Kenőpénzért adhattak vízumokat, vizsgálatot várnak

A Perzsa-öböl vitte a prímet a külügyi bizottság mai ülésén. Az MSZP számonkérné a külügyminisztert.

A külügyi bizottság mai ülésén a kormánypárti képviselők leszavazták az MSZP javaslatát, amelyben kezdeményezték, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter mutassa be az Orbán családdal üzletelő szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon vízumszerzésének dokumentumait. A szocialisták erről sajtóközleményben adtak hírt, melyben megjegyzik, a kormánypárti többségének titkolózása beismeréssel ér fel. „Ez azt bizonyítja, hogy az urizáló fideszes elitnek van mit elhallgatnia arról, hogyan kaphatott schengeni vízumot egy Orbán Viktorral üzletelő, terroristákat támogató bűnöző” – fogalmaznak.

Mesterházy Attila, a bizottság szocialista tagja szerint a Pharaon-ügy azért is fontos, mert a kormány korábban is gondatlanul kezelte a vízumokat. Kiss Szilárd korábbi moszkvai agrárattaséról is kiderült, hogy nagy tételben, kenőpénzért állított ki vízumokat – mondta megkeresésünkre Mesterházy. A szocialisták ezért a bizottság jövő heti ülésén a gyanús vízumkiadási ügyekről fogják kérdezni Szijjártót. „Arra kérjük a minisztert, hozza magával a bizottsági meghallgatásra a papírokat” – tette hozzá a volt pártelnök.

A mai ülés első részére egyébként a nyilvánosság kizárásával került sor. Megtudtuk, hogy éppen egy másik Perzsa-öböl menti arab monarchia, Katar magyar külképviseletének leendő vezetőjét hallgatták meg. A posztra a dohai nagykövetség egyik munkatársa, Fodor Barnabás kerül majd. A fiatal diplomata kinevezését az ellenzéki politikusok is támogatták. Tekintettel arra, hogy a Perzsa-öböl országai újabban a Fidesz-kormány botrányaihoz szolgáltatnak muníciót, Fodor Barnabásra bizonyára nagy nyomás nehezedik majd. Erre utal a lapunk birtokába került nagyköveti koncepció is. A dokumentum szerint ugyanis Magyarország és Katar gazdasági kapcsolatai nincsenek szinkronban a kormányt és Perzsa-öböl üzletemberei között kiépült, látszólag kiváló személyes nexusokkal.

2016 első hét hónapja alatt ugyanis exportunk 45 százalékkal, mintegy 13,1 millió dollárra csökkent.

A dokumentumból az is kiderül, hogy 2013-ban tört meg a korábban szárnyaló külkereskedelem, exportunk akkor a felére csökkent. Talán a fiatal nagykövet diplomáciai érzékére vall, hogy a gyászos kereskedelmi statisztikákat követően a Magyar Nemzeti Kereskedőházra tért rá, s a kézzelfogható eredmények hiányában gyorsan tovább is lépett a külügyes botránycég tevékenységének bemutatásán.

Figyelemreméltó a katari ingatlanberuházásokat részletező összefoglaló. Katari részről egyelőre két nagy értékű ingatlanberuházás történt Magyarországon – írja a dokumentum, s az Andrássy úton található nagykövetség épületének megvásárlását, illetve a volt Balettintézet épületének, szintén nagy sajtóvisszhangot kapott megvásárlását említi.

A Heti Válasz 2014-ben írta meg, hogy a Lechner Ödön tervezte Dreschler-palota megvásárlása mögött a katari uralkodócsalád 32 éves tagja, Dzsasszim bin Hamad áll. S bár később megjelentek olyan hírek, hogy a főváros visszaszerezheti az ingatlant, a külügyi dokumentum már tényként kezeli a katari befektető eredeti célját, hogy az épületet szállodává alakítják át. Érdekes továbbá, hogy a koncepció nem említi egy másik katari, közvetlenül az uralkodócsaládhoz köthető beruházást. Ahogyan ugyanis azt az Átlátszó korábban megírta, Katar korábbi miniszterelnöke, Al Thani sejk ötvenmillió euróval szállt be a Garancsi Istvánhoz köthető kopaszi-gáti ingatlanfejlesztő cégbe, a River Dunainvest Kft.-be. Pedig a portál azt is kiderítette, hogy

a projektet 52 millió euróval hitelezi az állami Eximbank.

A külügyes dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a katari uralkodócsalád továbbra is érdekelt a magyarországi beruházásokban. Mint a koncepcióból kiderül, Szabó László külügyi miniszterhelyettes és a katari gazdasági és kereskedelmi miniszter közös beruházásvédelmi megállapodás ügyében tárgyaltak, az egyeztetés azonban magyar oldalon elakadt. A katari fél várja a tárgyalások mielőbbi folytatását – teszi hozzá a koncepció. A dokumentum érdekes részlete az is, hogy a katariak jó eséllyel vízummentességre számíthatnak. Folyamatban van ugyanis a beutazásukat megkönnyítő megállapodás. Sajnos azonban – derül ki a szövegből – Katar ragaszkodik az aszimmetrikus megállapodáshoz, így miközben az arab monarchiából szabad lesz az út Magyarországra, nekünk továbbra is kell a vízum a dohai látogatáshoz.