Merkelék törvényben rögzíthetik, hogy európai bevándorlókat akarnak

Budapestbe belerúgott egy kisebbet, miközben kiállt politikája mellett.

Németországban mindig is voltak heves, egészen a családok szintjéig hatoló politikai viták, amelyek az ország önképéről, értékeiről, nemzetközi feladatairól szóltak, elég csak a hetvenes évek végén a fegyverkezésről vagy a terrorizmusról folytatott diskurzusra gondolni – mondta a kancellár, hangsúlyozva: akinek alapvető politikai döntéseket kell hoznia, akkor is teljesítenie kell feladatát, ha a döntések polarizálnak, megosztják a társadalmat.

A döntéseket meg is kell magyarázni, és küzdeni kell támogatásukért – tette hozzá Merkel. Megjegyezte, hogy a menekültügyi döntéseket közös, „nemzeti erőfeszítésként” a szövetségi parlament képviselőinek túlnyomó többsége, a tartományok és az önkormányzatok támogatásával hozták meg.

Valamennyi intézkedés azt szolgálja, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi menekülthullám – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy országos és európai szinten is „megtalálták a megfelelő válaszokat” a kihívásra.

Kiemelte, hogy komolyan veszi az emberek aggodalmát, és hatékony megoldásokkal akarja meggyőzni őket. Ugyanakkor a menekültügy körüli aggodalmak mellett „felszínre jutott néhány olyan előítélet is, amely látensen mindig is jelen volt”. Ezt mutatják az antiszemitizmusról az utóbbi években készített felmérések, s a kilencvenes években kirobbant szélsőjobboldali zavargások és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt gyilkosságai révén is tudható, hogy Németországban van „potenciálja az ellenérzéseknek, sőt a gyűlöletnek is az idegenekkel szemben”. Ezekkel szemben a politikának fel kell lépnie – hangsúlyozta Angela Merkel.

Azt is elmondta, hogy a menekültdráma jóval azelőtt kezdődött, hogy a német–osztrák határt nem zárták le 2015. szeptember 4-én mindazok előtt, akik „Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek”. Azzal kapcsolatban pedig, hogy bírálták, amiért menedékkérőkkel fényképezkedett, úgy fogalmazott, hogy „egy szelfi miatt senki nem hagyja el a hazáját”.

A CSU vezetőségének a hét végén elfogadott, Világos irányvonal a bevándorlásban – Humanitás, rend, korlátozás című állásfoglalásban a többek között CDU-s politikusok által is szorgalmazott bevándorlási törvénnyel kapcsolatban leszögezték: Németországnak ilyen jogszabály helyett a bevándorlást „korlátozó és irányító törvényre” van szüksége, amely rendelkezik arról, hogy „a mi keresztény-nyugati kultúrkörünkből” származó bevándorlókat kell előnyben részesíteni. „Egy államnak önállóan kell döntenie arról, hogy kit fogad be – nem a migránsok döntenek ebben” – áll a dokumentumban. A bajor párt ezzel az eddiginél világosabban rögzíti álláspontját a bevándorlási törvény másfél évtizede húzódó – a menekültügytől független – ügyében.

Bajor belügyér: Vigyék őket a háborús zónákba!

Vissza kellene vinni a háborús zónákba azokat a migránsokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították – legalábbis a bajor belügyminiszter szerint.

A bevándorlás szabályozásáról, irányításáról, feltételekhez kötéséről a Németországi Szociáldemokraták Pártja (SPD) és a Zöldek kormánya (1998–2005) idején dolgoztak ki törvényt, amelyet a CDU–CSU pártszövetség 2002-ben megbuktatott a törvényhozás tartományokat képviselő házában, a Bundesratban. Az ügy az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése révén 2014-ben került elő ismét, de a menekültválság miatt háttérbe szorult.