„Engem itthon csúnyán átvertek” – a magyar futball szembenézése a valósággal

A magyar labdarúgók sokszor csak külföldre igazolva döbbentek rá, mennyi mindent nem tanítottak meg nekik itthon. Amikor 1979-ben elkezdett felemelkedni a magyar futball vasfüggönye, a nyugati profizmussal való találkozás sokak számára kijózanító élményt jelentett. Dénes Tamás és Szabó Tamás Világszint című könyve a légiósok történetein keresztül idézi fel labdarúgásunk fénykorát és mélyrepülését, miközben a jelenbe érve a visszakapaszkodás reményét is felvillantja.

Dénes Tamás és Szabó Tamás Világszint című könyve Forrás: Magyar Nemzet

Mindez az Aranycsapat korszakában csúcsosodott ki, majd az 1956 utáni években Puskás a Real Madridban, Kubala, Kocsis és Czibor pedig a Barcelonában játszott.

Mai fejjel szinte felfoghatatlan, hogy egy El Clásicón mindkét csapatban legyen magyar játékos. Pedig a horvátok például nemrégiben is átélhették ezt, amikor Modric és Rakitic játszott egymás ellen

– fogalmazott Dénes Tamás a könyvbemutatón.

Csakhogy Puskásék spanyolországi sikereiről Magyarországon alig lehetett olvasni, mert nem passzoltak az akkori politikai rendszer képéhez. Pedig egész sportlapokat megtölthettek volna a történeteikkel.

A kudarc, amely megnyitotta Nyugat kapuit

Szabó Tamás a könyvbemutatón 1979-et nevezte meg egyfajta fordulópontként: ekkor kezdett felemelkedni a magyar futball vasfüggönye, és az egykori tanítómesterek utódai már tanulni indultak Nyugatra. Ehhez az 1978-as argentínai vb kudarca is kellett, ahol a magyar válogatott valamennyi mérkőzését elveszítette. Fazekas László szerint azonban a bukásnak váratlan következménye lett.

Ha Argentínában sikerrel járunk, folytatódott volna a Kutas-korszak, és nem megyünk külföldre. Ebben egészen biztos vagyok

– idézi a könyv.

Az MLSZ élére 1979 elején Szepesi György került, akinek közbenjárásával Bálint László 1947 óta első magyar válogatottként, hivatalos engedéllyel szerződhetett külföldre. A ferencvárosi védő eredetileg az Ajaxhoz készült, de a holland hatóságok nem adtak neki munkavállalási engedélyt. Végül egy váratlan találkozásnak köszönhetően a Báró a belga FC Bruges-nél kötött ki, amellyel már az első idényében bajnoki címet szerzett.

Külföldön derült ki a keserű igazság

Szepesiék terve ígéretes volt: a magyar játékosok tanulják meg Nyugaton a profizmust, majd hozzák haza és adják tovább a megszerzett tudást. Csakhogy ebből évtizedeken keresztül alig valósult meg valami. Szabó Tamás szerint a könyvhöz készített interjúk visszatérő eleme volt, hogy a légiósok csak külföldön szembesültek a hazai képzés hiányosságaival. Korsós György már említett szavai mellett Urbán Flórián története is ezt példázza.

A később az Anderlechtben is megforduló válogatott védő 1992-ben a belga Waregemhez szerződött. Első edzésén nyolc kilométeres erdei futással kezdtek, a többiek pedig egyszerűen faképnél hagyták.

Nekem idehaza nyolc kilométer az erdőben kocsival is sok volt

– emlékezett vissza Urbán.

A kemény belga edzésekhez aztán gyorsan alkalmazkodnia kellett: az egyik párharcban úgy odalépett ellenfelének, hogy saját elmondása szerint „szánkóval húzták le a pályáról”. A történetek tanulsága egy irányba húz: ami Magyarországon elegendő volt, az Nyugaton gyakran már az első edzésen kevésnek bizonyult. Generációk szembesültek ugyanezzel, miközben a magyar futball harminc-negyven évre eltávolodott a nemzetközi élvonaltól.

Csak most valósul meg Szepesi György terve?

A Világszint azonban a jelenbe érve egy új korszak reményével kecsegtet. Vajon most kezdjük hasznosítani azt a tudást, amelyért a magyar labdarúgók évtizedeken át külföldre indultak?

Király Gábor a Bundesligában és a Premier League-ben szerzett tapasztalataira építve Szombathelyen utánpótlásműhelyt működtet. Hajnal Tamás a németországi évek után a Ferencváros sportigazgatójaként az elmúlt évtized nemzetközi sikereinek egyik fő kovácsa lett. Szalai Ádám, aki 2013-ban a hollandoktól elszenvedett 8-1-es vereség után kíméletlenül bírálta a hazai futball szakmai lemaradását, immár az MLSZ utánpótlásért felelős alelnökeként tehet a változásért. És persze ott van Szoboszlai Dominik. A Liverpool középpályása hosszú idő után az első magyar, aki a világ egyik legjobb csapatának meghatározó játékosa. 

Míg Puskásék sikereit idehaza elhallgatták, Szoboszlai uralja a sporthíreket, és a teljesítményére az egész ország büszke lehet.

Dénes Tamás és Szabó Tamás könyve így a magyar légió több mint százéves történetének olvasmányos feldolgozásán túl gondolatot is ébreszt: vajon Szoboszlai csupán egy kivételes magyar klasszis lesz, vagy annak a korszaknak az első nagy alakja, amelyben a magyar futball végre visszatalálhat régi fényéhez?

A szerzőkről és a kiadóról Dénes Tamás és Szabó Tamás sportújságírók, szakírók, akik több közös kötetben dolgozták már fel a magyar labdarúgás történetét. Korábbi munkáik közé tartozik a Válogatott történetek és az Életem meccse is. A Világszint az elsősorban sportkönyveket, különösen futballtémájú kiadványokat megjelentető Inverz Media gondozásában látott napvilágot 2026 őszén. A 272 oldalas, 16 oldalas képmelléklettel kiegészített könyv a kiadó hivatalos oldalán is megtalálható.