengeteg pénzt kapott a tőlük átvett földekért cserébe, Iowában farmerek tiltakoztak a rekvirálás ellen – írta még augusztusban a The New York Times. Szerintük a hatóságok rosszul döntöttek, amikor engedélyt adtak az olajvezeték építésére, főleg úgy, hogy az sokuk földjét keresztülszeli majd. Mindazonáltal a helyi gazdák többsége megegyezett az építőcéggel, így komoly pénz üti a markukat.
