Hidegháborús időket idéző elszántsággal szólít harcba az orosz propaganda ellen az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata. A dokumentum, amelyet egyébként az itthon más húrokat pengető Fidesz EP-képviselői is megszavaztak, az Iszlám Állam propagandamédiájához hasonlóan kezeli az orosz állami pénzekből finanszírozott, angol nyelvű Russia Today tévécsatornát és hírportált, valamint az államilag működtetett Sputnik Newst is.
A határozathozatal előtt Anna Fotyga, lengyel konzervatív EP-képviselő ismertette jelentését az idegen államok és szélsőséges szervezetek európai tevékenységéről. Ebben megállapította, hogy Oroszország a Krím félsziget elfoglalása és a kelet-ukrajnai konfliktus kezdete óta hibridháborút vív: nemcsak harcoló alakulatokat vet be vagy támogat, hanem manipulálja a közvéleményt álhír- és propagandaoldalakon keresztül, valamint szélsőséges politikai pártokat finanszíroz.
A tagállamoktól a határozat azt kéri, hogy harcoljanak az iszlamista és az orosz propagandatevékenység ellen, és ebből a célból fordítsanak pénzt a „tudatosság emelésére”, oktatásra, valamint a helyi és online média, valamint az oknyomozó újságírás támogatására.
A határozatot élesen bírálta a korábban ellenvetéseit az illetékes parlamenti bizottság kisebbségi véleményeként előterjesztő Javier Couso Permuy spanyol EP-képviselő, aki felelőtlennek nevezte, hogy Oroszországot az IÁ fenyegetésével egy szinten kezelik, és bírálta hogy a jelentés önellentmondásosan a „független média” (állami) támogatására szólít fel.
A határozat csak egy azoknak a lépéseknek a sorában, amelyek a nyugat és Oroszország elmérgesedő viszonyát jelzik az utóbbi időben. Hétfőn NATO- és uniós tagországok bejelentették, hogy Helsinkiben új központot hoznak létre, ahogy fogalmazták: a moszkvai és iszlamista fenyegetések ellen. Az utóbbi időben a hírek arról is szólnak, hogy a NATO erőteljesebb katonai jelenlétre törekszik a szövetség Oroszországgal határos államaiban, amit Moszkva egyértelműen fenyegető lépésnek tekint.
Ezek az államok, különösen a Krím félsziget annektálása és az ukrajnai háború után, nemcsak az orosz katonai agressziótól tartanak, hanem az orosz információs hadviseléstől is. Jellemző, hogy a svéd titkosszolgálat, a Säpo áprilisi jelentésében nagyobb problémának nevezte a dezinformációs háborút és a Kreml hírszerzői tevékenységét, mint az Iszlám Államot. A félelmet jól érzékelteti, hogy a svéd sajtóban mostanság olyan híradások is megjelennek, amelyek hidegháborús fegyverrendszerek leporolásáról szólnak: a svéd Dagens Nyheter arról számolt be a hét elején, hogy múzeumokból szedik vissza azokat a rakétaindító teherautókat, amelyekről hajók elleni rakétákat tudnak kilőni a svéd partok elleni támadás esetén.
Az orosz kötődésűnek vélt kamuhírportálokról egyébként Magyarországon is készült kutatás, amelyet a Transparency International Magyarország „TI Akadémia” elnevezésű projektjében publikáltak a VS.hu-n még idén áprilisban: eszerint majdnem száz kamuportál terjeszt oroszbarát álhíreket. Azt azonban néhányukról nehéz megmondani, hogy önszorgalomból készítették ezeket, vagy a moszkvai titkosszolgálatok állnak mögöttük.
A mostani EU-határozat meglepő eleme ugyanakkor, hogy ezeket az álhírportálokat, úgy tűnik, egy szinten kezeli a Russia Todayjel és a Sputnik Newszal.
Az orosz veszedelem az amerikai elnökválasztási kampány során is kiemelt téma volt. Az Egyesült Államokban az FBI állt elő azzal, hogy Oroszország hackertámadásokkal és kamuhírekkel próbálhat meg beavatkozni az elnökválasztásba. A belbiztonsági minisztérium és a DNI az emailszerverek feltörése mögött valószínűsítette az orosz szolgálatokat.
A kampány során a demokraták próbáltak meg fogást találni Trumpon az orosz veszedelmet hangoztatva, a jelek szerint sikertelenül.
A republikánusok ugyanakkor ezeknek a híreknek széles nyilvánosságot biztosító liberális sajtó elfogultságát bírálták, különösen a CNN-t nevezték Hillary Clinton kampányát támogató propagandaadónak.
Hasonlóképpen, ahogy most a határozatot megszavazó EP-képviselők a Russia Todayt.
A Russia Today máris hozta Vlagyimir Putyin reagálását az EP határozatával kapcsolatban. Ebben az orosz elnök megköszönte a Russia Today és a Sputnik News munkatársainak erőfeszítéseit, és kifejti, hogy míg mindenki megpróbálja kioktatni Oroszországot a demokráciából, addig maguk az európai törvényhozók folyamodnak most olyan politikához, amely az elérhető információk körét korlátozná.
Putyin a nyílt vitát, és az értelmes érvek ütköztetését nevezte célravezetőnek, megjegyezve, hogy a határozat a demokrácia eszméjének politikai leépülését jelzi nyugaton.
