Az SPD-s politikus egyben sürgette egy uniós szintű jogi keret kialakítását a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek működésének összehangolására. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek miatt a tagállamok csak nehezen tudják megvédeni ellátórendszereiket a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes „szociális minimumszabályokat” szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, „végzetes következményekkel” fenyegető folyamatok indulhatnak el.
A Die Welt című lap elemzésében rámutatott, hogy a tervezett német szabályozás szigorúbb az előző brit miniszterelnök, David Cameron által Nagy-Britannia számára az EU-val kialkudott kompromisszumnál, amely arra az esetre szólt volna, ha a brit választók hazájuk uniós tagságának megtartása mellett döntöttek volna a júniusi népszavazáson, az ugyanis nem öt-, hanem csak négyéves moratóriumot irányzott elő az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozására. Azonban a Cameron-féle szabályozás a juttatások szélesebb körére terjedt volna ki.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése óta nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
