Merkelék törvényben rögzíthetik, hogy európai bevándorlókat akarnak

Budapestbe belerúgott egy kisebbet, miközben kiállt politikája mellett.

Angela Merkel a CSU vezetőségének hét végi tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban szereplő „bevándorláskorlátozási törvényről” szólva kiemelte, hogy az ilyen jogszabályok mindig a befogadó ország érdekein alapulnak, és feltételekhez kötik a bevándorlást, amiben nincs kivetnivaló, mert éppen ez az ilyen törvények értelme minden országban.

Mint mondta, Németország is alkothat egy törvényt, amelyben az uniós tagságból kiindulva rögzíthetik például azt, hogy előnyben részesítik az Európából érkező bevándorlást. Azonban ennek az ügynek nincs köze a menedékjoghoz vagy a genfi menekültügyi egyezményhez.

Merkel „beteges segítségkényszere”

A választás vége a következő voksolás kezdete. A német politikában mindössze két rövid hét áll a pártok rendelkezésére, hogy rendezzék soraikat. A szeptember 18-án a berlini szenátus összetételéről döntő szavazás kulcskérdése, hogy képes lesz-e az Angela Merkel menekültpolitikája miatt legutóbb Mecklenburg–Elő-Pomerániában keményen megbüntetett CDU feltartóztatni a migráció kérdésében merőben ellentétes véleményt hangoztató AfD további előretörését. – Olvassa el a Magyar Nemzet cikkét!

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ki a menekültpolitikájával a CDU nagy része és a CSU felől mutatkozó ellenállással szemben, rámutatott, hogy pártja tavaly decemberi kongresszusán csaknem egyhangúlag hoztak határozatot a menekültpolitikáról, így rögzítették azt is, hogy a menedékkérők tavaly tapasztalt erősségű beáramlásának folytatódása túlterhelné Németországot, ezért ellenőrzés és irányítás alá kell venni a folyamatot, és jelentősen csökkenteni kell az érkezők számát.

„Ma megállapíthatjuk, hogy ezen az úton indultunk el, és következetesen végrehajtjuk a kongresszus határozatait” – mondta a pártelnök-kancellár.

Kiemelte, hogy ismert az álláspontja azzal a CSU-s követeléssel kapcsolatban, hogy évi kétszázezer főben kell korlátozni a befogadható menedékkérők számát. Egy ilyen felső határ helyett az uniós külső határ jobb védelmére kell törekedni, küzdeni kell a migráció illegalitásának felszámolásáért és a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, s az EU–Törökország megállapodáshoz hasonlóan méltányos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal és a tranzitországokkal – fejtette ki Angela Merkel.

Németországban mindig is voltak heves, egészen a családok szintjéig hatoló politikai viták, amelyek az ország önképéről, értékeiről, nemzetközi feladatairól szóltak, elég csak a hetvenes évek végén a fegyverkezésről vagy a terrorizmusról folytatott diskurzusra gondolni – mondta a kancellár, hangsúlyozva: akinek alapvető politikai döntéseket kell hoznia, akkor is teljesítenie kell feladatát, ha a döntések polarizálnak, megosztják a társadalmat.

A döntéseket meg is kell magyarázni, és küzdeni kell támogatásukért – tette hozzá Merkel. Megjegyezte, hogy a menekültügyi döntéseket közös, „nemzeti erőfeszítésként” a szövetségi parlament képviselőinek túlnyomó többsége, a tartományok és az önkormányzatok támogatásával hozták meg.

Valamennyi intézkedés azt szolgálja, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi menekülthullám – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy országos és európai szinten is „megtalálták a megfelelő válaszokat” a kihívásra.

Kiemelte, hogy komolyan veszi az emberek aggodalmát, és hatékony megoldásokkal akarja meggyőzni őket. Ugyanakkor a menekültügy körüli aggodalmak mellett „felszínre jutott néhány olyan előítélet is, amely látensen mindig is jelen volt”. Ezt mutatják az antiszemitizmusról az utóbbi években készített felmérések, s a kilencvenes években kirobbant szélsőjobboldali zavargások és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt gyilkosságai révén is tudható, hogy Németországban van „potenciálja az ellenérzéseknek, sőt a gyűlöletnek is az idegenekkel szemben”. Ezekkel szemben a politikának fel kell lépnie – hangsúlyozta Angela Merkel.

Azt is elmondta, hogy a menekültdráma jóval azelőtt kezdődött, hogy a német–osztrák határt nem zárták le 2015. szeptember 4-én mindazok előtt, akik „Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek”. Azzal kapcsolatban pedig, hogy bírálták, amiért menedékkérőkkel fényképezkedett, úgy fogalmazott, hogy „egy szelfi miatt senki nem hagyja el a hazáját”.

A CSU vezetőségének a hét végén elfogadott, Világos irányvonal a bevándorlásban – Humanitás, rend, korlátozás című állásfoglalásban a többek között CDU-s politikusok által is szorgalmazott bevándorlási törvénnyel kapcsolatban leszögezték: Németországnak ilyen jogszabály helyett a bevándorlást „korlátozó és irányító törvényre” van szüksége, amely rendelkezik arról, hogy „a mi keresztény-nyugati kultúrkörünkből” származó bevándorlókat kell előnyben részesíteni. „Egy államnak önállóan kell döntenie arról, hogy kit fogad be – nem a migránsok döntenek ebben” – áll a dokumentumban. A bajor párt ezzel az eddiginél világosabban rögzíti álláspontját a bevándorlási törvény másfél évtizede húzódó – a menekültügytől független – ügyében.

Bajor belügyér: Vigyék őket a háborús zónákba!

Vissza kellene vinni a háborús zónákba azokat a migránsokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították – legalábbis a bajor belügyminiszter szerint.

A bevándorlás szabályozásáról, irányításáról, feltételekhez kötéséről a Németországi Szociáldemokraták Pártja (SPD) és a Zöldek kormánya (1998–2005) idején dolgoztak ki törvényt, amelyet a CDU–CSU pártszövetség 2002-ben megbuktatott a törvényhozás tartományokat képviselő házában, a Bundesratban. Az ügy az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése révén 2014-ben került elő ismét, de a menekültválság miatt háttérbe szorult.