Hidegháborús időket idéző elszántsággal szólít harcba az orosz propaganda ellen az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata. A dokumentum, amelyet egyébként az itthon más húrokat pengető Fidesz EP-képviselői is megszavaztak, az Iszlám Állam propagandamédiájához hasonlóan kezeli az orosz állami pénzekből finanszírozott, angol nyelvű Russia Today tévécsatornát és hírportált, valamint az államilag működtetett Sputnik Newst is.
A határozathozatal előtt Anna Fotyga, lengyel konzervatív EP-képviselő ismertette jelentését az idegen államok és szélsőséges szervezetek európai tevékenységéről. Ebben megállapította, hogy Oroszország a Krím félsziget elfoglalása és a kelet-ukrajnai konfliktus kezdete óta hibridháborút vív: nemcsak harcoló alakulatokat vet be vagy támogat, hanem manipulálja a közvéleményt álhír- és propagandaoldalakon keresztül, valamint szélsőséges politikai pártokat finanszíroz.
A tagállamoktól a határozat azt kéri, hogy harcoljanak az iszlamista és az orosz propagandatevékenység ellen, és ebből a célból fordítsanak pénzt a „tudatosság emelésére”, oktatásra, valamint a helyi és online média, valamint az oknyomozó újságírás támogatására.
A határozatot élesen bírálta a korábban ellenvetéseit az illetékes parlamenti bizottság kisebbségi véleményeként előterjesztő Javier Couso Permuy spanyol EP-képviselő, aki felelőtlennek nevezte, hogy Oroszországot az IÁ fenyegetésével egy szinten kezelik, és bírálta hogy a jelentés önellentmondásosan a „független média” (állami) támogatására szólít fel.
A határozat csak egy azoknak a lépéseknek a sorában, amelyek a nyugat és Oroszország elmérgesedő viszonyát jelzik az utóbbi időben. Hétfőn NATO- és uniós tagországok bejelentették, hogy Helsinkiben új központot hoznak létre, ahogy fogalmazták: a moszkvai és iszlamista fenyegetések ellen. Az utóbbi időben a hírek arról is szólnak, hogy a NATO erőteljesebb katonai jelenlétre törekszik a szövetség Oroszországgal határos államaiban, amit Moszkva egyértelműen fenyegető lépésnek tekint.
