Nem vesztegetik tovább az időt, megindítják a támadást az Iszlám Állam fővárosa ellen a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) – derült ki az Egyesült Államok által tavaly életre hívott ernyőszervezett tegnapi, meglepetésszerű bejelentéséből. Terveik szerint az Eufrátesz Haragja nevű hadműveletben mintegy 30 ezer harcosukkal először a Rakka körüli településeket foglalják vissza, majd az Iszlám Állam szíriai fellegvárát is ostrom alá veszik. Az offenzíva gyorsított megindításában alighanem annak is szerepe van, hogy Moszulból a terroristák Szíriába menekülnek, illetve hírszerzési információk szerint a városból több külföldi terrortámadást szerveztek.
Bár a Rakka elleni hadművelet régóta napirenden van, tényleges megindítása a térség szereplőit is meglepetésként érhette. Az másrészt nehezen képzelhető el, hogy Washington ne tudott volna az SDF terveiről. Sőt, aligha véletlen, hogy az Iszlám Állam fővárosa elleni támadást éppen az amerikai elnökválasztások elé időzítették. Korábban ugyan az tűnt valószínűbbnek, hogy az új elnök beiktatásáig nem várható komoly fordulat Szíriában, azonban már az offenzíva ténye is kampányüzenettel bír: megcáfolja Donald Trump vádjait, melyek szerint a demokraták nem tudták legyőzni a terroristákat. Beszédes, hogy a dzsihadisták utolsó iraki fellegvára, Moszul ellen három hete – ugyancsak már a kampány hajrájában – megindított ostromot is néhányan csak Obama-hadműveletnek becézik.
Ráadásul az Iszlám Állam már több mint két éve dolgozik a város védelmének megerősítésén, így az Egyesült Államok vezette koalíció légi támogatása nélkül az offenzíva egyébként is leküzdhetetlen akadályokba ütközne. Az amerikaiak így minden bizonnyal a már megszokott módon: légierejükkel, tanácsadókkal, hírszerzéssel fogják segíteni a támadást. Ugyanakkor akárcsak Moszul ostromának esetében, ahol Irak és Törökország eltérő érdekei jelentős feszültséget okoznak, a szövetségek szövevényes hálója még itt is komoly fejfájást okozhat.
Az Egyesült Államok által támogatott SDF legnagyobb erejét ugyanis a szíriai kurdok, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) jelentik. Rajtuk kívül arab milíciák és keresztény csapatok adják a szervezet gerincét. Csakhogy a terrorszervezetként kezelt YPG erősödését Törökország egyáltalán nem nézi jó szemmel, a törökök már több ízben bombázták is a szíriai kurdok állásait. Az Egyesült Államoknak tehát tekintettel kell lennie egyik legfontosabb térségbeli szövetségese, Törökország érdekeire is. Ankara korábban alternatívaként felvetette, hogy a törökök által támogatott csapatokkal, például a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA) szabadítanák fel a határuktól alig száz kilométerre fekvő Rakkát, azonban most úgy tűnik, a kurdok gyorsabban léptek. A kérdés, hogy Szíriában is köthető-e valamiféle, a moszulihoz hasonló megegyezés, amely Törökország megnyugtatására garantálná, hogy a kurdok Szíriában már nem szereznek újabb területeket.
Rakka és Moszul ostroma még minden bizonnyal sokáig el fog húzódni, a teljes felszabadításig még sok harcot meg kell vívni, és sok vérnek kell folynia. A győzelmet valószínűleg később sikerül kivívni, mint amíg Barack Obama hivatalban lesz. Az azonban biztos, hogy az Iszlám Állam napjai meg vannak számlálva, és a győzteseknek járó dicsőséget mindenki magának követelné.
