Az Európai Parlament harcba szólít a Russia Today ellen

Az EP határozata az Iszlám Állam agitációjával egy napon említi az orosz adókat. A fideszesek is megszavazták.

Ezek az államok, különösen a Krím félsziget annektálása és az ukrajnai háború után, nemcsak az orosz katonai agressziótól tartanak, hanem az orosz információs hadviseléstől is. Jellemző, hogy a svéd titkosszolgálat, a Säpo áprilisi jelentésében nagyobb problémának nevezte a dezinformációs háborút és a Kreml hírszerzői tevékenységét, mint az Iszlám Államot. A félelmet jól érzékelteti, hogy a svéd sajtóban mostanság olyan híradások is megjelennek, amelyek hidegháborús fegyverrendszerek leporolásáról szólnak: a svéd Dagens Nyheter arról számolt be a hét elején, hogy múzeumokból szedik vissza azokat a rakétaindító teherautókat, amelyekről hajók elleni rakétákat tudnak kilőni a svéd partok elleni támadás esetén.

Az orosz kötődésűnek vélt kamuhírportálokról egyébként Magyarországon is készült kutatás, amelyet a Transparency International Magyarország „TI Akadémia” elnevezésű projektjében publikáltak a VS.hu-n még idén áprilisban: eszerint majdnem száz kamuportál terjeszt oroszbarát álhíreket. Azt azonban néhányukról nehéz megmondani, hogy önszorgalomból készítették ezeket, vagy a moszkvai titkosszolgálatok állnak mögöttük. 

A mostani EU-határozat meglepő eleme ugyanakkor, hogy ezeket az álhírportálokat, úgy tűnik, egy szinten kezeli a Russia Todayjel és a Sputnik Newszal.

Az orosz veszedelem az amerikai elnökválasztási kampány során is kiemelt téma volt. Az Egyesült Államokban az FBI állt elő azzal, hogy Oroszország hackertámadásokkal és kamuhírekkel próbálhat meg beavatkozni az elnökválasztásba. A belbiztonsági minisztérium és a DNI az emailszerverek feltörése mögött valószínűsítette az orosz szolgálatokat.

A kampány során a demokraták próbáltak meg fogást találni Trumpon az orosz veszedelmet hangoztatva, a jelek szerint sikertelenül.

A republikánusok ugyanakkor ezeknek a híreknek széles nyilvánosságot biztosító liberális sajtó elfogultságát bírálták, különösen a CNN-t nevezték Hillary Clinton kampányát támogató propagandaadónak.

Hasonlóképpen, ahogy most a határozatot megszavazó EP-képviselők a Russia Todayt. 

A Russia Today máris hozta Vlagyimir Putyin reagálását az EP határozatával kapcsolatban. Ebben az orosz elnök megköszönte a Russia Today és a Sputnik News munkatársainak erőfeszítéseit, és kifejti, hogy míg mindenki megpróbálja kioktatni Oroszországot a demokráciából, addig maguk az európai törvényhozók folyamodnak most olyan politikához, amely az elérhető információk körét korlátozná.

Putyin a nyílt vitát, és az értelmes érvek ütköztetését nevezte célravezetőnek, megjegyezve, hogy a határozat a demokrácia eszméjének politikai leépülését jelzi nyugaton.