Sajtótájékoztatóján Charles Michel belga miniszterelnök kijelentette: a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter ugyanakkor jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat.
Később Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak. – Tető alá hoztuk a megállapodást, elküldtük az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek – mondta. Kijelentette: Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseit – közölte az MTI.
A vallon kormányzat korábban az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.
Bár a végleges alku tartalmáról nem tudni semmit, az biztos, hogy a vallonok megpróbálták elérni a nagyvállalatok lehetőségeinek korlátozását, illetve biztosítékokat próbáltak szerezni a belgiumi agráriumban dolgozók munkakörülményeinek és munkahelyeinek megtartására. Azt is el akarták érni, hogy Belgium a későbbiekben bármikor úgy dönthessen, felmondja a CETA-t abban az esetben, ha a szerződésben foglaltak nem teljesülnek maradéktalanul.
Szerda délelőtt még úgy tűnt, a tárgyalások holtpontra jutottak, délután mégis sikerült előrehaladni, az áttörés pedig végül csütörtök délelőtt jött el. A vallonok eddigi késlekedése miatt ugyanakkor már korábban lemondták az Európai Unió–Kanada csúcstalálkozót, a kanadai küldöttség így nem utazott el Brüsszelbe, és noha ezen az eseményen akarták az egyezményt aláírni, értelemszerűen ez is elmaradt.
– A CETA-egyezség valamilyen szinten már az amerikaiakkal kötendő Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezménynek (TTIP) is megágyaz – vélekedik Csehi Norbert, a CEU kutatója. A szakember úgy látja, a TTIP-tárgyalásokon ütőkártya lehet Európa kezében, hogy a kanadaiakkal sikerült befektetésvédelmi sztenderdeket létrehozni, és ennek az alku során akkor is lehet jelentősége, ha a kanadai és az amerikai gazdaság súlya eltérő. Csehi ugyanakkor a vallon huzavonára kitérve megjegyezte: Európában el kell gondolkodni a döntéshozatali mechanizmusokon, mert bár a vallon vétó a kisebbségi demokrácia sikereként is értelmezhető, egy Kanadánál nagyobb súlyú partner már nem biztos, hogy az utolsó utáni pillanatig vár az európaiak igenjére.
Megvették őket
– reagált a történtekre Csath Magdolna közgazdász. Lapunk megkeresésére a szakértő elmondta: a hagyományosan baloldali elköteleződésű Vallónia vélhetően egy számukra kedvező kimenetelű politikai játszmát zárt le, mikor némi vonakodást követően rábólintott a jobboldali belga kormány által támogatott egyezményre.
Ránk, magyarokra nézve azonban ez nagyon rossz hír
– szögezte le Csath, akit egy pozsonyi innovációs konferencián értünk utol. A kontinens high-tech piaci szereplőit felvonultató seregszemlén is szembetűnő Magyarország elmaradottsága, Csath úgy véli, ezt a hátrányt a CETA csak fokozni fogja.
Abban igaza volt Szijjártó Péter külügyminiszternek, hogy a hazánkba települt autógyártó cégeket a megállapodás nagyobb piachoz juttatja majd – folytatta a szakértő, azt azonban leszögezte: mivel ezek nem magyar, hanem külföldi vállalatok, a szabadkereskedelmi egyezmény által biztosított nagyobb profit is őket és nem hazánkat illeti majd. A közgazdász szerint Magyarország a high-tech iparágban tapasztalt lemaradását annak köszönheti, hogy az országunk nyugati cégek összeszerelő üzemévé vált.
Persze a CETA aláírásával számíthatunk ezeknek a gyáraknak a kibővítésére, ez azonban egyre kevéssé indokolt – folytatta Csath. A szakértő szerint ezek ugyanis az alacsony munkanélküliség miatt most már elsősorban Magyarországra vándorló ukrán dolgozókat alkalmaznak.
A szabadkereskedelmi egyezmény azonban éppen ott érinti Magyarországot rosszul, amiben lehetőségei lennének – mondta a közgazdász, szerinte ugyanis a GMO-mentességet a szerződés nem garantálja, a magyar mezőgazdaság pedig ezen a területen nagy veszteséget szenvedhet el.
###HIRDETES2###
A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy a magyar kormányzatot aligha a CETA iránti elkötelezettség hajtotta, amikor kiállt a szabadkereskedelmi egyezmény megkötése mellett. Egyszerűen nem akart ismét egy fontos nemzetközi ügy kerékkötőjeként megjelenni, szembemenve mindenekelőtt Angela Merkel német kancellárral. Orbánék okkal bízhattak abban, hogy lesz más is Európában, aki majd blokkolja az egyezményt. A hazárdjáték tulajdonképpen bejött.
