Orbán újabb brüsszeli harcba indul

Magyarország az orosz szankciók és a brexit kapcsán is inkább a mérsékeltek táborát erősíti Európában.

Lassan már állandó témaként is fel lehetne venni a migrációs válságot az uniós csúcsok menetrendjére, a kérdés a csütörtökön Brüsszelben kezdődő kétnapos ülésről sem hiányozhat. Az ügyben az uniós derűlátás töretlen, és a számok részben meg is erősítik optimizmust. Donald Tusk szavaival élve a „megtöbbszörözött erőfeszítéseknek” és persze sokkal inkább a Törökországgal kötött márciusi migránsalkunak hála a Görögországba érkező illegális bevándorlók száma jelentősen csökkent. Az ENSZ adatai szerint míg tavaly szeptemberben például 147 123-an érkeztek a görögökhöz, addig idén ugyanezen hónapban már csak 3080-an, és eddig összesen is csak 168 630-an az előző évi 857 623-hoz képest. Másrészt a gépezet azért még korántsem működik olajozottan. Az Észak-Afrikából Olaszországba érkező, többségében afrikai migránsok száma nem csökkent, miközben Líbiában további 800 ezer ember vár az átkelésre. És nem éppen gördülékeny a migránsok tagországok közötti szétosztása sem: idén eddig mindössze 1995 menedékkérőt sikerült áttelepíteni.

A csúcson Orbán Viktor alighanem erre a legutolsó pontra fog fókuszálni, hogy a népszavazás eredményeit is felhasználva ismét világossá tegye, Magyarország egyetlen illegális bevándorlót sem akar átvenni. Elsődleges célja az lesz Brüsszelben, hogy levegye a napirendről a kvótákat, amiben szövetségesei lehetnek a közép-európai államok. A migrációs politikában bizonyára megerősíti hazánk régóta hangoztatott álláspontját, mely elsősorban a külső határok védelmében, a gazdasági és háborús menekültek közötti egyértelmű különbségtételben, a válságot kiváltó okok megszüntetésében, a „rugalmas szolidaritásban” látja a megoldást.

Utóbbiban most talán várható is némi előrelépés, kiszivárgott információk szerint ugyanis Brüsszelben valamilyen megegyezés várható Szíria ügyében. Túl nagy áttörésre ugyanakkor nem lehet számítani, hiszen katonai beavatkozáshoz egyetlen tagországnak sincs meg az étvágya. Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a napokban a kérdésben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió feladata Szíriában, hogy „mindent megtegyen a helyzet elmérgesedése és egy sokkal súlyosabb forgatókönyv megvalósulása ellen”. Szijjártó Péter akkor úgy vélte, Szíriában „reménytelennek tűnik a helyzet”, és csak Oroszország és az Egyesült Államok közötti megegyezés vezethet a politikai megoldáshoz.

Ennek fényében nem csoda, hogy Oroszország ügye napirenden lesz ugyan, de változás itt sem várható. Korábban felmerült, hogy szíriai beavatkozása miatt újabb szankciókkal sújtsák Moszkvát, de a felvetést Mogherini és más vezető politikusok is alaptalan pletykának minősítették. Jelen helyzetben egyébként is inkább úgy tűnik, nemhogy újabb szankciók, de az Ukrajna miatt kiszabott régiek fenntartása is kérdéses. Az ügyben az EU meglehetősen megosztott: míg Angela Merkel német kancellár például szigorítást, addig mások mellett Matteo Renzi olasz kormányfő az enyhítést szorgalmazza. Az egység megőrzése érdekében a szankciókat eddig Magyarország is mindig megszavazta, de köztudott, hogy hazánk az olaszok, a szlovákok és az osztrákok mellett inkább a mérsékelt álláspontot képviseli.

Pikáns témának ígérkezik még a brexit. Theresa May brit kormányfő első alkalommal vesz majd részt uniós csúcson még teljes jogú tagként, de nyilvánvalóan a fejekben már ott fog motoszkálni, hogy merre tart Nagy-Britannia. Elméletileg a kilépés folyamatáról hivatalosan nem lesz szó, ezzel meg akarják várni, míg London jövő év márciusában aktiválja a lisszaboni szerződés erről rendelkező 50. cikkelyét. Mivel azonban hasonlóra még soha nem volt példa, biztosra vehető, hogy a színfalak mögött azért váltanak majd pár szót a folyamatról. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyben a 27 tagország meglehetősen ritka és erős egységet mutat Nagy-Britanniával szemben. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy „fájdalmassá” akarják tenni a szigetország kilépését, de Theresa May mindenképpen kemény tárgyalásokra számíthat. A kérdésben Magyarország szintén inkább a mérsékelt vonalat képviseli, a brexit türelmes és gördülékeny lebonyolítását szorgalmazza.

Kellemetlen percekre számíthat majd a brüsszeli csúcstalálkozón Charles Michel, a belga kormányfőnek ugyanis holnapi határidővel kell választ adnia arra, hogy Belgium támogatja-e az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). A vallon parlament korábban megtagadta a támogatását az ügyben, enélkül a szövetségi kormány nem jogosult a megállapodás aláírására, így könnyen lehet, hogy legalábbis egy időre Belgiumon bukik majd a megegyezés. Magyarország támogatja a CETA-t, Szijjártó Péter a napokban úgy nyilatkozott, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország és az EU versenyképes tudjon maradni. (MN)