– Az elnökválasztás második fordulója után egy magyarországi fürdőhelyen járt, ahol Orbán Viktorral is találkozott. Miről tárgyaltak?
– Nagyon gyakran járok Magyarországon. Mivel Burgenlandban élek, Sárvár csak egyórányira van tőlem, így főként oda szoktam menni. A lányom születésnapját is az ottani gyógyfürdőben ünnepeltük. Az Orbán Viktorral való találkozó magánjellegű volt; az volt a lényeg, hogy személyesen is megismerjük egymást, ugyanis a megválasztásom után azonnal erősíteni akarom a magyar–osztrák kapcsolatokat. Ezt készítette elő a találkozóm a magyar kormányfővel.
– Gyakran hangoztatja, hogy Ausztriának inkább a visegrádi országokkal kéne szorosabban együttműködnie, mint Németországgal, ugyanakkor a tévévitában többször is hangsúlyozta, hogy van, amit pozitívan értékel Angela Merkel politikai tevékenységében. Mit?
– A kezdetekben kifejezetten sokat tett a német gazdaság érdekében, amit nagyon becsültem. A „Wir schaffen das!” (Megoldjuk!) kijelentésével azonban súlyos károkat okozott nemcsak Németországnak, hanem más országoknak is! Ez hosszú távon az egész kontinensre kihat, így nem tudom dicsérni.
– Az Orbán Viktor által építtetett kerítést jó megoldásnak tartja?
– Orbán Viktor megvédte az Európai Unió schengeni határát. Erre a szerződések is kötelezték.
– Feloszlatná a kormányt? Ha igen, milyen indokkal?
– Egy köztársasági elnöknek ez a végső eszköze, fontos, hogy ne éljen vele vissza. Ha viszont a kormány nem végzi a feladatát, akkor meg kell lépni. Tavaly például az akkori belügyminiszter asszony, Johanna Mikl-Leitner (ÖVP) előre jelezte, hogy a migránstömegek úton vannak Ausztria felé. Ha akkor elnök lettem volna, megnéztem volna, hogy a kormány mit tesz a közelgő veszély elhárítására. Ha semmit, akkor a tétlenséget súlyos veszélyként értelmeztem volna, és nem fogadtam volna el.
– Enyhítene a náci bűncselekmények relativizálását büntető, szigorú törvényen?
– Nem enyhíteném, ugyanakkor szeretném, ha nemcsak a náci bűncselekmények relativizálását tiltaná a törvény, hanem például az Iszlám Állam által elkövetett bűntények tagadását is, ugyanis Ausztriában is vannak ennek a terrorszervezetnek hívei.
– A magyar politikai élet szereplői közül kikkel tartja a kapcsolatot?
– A parlament egyik elnökeként rendszeresen találkozom a magyar nagykövettel.
– Csak a nagykövettel? Magyar parlamenti képviselőkkel nem?
– Időnként van, hogy magyar politikusokkal is találkozom, rendszeresen viszont csak a bécsi magyar nagykövettel.
– Az első forduló megnyerése után, amikor Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakpolitikusa gratuláló levelet írt önnek, másnap elhatárolódott a napilapokban a Jobbiktól. Miért?
– Azért, mert nem lelkesedem a Jobbikért. Természetesen az gratulálhat, aki akar, de ennek az üdvözlésnek nem örültem, mivel a Jobbik részben szélsőséges nézeteket képvisel. Természetesen nem vitatom el a magyarok jogát, hogy meghatározzák, melyik politikai párt milyen erővel rendelkezzen, de személy szerint nem tudok azonosulni a Jobbik álláspontjaival.
– Mit vár Donald Trump elnökségétől? Mit jelenthet Európának?
– Nehéz elvárásokat támasztani az amerikai elnökkel szemben. Az Obamával szemben támasztott elvárások sem teljesültek mindenben. Abban reménykedem, hogy Oroszországgal javul a kapcsolat. Erre a világbéke szempontjából nagy szükség lenne.
– Nyilatkozta, hogy ezt a megbékélési folyamatot azzal szeretné elősegíteni, hogy Bécsben Trump–Putyin-csúcstalálkozót szervez. Nem túl korai a kijelentés? Előbb el kéne nyerni az államfői tisztséget, nem pedig előre inni a medve bőrére
– Értem, hogy mire céloz, azonban fontosnak tartom, hogy a szavazók már a választás előtt tudják, hogy mire számíthatnak, ha rám adják a szavazatukat. Ausztriának semleges országként mindig jelentős szerepe volt a világbéke fenntartásában. Bruno Kreisky is így tett. Én is ennek a szellemében kívánom a semleges Ausztria területén megrendezni a csúcstalálkozót.
– Ez a híres semlegesség mennyire őrizhető meg az EU tagjaként? Elvégre például az Oroszország elleni uniós szankciókat Ausztriának is be kell tartania
– Tény, hogy az Európai Unió által Oroszországgal szemben hozott káros gazdasági szankciók, sajnálatos módon, valóban nem felelnek meg a pártatlanságnak. Az EU-ba való belépéskor azonban Ausztria egyértelműen kikötötte, hogy katonailag semleges marad, és ehhez tartja magát most és a jövőben is.
