Obama „nagyfőnököt” kérlelik az indiánok

A kormányzat döntött az építkezés felfüggesztéséről, de a beruházás végleges leállításáért tüntettek Washingtonban.

Múlt hét kedden elsőként írtunk itthon arról, hogy Észak-Dakotában, az Álló Szikla Sziú Rezervátumnál amiatt tiltakoztak az indiánok, hogy egy olajvezeték építése során a rezervátumon kívül eső indián sírokat dúltak fel.

A sziúk szembeszálltak a dallasi Energy Transfer Partnersszel, amely négy államon – Észak- és Dél-Dakotán, Iowán és Illinois-n – keresztül építi a Dakota Hozzáférés olajvezetéket, 3,8 milliárd dollárért. Az indiánok keresetet nyújtottak be a beruházás felfüggesztése érdekében, ám múlt pénteken egy szövetségi bíró ítéletében közölte: az indiánoknak volt lehetőségük kifejezni véleményüket a tervekkel kapcsolatban – írja a Los Angeles Times.

Ám az Obama-adminisztráció – az amerikai igazságügyi, hadügyi és belügyminisztérium közösen – döntött a munkagépek leállításáról azon a területen, ahol a múlt hét előtti hétvégén még összecsaptak a sziúk a biztonsági őrökkel. Közleményükben egy olyan tárgyalássorozatra invitálták a fenti minisztériumok az ügyben összefogó indián törzseket, amelyet még az ősszel tartanának az őslakos földeken.

Az őslakosok azonban nem elégszenek meg azzal, hogy felfüggesztették a projektet: a teljes leállításért tüntettek helyi idő szerint kedd este – az ún. Cselekvés napján – a washingtoni Fehér Háznál. A Lafayette térre a Demokrata Párt elnökjelöltségét Hillary Clintonnal szemben elbukó vermonti szenátor, Bernie Sanders is kilátogatott – írja a The Hill.

„Arra kérem Obama elnököt, biztosítsa, hogy az olajvezetékhez teljes környezetvédelmi és kulturális hatástanulmány készüljön. Úgy vélem, ha ez elkészül majd, ez a projekt nem folytatódhat”

– jelentette ki Sanders, aki idézte az Oil Change International elemzését. Eszerint a Dakota Hozzáférés olajvezeték építése olyan hatással van a bolygóra, mintha 21 millió új autót engednénk az utakra, vagy harminc szénbányát nyitnának ki. A politikus emellett dicsőítette a törzseket is, mert össze tudtak fogni és ismét rámutattak arra, hogy az emberi faj a természet részét képezi. „Fajunk nem éli túl, ha folytatjuk a természet tönkretételét” – vélte Sanders.

Sandersen kívül más is felszólalt. Az Álló Szikla Sziú Rezervátumnál folyamatosan tüntetők ezreit Jasilyn Charger képviselte, állítása szerint addig maradnak, amíg végleg le nem állítják a projektet. Lennox Yearwood tiszteletes is a klímaváltozás elleni harc jegyében szólalt fel. „Itt az idő, hogy a klímára igazán ügyelő vezetőink legyenek” – jelentette ki. Az Obama-adminisztráció korábbi zöldpolitikai tanácsadója, Van Jones egészen egyszerűen fogalmazta meg véleményét az Oahe-tó alatt átvezetni tervezett Dakota Hozzáférésről: „A víz: élet. Az olaj: halál”.

Kedden – azaz az országszerte több tüntetést, így a washingtoni demonstrációt is hozó Cselekvés napján – az Energy Transfer Partners arról tájékoztatta alkalmazottait, hogy elkötelezettek az olajvezeték befejezésével kapcsolatban, annak ellenére, milyen erős ellenvéleménnyel kell szembe szállniuk – írja a The Washington Post. A dolgozóknak küldött emlékeztetőben – amelyet a médiának is elküldtek – először árulnak el részleteket az 1886 kilométer hosszú vezetékről.

Kelcy Warren vezérigazgató szerint a vezeték közel hatvan százaléka már elkészült, és alaptalanok azok az aggodalmak, miszerint vízforrásokat veszélyeztetne a projekt. „Magabiztos vagyok azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat a tudományos és mérnöki információk alapján pozitívan dönt majd a projekt sorsáról, így a Dakota Hozzáférés olajvezeték elkészülhet. [ ] Úgyhogy továbbra is a törvények szerint járunk el és bízunk a jövőben” – írta a dolgozóknak Warren, aki szerint a média félreinformálja a közvéleményt. Állítása szerint konzultáltak ötvenöt különböző törzs képviselőivel is, köztük az Álló Szikla Sziú Rezervátumban élőkkel, a cég pedig tiszteletben tartja az őslakosok kultúráját – áll a közleményben. Az indiánok egyébként nem így emlékeznek a Washington Post szerint: csak akkor találkoztak velük a cég képviselői, amikor már jóváhagyták a terveket.

A cég egyébként a kérdéses területről 32 kilométer hosszan vonta ki a gépeit – köztük harminc olyat, amelyet a tüntetők rongáltak meg. Durván 110 kilométerre a rezervátumtól szintén tüntetők zavarták meg a munkálatokat kedden: ketten odaláncolták magukat a munkagépekhez, összesen húsz személyt tartóztattak le – közölte a Morton megyei seriff szóvivője, Donnell Preskey.

Az indiánok az 1966-os nemzeti műemlékvédelmi törvényre hivatkozva próbálják leállítani a beruházást. Mivel az olajvezeték útja 99 százalékban magán földterületeken halad, alapvetően nincs szükség szövetségi jóváhagyásra. Ám abban az esetben már igen, ha a fenti törvény hatálya alá eső vidékeken is zajlanak munkálatok. Márpedig az indiánok ezzel érvelnek: szerintük a rezervátum határain kívül eső területeken, ahol munkagépek kezdtek dolgozni a múlt hét előtti hétvégén zajlott tüntetést megelőzően, indián sírok találhatóak. A törvény úgy fogalmaz, hogy a műemlékvédelmi törvény azon helyszínekre vonatkozik, amelyek szerepelnek a Történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásában, vagy várható, hogy bekerülnek ebbe a regiszterbe – írja a The Wall Street Journal.

A cikk szerint a Dakota Hozzáférés olajvezeték tervezése során igyekeztek megelőzni a bajt, éppen ezért 140 alkalommal módosítottak a terven, hogy az ilyen vidékeket elkerüljék. Az Oahe-tónál azért nem gyanakodtak erre, mert ott keresztezik az 1982-ben elkészült az Északi Határ gázvezetéket, amelynek építése során nem bukkantak indián emlékekre. Próbáltak egyeztetni is az indiánokkal, ám azok nem voltak hajlandóak erre. "Egy alkalommal a mérnökök pontosan érkeztek egy tárgyalásra, ám a sziúk arra hivatkozva hajtották el őket, hogy a konklávéjuk a tervezettnél hamarabb kezdődött és már véget is ért, mire odaértek. Ezt követően viszont beperelték őket a műemlékvédelmi törvény egyeztetési kötelezettségének megsértése miatt – ebből született a szövetségi bírói ítélet, amely ennek ellenkezőjét állítja."

A kormányzat megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás döntését, azzal, hogy a munkálatok felfüggesztéséről határozott. Ha Barack Obama végül enged a tüntetők nyomásának és az építkezés leállítása mellett dönt, akkor egy szövetségi bírói ítéletet ír majd felül – ez pedig további feszültséget szíthat az indiánok akciója körül.