– És ha Orbán Viktor naponta kimondja, hogy Brüsszel ne diktáljon nekünk, azt magukra veszik?
– Ezt azért nem biztos, hogy olyan jó hallgatni itt. De tudni kell, hogy ez otthonra szól. A médiában nagyon rossz most a megítélés rólunk, és ezt nagyon sajnálom. Ha hazautazom, kérdezik tőlem, hogy akkor vissza fogják engedni az atyát? Ez arról szól, hogy Orbán Viktor itt egy diktátor.
– Ez miért alakulhatott így?
– Egy intézkedést ki lehet emelni, és a magyar politika jellemzőjének tartani. Tehát elképzelhető, hogy az egész migránsügyben volt egy vonat, amiről azt mondták, hogy oda megy, de nem oda ment. És akkor elkezdődhetett az, hogy utoljára a náci időszakban nem mondták meg, hogy hova indul a transzport…
– Mert megállt Bicskénél, a menekülttábornál…
– Valószínűleg vannak a magyar kormány intézkedései között olyanok, amelyeket ki lehet emelni, és azok tényleg azt igazolják, hogy valóban minden rettenetes, és hogy diktatúra van. És akkor aztán csak ezt hajtogatja a sajtó.
– És milyen pozitív üzenetet lehetne küldeni a magyarokról a nagyvilágba?
– A nagy sikersztorija Magyarországnak a turizmus. Ha valóban olyan szörnyű ország lenne, akkor nem lenne az egyik legkeresettebb célpont Európában Budapest, akkor nem szökne az egekbe a ferihegyi utasforgalom. Pesten megfordulva mindenki rajongva tér vissza, hogy ó, hát teljesen más kép bontakozott ki előttem, mint amit az újságban olvastam. Nagyon elítélte a belga sajtó a népszavazást, ám elég kevés helyet szenteltek a lapok annak, hogy valójában mi volt a konkrét kérdés. Ehelyett az volt, hogy a magyarok megint elutasították a szolidaritást.
– Mennyiben változott meg Brüsszel élete a merényletek után?
– A mindennapokban nem lehet ezt érezni. A tudat viszont, hogy mindez megtörténhetett, döbbenetes. Hogy a biztonság, a szépen felépített nyugati világ ilyen törékeny? Hogy van ez? Ebben van változás, meg abban, hogy az ember örül, ha katonákat lát a metrón, és látja, hogy a kezük ott a fegyveren.
– A belga tartományi berendezkedés is okolható a terrorcselekmények bekövetkeztéért. Valahol elrontották a belgák?
– Kicsit a demokráciák lassúsága is benne van mindebben. Igen, sokat gúnyolódtak azon, hogy este nyolc után nem tartható például házkutatás, ám ez itt hozzátartozik a személyes szabadsághoz, az egyén tiszteletben tartásához. A hatóságok nagyon is tudtak Molenbeekről, az arabokról, de addig nem léptek, ameddig nem robbantottak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!