Két irányzat találkozott tegnap az Európai Unió vezetőinek pozsonyi informális csúcsértekezletén: az a 14 pontos javaslatcsomag, amit az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker hozott magával, illetve az, amit a visegrádi négyek vezetői, köztük Orbán Viktor terjesztett elő Lengyelország tolmácsolásában. A megbeszélés után Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közös sajtótájékoztatóján ugyanakkor kiderült, a felvázolt menetrend alapján a konkrét tervek csak jövő márciusra készülnek el.
Juncker pontjai között megtalálhatók az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítésére vonatkozó javaslatok éppúgy, mint a török–bolgár határ ellenőrzését segítő uniós segítség vagy éppen az európai katonai műveletek irányítására képes főhadiszállás létesítése, illetve egy hadiipari fejlesztési alap életre hívása is. Úgy tudni, a bizottsági elnökkel párhuzamosan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szintén menetrendtervet terjesztett az állam- és kormányfők elé, német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot.
Ami Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot illeti, a „rugalmas szolidaritás” lényege, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is, és ez alapján nyíljon lehetőségük arra, hogy hozzájáruljanak a migránsválság megoldásához.
Orbán Viktor szerint az EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem tudták megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját.
A magyar miniszterelnök korábban az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal is tárgyalt, és arra kérte, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak. A német politikus jónak tartaná, ha a mély véleménykülönbségek ellenére részletesebb tárgyalást folytathatnának a magyar kormányfővel, és beszélni tudnának mindazokról a kérdésekről, amelyekben nézeteltéréseik vannak.
Újabb brüsszeli cáfolat
A kormány közismert plakátjának üzenetével ellentétben Brüsszel nem akar egy városnyi illegális bevándorlót Magyarországra telepíteni – derül ki az EU migráció- és menekültügyi biztosa lapunknak adott válaszából. Dimitrisz Avramopulosz megkeresésünkre leszögezte, az illegális bevándorlás sosem volt része az uniós menekültáttelepítési rendszernek. A menekültügyben egyébként félénken nyilatkozó Brüsszel ezáltal gyakorlatilag cáfolta az október 2-i kvótanépszavazást előkészítő plakátkampány üzenetét. Korábban az Európai Bizottság lapunknak azt is cáfolta, hogy – ellentétben a magyar kormány állításával – már döntés született volna egy felső határ nélküli, korlátlan kvótáról. Szintén a népszavazás kampányához kapcsolódik, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem indít vizsgálatot, amiért a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem közli részletesen, a népszavazási kampányban pontosan mennyi közpénzt költöttek el, és mire. A Péterfalvi Attila vezette szervezet indoklása szerint ugyanis ez csak „csekély súlyú jogsérelmet eredményez”.
