Vegyi fegyverek és infohadviselés

A szíriai háború nem csak a harctéri valóságról, a harcoló felek aktuális erőviszonyairól szól.

A szíriai hadsereg természetesen tagadta, hogy klórgázt vetett volna be. „Nem használtunk, és nem is fogunk soha használni ilyen típusú fegyvereket” – jelentette ki egyik illetékesük. A hír azért is nehezen ellenőrizhető, mert reguláris vegyifegyver-készleteik – mustárgáz, szarin és VX idegméreg – 2013-as feladása óta az állítólagos támadásokban használt klórgáz nem tiltott, és háztartási összetevőkből előállítható.

A vegyi támadás híre tegnapra már lekerült a nyugati címoldalakról, helyette egy másik jelent meg, miszerint új rendezési menetrendet terjesztett elő Londonban a legnagyobb ellenzéki tárgyalócsoport, a Tárgyalási Főbizottság, mely Boris Johnson külügyminiszter meghívására érkezett a brit fővárosba. A csoport főkoordinátora féléves, az Aszad-rezsim és az ellenzék közötti tárgyalásokat kísérő tűzszünetről, majd másfél éves – már Basár al-Aszad nélküli – átmeneti kormányzásról beszélt, melyeket választások követnének. Mosolyogni való magabiztossággal kijelentette azt is, hogy „ha az orosz–amerikai tárgyalások nyomán létrejövő megállapodás jelentősen eltér a menetrendünktől, akkor nem fogadjuk el”.

Még az ellenzéket támogatni igyekvő, Aszad rendszerét pedig rendszeresen sötét tónusokkal lefestő BBC kommentárja is rámutat: ha a Tárgyalási Főbizottság győzedelmes hadseregként állna Damaszkusz kapujában, akkor komolyan lehetne venni átmeneti tervét, ám nem ez a helyzet. Így, hogy a közel egy éve kezdődött orosz katonai intervenció nyomán Aszad erősebb, mint a háború során bármikor, könnyedén lesöpörheti javaslatukat az asztalról. Miközben az ellenzék kommunikációs pozíciója továbbra is fölényes, egy-egy jelentés még inkább alátámasztja szorult harctéri helyzetét. Ilyen például, hogy az aleppói fronton a damaszkuszi kormány oldalán immár részt vesz egy iraki síita milícia, a Harakat an-Nudzsaba is, ami annak felismerését mutatja, hogy a szomszédos országokban zajló konfliktusok megoldása elválaszthatatlan egymástól.

A közeljövő valódi fejleményei nagyban függenek a múlt héten Észak-Szíriában megindított, az Iszlám Államot és a kurdokat célzó török hadművelet kimenetelétől, illetve attól, hogy az nem vezet-e a nagyhatalmakkal való, eddigieknél élesebb konfrontációhoz. A folyamatban lévő török–orosz kibékülés hangnemét megtörve tegnap Moszkva először jelezte fenntartásait.