Obama „nagyfőnököt” kérlelik az indiánok

A kormányzat döntött az építkezés felfüggesztéséről, de a beruházás végleges leállításáért tüntettek Washingtonban.

Földi Bence
2016. 09. 14. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Múlt hét kedden elsőként írtunk itthon arról, hogy Észak-Dakotában, az Álló Szikla Sziú Rezervátumnál amiatt tiltakoztak az indiánok, hogy egy olajvezeték építése során a rezervátumon kívül eső indián sírokat dúltak fel.

A sziúk szembeszálltak a dallasi Energy Transfer Partnersszel, amely négy államon – Észak- és Dél-Dakotán, Iowán és Illinois-n – keresztül építi a Dakota Hozzáférés olajvezetéket, 3,8 milliárd dollárért. Az indiánok keresetet nyújtottak be a beruházás felfüggesztése érdekében, ám múlt pénteken egy szövetségi bíró ítéletében közölte: az indiánoknak volt lehetőségük kifejezni véleményüket a tervekkel kapcsolatban – írja a Los Angeles Times.

Ám az Obama-adminisztráció – az amerikai igazságügyi, hadügyi és belügyminisztérium közösen – döntött a munkagépek leállításáról azon a területen, ahol a múlt hét előtti hétvégén még összecsaptak a sziúk a biztonsági őrökkel. Közleményükben egy olyan tárgyalássorozatra invitálták a fenti minisztériumok az ügyben összefogó indián törzseket, amelyet még az ősszel tartanának az őslakos földeken.

Az őslakosok azonban nem elégszenek meg azzal, hogy felfüggesztették a projektet: a teljes leállításért tüntettek helyi idő szerint kedd este – az ún. Cselekvés napján – a washingtoni Fehér Háznál. A Lafayette térre a Demokrata Párt elnökjelöltségét Hillary Clintonnal szemben elbukó vermonti szenátor, Bernie Sanders is kilátogatott – írja a The Hill.

„Arra kérem Obama elnököt, biztosítsa, hogy az olajvezetékhez teljes környezetvédelmi és kulturális hatástanulmány készüljön. Úgy vélem, ha ez elkészül majd, ez a projekt nem folytatódhat”

– jelentette ki Sanders, aki idézte az Oil Change International elemzését. Eszerint a Dakota Hozzáférés olajvezeték építése olyan hatással van a bolygóra, mintha 21 millió új autót engednénk az utakra, vagy harminc szénbányát nyitnának ki. A politikus emellett dicsőítette a törzseket is, mert össze tudtak fogni és ismét rámutattak arra, hogy az emberi faj a természet részét képezi. „Fajunk nem éli túl, ha folytatjuk a természet tönkretételét” – vélte Sanders.

Sandersen kívül más is felszólalt. Az Álló Szikla Sziú Rezervátumnál folyamatosan tüntetők ezreit Jasilyn Charger képviselte, állítása szerint addig maradnak, amíg végleg le nem állítják a projektet. Lennox Yearwood tiszteletes is a klímaváltozás elleni harc jegyében szólalt fel. „Itt az idő, hogy a klímára igazán ügyelő vezetőink legyenek” – jelentette ki. Az Obama-adminisztráció korábbi zöldpolitikai tanácsadója, Van Jones egészen egyszerűen fogalmazta meg véleményét az Oahe-tó alatt átvezetni tervezett Dakota Hozzáférésről: „A víz: élet. Az olaj: halál”.

Kedden – azaz az országszerte több tüntetést, így a washingtoni demonstrációt is hozó Cselekvés napján – az Energy Transfer Partners arról tájékoztatta alkalmazottait, hogy elkötelezettek az olajvezeték befejezésével kapcsolatban, annak ellenére, milyen erős ellenvéleménnyel kell szembe szállniuk – írja a The Washington Post. A dolgozóknak küldött emlékeztetőben – amelyet a médiának is elküldtek – először árulnak el részleteket az 1886 kilométer hosszú vezetékről.

Kelcy Warren vezérigazgató szerint a vezeték közel hatvan százaléka már elkészült, és alaptalanok azok az aggodalmak, miszerint vízforrásokat veszélyeztetne a projekt. „Magabiztos vagyok azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat a tudományos és mérnöki információk alapján pozitívan dönt majd a projekt sorsáról, így a Dakota Hozzáférés olajvezeték elkészülhet. [ ] Úgyhogy továbbra is a törvények szerint járunk el és bízunk a jövőben” – írta a dolgozóknak Warren, aki szerint a média félreinformálja a közvéleményt. Állítása szerint konzultáltak ötvenöt különböző törzs képviselőivel is, köztük az Álló Szikla Sziú Rezervátumban élőkkel, a cég pedig tiszteletben tartja az őslakosok kultúráját – áll a közleményben. Az indiánok egyébként nem így emlékeznek a Washington Post szerint: csak akkor találkoztak velük a cég képviselői, amikor már jóváhagyták a terveket.

A cég egyébként a kérdéses területről 32 kilométer hosszan vonta ki a gépeit – köztük harminc olyat, amelyet a tüntetők rongáltak meg. Durván 110 kilométerre a rezervátumtól szintén tüntetők zavarták meg a munkálatokat kedden: ketten odaláncolták magukat a munkagépekhez, összesen húsz személyt tartóztattak le – közölte a Morton megyei seriff szóvivője, Donnell Preskey.

Az indiánok az 1966-os nemzeti műemlékvédelmi törvényre hivatkozva próbálják leállítani a beruházást. Mivel az olajvezeték útja 99 százalékban magán földterületeken halad, alapvetően nincs szükség szövetségi jóváhagyásra. Ám abban az esetben már igen, ha a fenti törvény hatálya alá eső vidékeken is zajlanak munkálatok. Márpedig az indiánok ezzel érvelnek: szerintük a rezervátum határain kívül eső területeken, ahol munkagépek kezdtek dolgozni a múlt hét előtti hétvégén zajlott tüntetést megelőzően, indián sírok találhatóak. A törvény úgy fogalmaz, hogy a műemlékvédelmi törvény azon helyszínekre vonatkozik, amelyek szerepelnek a Történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásában, vagy várható, hogy bekerülnek ebbe a regiszterbe – írja a The Wall Street Journal.

A cikk szerint a Dakota Hozzáférés olajvezeték tervezése során igyekeztek megelőzni a bajt, éppen ezért 140 alkalommal módosítottak a terven, hogy az ilyen vidékeket elkerüljék. Az Oahe-tónál azért nem gyanakodtak erre, mert ott keresztezik az 1982-ben elkészült az Északi Határ gázvezetéket, amelynek építése során nem bukkantak indián emlékekre. Próbáltak egyeztetni is az indiánokkal, ám azok nem voltak hajlandóak erre. "Egy alkalommal a mérnökök pontosan érkeztek egy tárgyalásra, ám a sziúk arra hivatkozva hajtották el őket, hogy a konklávéjuk a tervezettnél hamarabb kezdődött és már véget is ért, mire odaértek. Ezt követően viszont beperelték őket a műemlékvédelmi törvény egyeztetési kötelezettségének megsértése miatt – ebből született a szövetségi bírói ítélet, amely ennek ellenkezőjét állítja."

A kormányzat megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás döntését, azzal, hogy a munkálatok felfüggesztéséről határozott. Ha Barack Obama végül enged a tüntetők nyomásának és az építkezés leállítása mellett dönt, akkor egy szövetségi bírói ítéletet ír majd felül – ez pedig további feszültséget szíthat az indiánok akciója körül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.