Ukrajna célja, hogy a nyugati világ része legyen, elfoglalja jól megérdemelt helyét az EU közösségében – mondta a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, egyértelművé téve az ukrán uniós tagság magyar támogatását. Igaz – jegyezte meg –, ez a kérdés ma nincs napirenden, mert a csatlakozásról szóló tárgyalásokig még néhány lépcsőfokot meg kell mászni.
Rámutatott ugyanakkor, hogy ma az EU-ban Ukrajna szempontjából két döntő ügyet is blokkolnak európai országok: az egyik a vízummentesség, a másik a szabadkereskedelmi megállapodás. E két ügyben Európában Kijev szószólója a visegrádi országcsoport – tette hozzá, kijelentve, hogy Ukrajna uniós vízummentessége Magyarországnak erkölcsi kérdés.
A miniszterelnök szerint az után a három nehéz év után, amelyen Ukrajna keresztülment, és amelyet az európai értékek nevében vállalt, az EU-nak erkölcsi kötelessége megadni a vízummentességet.
Ennek blokkolása miatt Magyarország úgy döntött, azonnali hatállyal bevezeti a nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgároknak – közölte a kormányfő, kérve ukrán kollégáját, vizsgálja meg, hogy a viszonosság alapján az Ukrajnában munkát vállaló magyarországiaknak mikortól lehetne megadni ugyanezt.
Azt is nyomatékosította, hogy Magyarország Ukrajna szuverenitását a legfontosabb kérdésnek tartja, feltétlenül tiszteletben tartja, és a szuverenitás megerősítése érdekében kész segíteni is Ukrajnának. Szavai szerint a magyarok és az ukránok sorsközösséget éreznek egymás iránt, egy sorsközösségben látják saját nemzetük életét.
Orbán Viktor beszámolt továbbá arról – utalva az aláírt egyezményekre –, hogy a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtak meg. Magyarország 50 millió eurót bocsát rendelkezésre a program megindítására, végrehajtására – tudatta. Tájékoztatása szerint Magyarország idén 2 milliárd, jövőre pedig 5,2 milliárd forintot ajánl fel az ukrán gazdaság fejlesztésére.
A két ország közötti kereskedelem nagyarányú visszaesést szenvedett el az elmúlt két évben, ami összefügg az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókkal – fejtette ki. Az ukrán–magyar kereskedelem visszaesése 33 százalékos volt, de jó hír, hogy 2016 első nyolc hónapjában újra növekedést tapasztalni, ennek mértéke 11 százalék, vagyis a két ország kereskedelme megkezdte a visszakapaszkodást – mondta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!