Kenőpénzért adhattak vízumokat, vizsgálatot várnak

A Perzsa-öböl vitte a prímet a külügyi bizottság mai ülésén. Az MSZP számonkérné a külügyminisztert.

Buzna Viktor
2016. 11. 21. 17:37
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A külügyi bizottság mai ülésén a kormánypárti képviselők leszavazták az MSZP javaslatát, amelyben kezdeményezték, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter mutassa be az Orbán családdal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon vízumszerzésének dokumentumait. A szocialisták erről sajtóközleményben adtak hírt, melyben megjegyzik, a kormánypárti többségének titkolózása beismeréssel ér fel. „Ez azt bizonyítja, hogy az urizáló fideszes elitnek van mit elhallgatnia arról, hogyan kaphatott schengeni vízumot egy Orbán Viktorral üzletelő, terroristákat támogató bűnöző” – fogalmaznak.

Mesterházy Attila, a bizottság szocialista tagja szerint a Pharaon-ügy azért is fontos, mert a kormány korábban is gondatlanul kezelte a vízumokat. Kiss Szilárd korábbi moszkvai agrárattaséról is kiderült, hogy nagy tételben, kenőpénzért állított ki vízumokat – mondta megkeresésünkre Mesterházy. A szocialisták ezért a bizottság jövő heti ülésén a gyanús vízumkiadási ügyekről fogják kérdezni Szijjártót. „Arra kérjük a minisztert, hozza magával a bizottsági meghallgatásra a papírokat” – tette hozzá a volt pártelnök.

A mai ülés első részére egyébként a nyilvánosság kizárásával került sor. Megtudtuk, hogy éppen egy másik Perzsa-öböl menti arab monarchia, Katar magyar külképviseletének leendő vezetőjét hallgatták meg. A posztra a dohai nagykövetség egyik munkatársa, Fodor Barnabás kerül majd. A fiatal diplomata kinevezését az ellenzéki politikusok is támogatták. Tekintettel arra, hogy a Perzsa-öböl országai újabban a Fidesz-kormány botrányaihoz szolgáltatnak muníciót, Fodor Barnabásra bizonyára nagy nyomás nehezedik majd. Erre utal a lapunk birtokába került nagyköveti koncepció is. A dokumentum szerint ugyanis Magyarország és Katar gazdasági kapcsolatai nincsenek szinkronban a kormányt és Perzsa-öböl üzletemberei között kiépült, látszólag kiváló személyes nexusokkal.

2016 első hét hónapja alatt ugyanis exportunk 45 százalékkal, mintegy 13,1 millió dollárra csökkent.

A dokumentumból az is kiderül, hogy 2013-ban tört meg a korábban szárnyaló külkereskedelem, exportunk akkor a felére csökkent. Talán a fiatal nagykövet diplomáciai érzékére vall, hogy a gyászos kereskedelmi statisztikákat követően a Magyar Nemzeti Kereskedőházra tért rá, s a kézzelfogható eredmények hiányában gyorsan tovább is lépett a külügyes botránycég tevékenységének bemutatásán.

Figyelemreméltó a katari ingatlanberuházásokat részletező összefoglaló. Katari részről egyelőre két nagy értékű ingatlanberuházás történt Magyarországon – írja a dokumentum, s az Andrássy úton található nagykövetség épületének megvásárlását, illetve a volt Balettintézet épületének, szintén nagy sajtóvisszhangot kapott megvásárlását említi.

A Heti Válasz 2014-ben írta meg, hogy a Lechner Ödön tervezte Dreschler-palota megvásárlása mögött a katari uralkodócsalád 32 éves tagja, Dzsasszim bin Hamad áll. S bár később megjelentek olyan hírek, hogy a főváros visszaszerezheti az ingatlant, a külügyi dokumentum már tényként kezeli a katari befektető eredeti célját, hogy az épületet szállodává alakítják át. Érdekes továbbá, hogy a koncepció nem említi egy másik katari, közvetlenül az uralkodócsaládhoz köthető beruházást. Ahogyan ugyanis azt az Átlátszó korábban megírta, Katar korábbi miniszterelnöke, Al Thani sejk ötvenmillió euróval szállt be a Garancsi Istvánhoz köthető kopaszi-gáti ingatlanfejlesztő cégbe, a River Dunainvest Kft.-be. Pedig a portál azt is kiderítette, hogy

a projektet 52 millió euróval hitelezi az állami Eximbank.

A külügyes dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a katari uralkodócsalád továbbra is érdekelt a magyarországi beruházásokban. Mint a koncepcióból kiderül, Szabó László külügyi miniszterhelyettes és a katari gazdasági és kereskedelmi miniszter közös beruházásvédelmi megállapodás ügyében tárgyaltak, az egyeztetés azonban magyar oldalon elakadt. A katari fél várja a tárgyalások mielőbbi folytatását – teszi hozzá a koncepció. A dokumentum érdekes részlete az is, hogy a katariak jó eséllyel vízummentességre számíthatnak. Folyamatban van ugyanis a beutazásukat megkönnyítő megállapodás. Sajnos azonban – derül ki a szövegből – Katar ragaszkodik az aszimmetrikus megállapodáshoz, így miközben az arab monarchiából szabad lesz az út Magyarországra, nekünk továbbra is kell a vízum a dohai látogatáshoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.