Kevesebb pénz jut az uniós bevándorlóknak Németországban

Ha valaki nem dolgozott Németországban, nem kaphat munkanélküli támogatást.

A jogszabálytervezet szerint a nem német uniós állampolgárok nem kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha nem dolgoznak Németországban vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Szociális támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.

Azonban az érintettek kaphatnak úgynevezett áthidaló támogatást az alapvető szükségletek kielégítésére, de csak egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.

Andrea Nahles szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a javaslat célja egy fontos kérdés tisztázása: „a törvénytervezettel helyreállítjuk a jogbiztonságot, egyértelművé tesszük, hogy aki Németországban él, dolgozik és járulékot fizet, jogosult szociális ellátórendszereink juttatásaira”, de „azoknak az esetében, akik még soha nem dolgoztak Németországban és létfenntartásukhoz állami segítségre szorulnak, az az alapelv érvényesül, hogy a támogatást a származási országban kell igényelni”.

A szociáldemokrata párti (SPD) politikus aláhúzta, hogy a kormány az intézkedéssel „erősíti az európai eszmébe és annak egyik legfontosabb vívmányába, a munkavállalók szabad mozgásába vetett bizalmat”, és megóvja a szociális támogatások kigazdálkodásáért és folyósításáért felelős önkormányzatokat a pénzügyi túlterheléstől.

A javaslat parlamenti támogatása biztosra vehető, az új szabályozás 2017-től léphet életbe. A kormány elsősorban a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra, függetlenül attól, hogy dolgoztak-e valaha Németországban.

Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.

Andrea Nahles a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap szerdai számában a javaslatról közölt vendégkommentárjában kiemelte: a bírósági döntések miatt jogszabállyal kell egyértelműsíteni, hogy a munkavállalók szabad áramlása nem jelenti azt, hogy az uniós bevándorlók már rövid idő után és munkavégzés nélkül jogosultságot szereznek a német szociális rendszer juttatásaira.

Az SPD-s politikus egyben sürgette egy uniós szintű jogi keret kialakítását a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek működésének összehangolására. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek miatt a tagállamok csak nehezen tudják megvédeni ellátórendszereiket a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes „szociális minimumszabályokat” szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, „végzetes következményekkel” fenyegető folyamatok indulhatnak el.

A Die Welt című lap elemzésében rámutatott, hogy a tervezett német szabályozás szigorúbb az előző brit miniszterelnök, David Cameron által Nagy-Britannia számára az EU-val kialkudott kompromisszumnál, amely arra az esetre szólt volna, ha a brit választók hazájuk uniós tagságának megtartása mellett döntöttek volna a júniusi népszavazáson, az ugyanis nem öt-, hanem csak négyéves moratóriumot irányzott elő az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozására. Azonban a Cameron-féle szabályozás a juttatások szélesebb körére terjedt volna ki.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése óta nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.