Véget vet Európa a pazarlásnak?

Egy új jelentéstervezet alapján összehangolnák az uniós tagországok hadseregeinek munkáját.

Sok más mellett az európai uniós tagállamok katonai védelmének összehangolásáról is szól az a jelentéstervezet, melyet Elmar Brok és Mercedes Bresso európai parlamenti képviselők állítottak össze. Ez egyike annak a három dokumentumnak, amelyet az Európai Unió megreformálására dolgoztak ki, a lisszaboni szerződés elfogadása óta ugyanis mind Európában, mind a világban számos dolog megváltozott – elég csak a brexitre, az Iszlám Államra vagy a Krím félsziget orosz annektálására, valamint a kelet-ukrajnai harcokra gondolni.

Jelenleg a tagországok évente összesen körülbelül 200 milliárd eurót költenek fegyverkezésre, amit Elmar Brok, az Európai Néppárt képviselője egy keddi brüsszeli sajtóértekezleten idő- és pénzpazarlásnak nevezett. Érzékeltetésül: Európában többen vannak aktív katonai állományban, mint az Egyesült Államok hadseregének aktív tagjai, és a közös európai térség államai jóval többet is költenek fegyverkezésre, mint Oroszország – nem kétséges, hogy Európa hatékonyságban elmarad tőlük, tehetjük hozzá. Elmar Brok kijelentette azt is, hogy a védelmi képességek összehangolásával ugyanolyan biztonságot nyújtanának a balti államoknak, mint a többi uniós tagállamnak.

„Ha az Egyesült Államok katonailag nem avatkozik be valahol, az európai államok hadseregeinek jelenleg csak elenyészőek a lehetőségeik” – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mercedes Bresso, a jelentéstervezet egyik kidolgozója. Mint a képviselő asszony közölte, a lisszaboni szerződésben benne van a lehetőség egy erősebb védelempolitikai koordinációra, akár egy közös európai főparancsnokság kialakítására is.

Igen ám, csakhogy az uniós tagállamok egy része jelenleg is tagja egy védelmi közösségnek, a NATO-nak. Kérdésünkre, hogy az erősebb összefogással nem hoznak-e létre egy belső riválist, Bresso határozott nemmel felelt. „Az Egyesült Államok teljességgel támogatja az ötletet, Barack Obama többször is kijelentette, hogy Európának javítania kell a védelmi kapacitásán” – reagált felvetésünkre. Hozzátette azt is, hogy fel kell készülni minden eshetőségre, hiszen például az egyik amerikai elnökjelölt, Donald Trump korábbi ígérete alapján csökkentené az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szövetségben.

„Senki nem gondolja közülünk, hogy ott kellene hagyni a NATO-t. A szervezetnek kulcsszerepe van kontinensünk védelmében, ahogy az egész nyugati világéban is. Az Egyesült Királyság kiválásával azonban még inkább fontossá vált, hogy más uniós országok védelmi kapacitásai megnövekedjenek” – vázolta a helyzetet a képviselő.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnökön kívül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is egy közös európai hadsereg szükségességéről beszélt, a mostani jelentésben foglaltak ennek gyakorlatilag első számú feltételét, a közös koordinációt irányozzák elő. Így is nagyon sok azonban a még megválaszolatlan kérdés: ki lenne a főparancsnok? Hol lenne a koordinálásért felelős parancsnokság székhelye? Szintén fontos megvizsgálni, hogy a közös koordináció alatt álló erőket mire használjuk. Olyan technikai akadályok is fennállnak továbbá, mint például az, hogy a német hadsereg erőit az alkotmány szerint külhonban csak az ENSZ felhatalmazásával lehet bevetni.

Mercedes Bresso lapunk kérdésére kitért a terrorizmussal kapcsolatos problémákra is. Az ellenük folyó küzdelemben az európai szakszolgálatok munkájának összehangolására van szükség. Itt akár egy közös, munkát koordináló európai titkosszolgálat kialakításról is szó lehet. „Látni kell, hogy amit eddig a terrorizmus ellen tettünk, az nem elégséges, erősebb és hatékonyabb együttműködésére van szükség. A koordináció persze az adatok megosztásáról is szól, de nem kizárólag, hiszen ugyanilyen fontos a tagországok rendőrségeinek együttműködése, azoké, akik az első vonalban harcolnak a terrorizmus ellen” – mondja Bresso. Hozzátette: az adatcserét, a rendőrséget és a titkosszolgálati aktivitást ugyanúgy szükséges összehangolni, sok terrorista ugyanis a határainkon belül tevékenykedik.

A jelentés végleges formáját várhatóan az EP novemberi strasbourgi plenáris ülésén kapja meg, és jelen állás szerint úgy tűnik, néhány kiegészítéssel el is fogja fogadni azt az uniós grémium.