Tovább tarackozza a Fidesz Jean Asselbornt

Szijjártó idehaza osztott egyet Martin Shulznak is, míg Balog német rádióinterjúban csapott oda.

A magyar külügyi tárca vezetője szerdán az MTI-nek arra reagált, hogy a Die Welt német lap keddi számában Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország kizárását követelte az EU-ból. Szerdán pedig a Die Welt Martin Shulz EP-elnökkel közölt interjút Néhány ország csak venni akar, de semmit nem akar adni, míg az online változatban Nem értem, mire gondol Orbán úr címmel.

Brüsszel cáfolja a kormányt

Orbán Viktor kész tényként beszélt arról, hogy az Európai Bizottság már döntött a kötelező betelepítési kvótáról, azonban a brüsszeli testület a Magyar Nemzet megkeresésére leszögezte, csak jogszabályjavaslattal éltek.

Ezekre reagálva Szijjártó Péter kiemelte: „Jean Asselborn – hiába tagadja – aljas támadást indított Magyarország ellen” (a luxemburgi politikus szerdán a Süddeutsche Zeitungnak már finomított). A magyar embereknek azzal a döbbenetes ténnyel kell szembenézniük, hogy az illegális bevándorlás veszélyeivel szembeni védekezés miatt az Európai Unión belülről is támadják az országot.

Szijjártó Péter szerint „Jean Asselbornt és Martin Schulzot nem érdeklik a magyar emberek, és valójában nem érdekli őket a jogállam és a demokrácia sem”, csak az, hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába. Egy olyan nemzetet minősítenek „ellenforradalmárnak” és „az európai értékeken kívülállónak”, amely nemzet forradalmat indított elnyomóival szemben, és a vérét adta a szabadságáért – emelte ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: azt állítják, hogy „bárki bármit mondhat, de, ha valaki nem azt mondja, amit ők, kirekesztik, megbélyegzik”.

„Ez elfogadhatatlan, ez nem európai viselkedés” – szögezte le Szijjártó Péter, kiemelve: „a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Európa ne ebbe az irányba menjen tovább”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak hangsúlyozta: Jean Asselborn bírálata jelzi, hogy durva vádaskodás és bűnbakkeresés zajlik a válaszok keresése helyett egy olyan válság közepette, amely megrázza Európát, és amelynek megoldásához Magyarország igyekszik hozzájárulni.

Jean Asselbornnak „fogalma sincs” Magyarországról, úgy tűnik, számára ott ér véget Európa, ahol egykor a vasfüggöny volt, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy miként lehet megoldani azokat a problémákat, amelyek előtt az Európai Unió áll, „Magyarországgal együtt” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a luxemburgi külügyminiszter nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt bírálja és úgy véli, a budapesti vezetésnek tiszteletben kellene tartania az uniós alapértékeket, Balog Zoltán aláhúzta, hogy „a jogok és az értékek összetartoznak”, és Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait.

A határok illegális átlépésének megakadályozása nem embertelenség, azonban a kormány tevékenysége nem merül ki az uniós külső határ védelmében és a szabályok következetes érvényesítésében, hiszen az emberi erőforrások minisztériumának illetékesei a karitatív szervezetekkel együttműködve egy „humanitárius katasztrófa” megelőzéséért küzdenek – mondta.

A budapesti Keleti pályaudvarnál tavaly szeptemberben kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva Balog Zoltán leszögezte, hogy a magyar kormány mindig betartotta a szabályokat. Mint mondta, személyesen jelen volt, amikor Orbán Viktor kormányfő telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. „A megállapodásnak megfelelően jártunk el” –  húzta alá. Ismert, a minap a kancellár egy lapinterjúban szúrt oda hazánknak, miközben bevándorláspolitikáját védte, szerinte voltak menekültek, akik „Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek”.

Arra a felvetésre, hogy emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon előfordul embertelen fellépés menedékkérőkkel szemben, Balog Zoltán kijelentette, hogy visszautasítja a vádat, és megjegyezte, hogy az ilyen kijelentéseket dokumentumokkal is alá kellene támasztani.

Mint mondta, Magyarországról nem toloncolnak ki senkit eljárás nélkül, és a szabályok ugyan „valóban szigorúak”, de megfontolandó, nem humánusabb-e rövid időn, akár egy héten belül közölni a kérelmezővel, hogy nem maradhat, mint várakoztatni őt akár évekig, és akkor közölni vele, hogy mennie kell, amikor már megszokta az új környezetet.

Hangsúlyozta: nem csupán igazságtalan, de nem is felel meg a valóságnak az a beállítás, hogy a „kis” Magyarország „a nagy bűnbak Európában, a rossz fiú, aki mindent tönkretesz”.

Magyarország az uniós külső határ védelmével „értelmesen és helyesen” jár el, tevékenységével „Németországot is védi” – tette hozzá.

A menekültkvótáról szólva aláhúzta, hogy a kormány azért fordult bírósághoz, mert megítélése szerint az ügy nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartozik, mert a nemzeti önrendelkezést érintő kérdésről van szó, amelyben nem az Európai Bizottságnak, hanem a nemzeti parlamentnek kell dönteni.

Az uniós támogatások és a tagállamok közötti szolidaritás összefüggésére vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a támogatás szerződésben lefektetett szabályok alapján jár Magyarországnak.