Nők és gyerekek a dzsihadisták élő pajzsai Moszulban

Bombacsapdák, kiégett házak várják a hazatérőket a visszafoglalt keresztény városokban.

Moszul városának határát azonban – ahonnan egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek – még nem érték el a szövetségesek.

Az oroszok leállnak

Vlagyimir Putyin nem tartja célszerűnek Aleppó ismételt bombázását, ezért nem engedélyezte azt a vezérkarnak; az elnök ezért meghosszabbítaná a „humanitárius szünetet”, hogy elszállíthassák a sebesülteket, és azok a fegyveresek, akik így döntenek, elhagyhassák a várost. Egyúttal Putyin Amerikának is odaszúrt, mondván, Washningtonnak így legalább van ideje betartani az ígéretét, miszerint szétválasztja a mérsékelt ellenzékieket a terroristáktól.

Tegnap az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője, Ravina Samdaszáni elmondta: az IÁ több tízezer embert – nyolcezer családot – hurcolt Moszulba a környékről a város elleni offenzíva október 17-i kezdete óta, hogy élő pajzsként használja katonai létesítményei körül. – Az IÁ azt az aljas és gyáva stratégiát alkalmazza, hogy civil túszokkal próbál bizonyos területeket megóvni a katonai műveletektől. Férfiak, nők, gyerekek tízezreit használja élő pajzsként – mondta Samdaszáni megbízható forrásokra hivatkozva. Emellett szerdán 230 embert mészároltak le a dzsihadisták, köztük van az iraki biztonsági erők 190 egykori tagja és 40 civil, aki nem engedelmeskedett a terroristák parancsainak.

Az Irakban aktív síita milíciák szóvivője eközben közölte: harcosaik hamarosan – néhány órán vagy napon belül – támadást indítanak az IÁ ellen, és megindulnak a Moszultól nyugatra fekvő Tell-Áfár városa felé. Ahmed al-Aszadi, a Népi Megmozdulás Egységei szóvivője azt mondta, hogy a Moszultól nyugatra eső terület elfoglalása kulcsfontosságú, mert ez a térség köti össze Moszult az észak-szíriai Rakkával, és az IÁ-nak ez az egyetlen utánpótlási vonala. Ha a síita milíciák sikerrel visszaveszik Tell-Áfárt, akkor a terrorkalifátus moszuli erőit teljesen be fogja keríteni a kiűzésükre kovácsolódott, széles körű koalíció.

Törökország egyre jobban belevonja magát a közel-keleti konfliktusba, legalábbis erre enged következtetni a Hürriyet című török napilap tegnapi cikke. Eszerint Törökország az Iszlám Állam szíriai fellegvára, Rakka ellen készülő felszabadító hadművelet előtt az Ankara által támogatott Szabad Szíriai Hadsereget (SZSZH) megtámogatva ellenőrzése alá szeretné vonni az északnyugat-szíriai Afrín és Rakka között húzódó, 200 kilométer hosszú sávot, beleértve Báb és Manbídzs településeket. Ankara a múlt héten légi csapással sújtott le a kurd fegyveresekre, amikor azok keleti irányba, szintén Báb felé nyomultak előre. Báb visszafoglalása azért is nélkülözhetetlen Ankarának, mert akkor Afrin és Manbídzs közé ékelődve a két kurd vidék nem tud egyesülni. Katonai szakértők szerint ez gyakorlatilag többfrontos küzdelmet jelent. Az elképzelés az ENSZ Biztonsági Tanácsánál erős ellenállásba ütközhet, de nemtetszését nyilváníthatja ki Oroszország és Irán is. Báb városa Rakka után az IÁ második legfontosabb szíriai központja. Bassár el-Aszad szíriai elnök nem nézi jó szemmel, hogy az ellenzéki SZSZH igényt tart a szíriai polgárháború gócpontjának számító Aleppótól mindössze 30 kilométerre északkeletre található településre. Rakka ostromára vonatkozóan az Egyesült Államok terve az, hogy a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) 10-15 ezer emberrel a szárazföldön támad, miközben a terrorizmus elleni nemzetközi koalíció a levegőből mér csapást az IÁ-ra az offenzíva elején. Törökország korábban leszögezte, hogy nem hajlandó együttműködni az YPG-vel, és azt javasolta, hogy az SZSZH hajtsa végre a szíriai kurdoknak szánt feladatot a főként arab városban. A török haderő jelenleg 40 harckocsival, 20 páncélozott csapatszállító járművel és 380 katonával tartózkodik szíriai területen. (MTI)