– Nem érkezett 2010 óta nagyobb horderejű kínai beruházás hazánkba – szögezte le Matura Tamás. Szerinte nem Magyarország a kínai befektetők célországa, az elmúlt másfél évben Csehország aratta le a babérokat. Véleményével pedig összhangban áll a konzervatív think tank, az American Enterprise Institute adatbázisa is. E szerint hazánkba legutóbb a Huawei telekommunikációs vállalat fektetett be 2012-ben, ezt megelőzően pedig a Wanhua vegyipari cég még 2010-ben.
– Sőt a Huawei 2012-ben már itt volt, vagyis akkor már csak a meglévő infrastruktúrát fejlesztette – hívta fel a figyelmet Matura Tamás. Szijjártó Péter kijelentéseit megkérdőjelezi továbbá, hogy az exporthoz hasonlóan a működő tőke tekintetében sem jó a regionális helyzetünk. Az elmúlt két évben Lengyelországban, Romániában és Csehországban is megvalósultak nagy horderejű beruházások kínai pénzből. A magyar–kínai gazdasági kapcsolatokat a nyugat-európai országokéhoz hasonlítani pedig a beruházások tekintetében végképp túlzás. Az Európai Bizottság egy friss jelentése szerint ugyanis az unióba érkező kínai tőke nagy léptékben nő, csakhogy nem hazánkat veszi célba. A dokumentum szerint Németországba 4,8 milliárd, Luxemburgba 730 millió, Görögországba pedig 403 millió dollár kínai működő tőke áramlott 2016-ban, s ez csak a kontinens három legnagyobb beruházása.
– Javítana a helyzeten, ha Magyarország és Kína között létrejönne a stratégiai partnerségi megállapodás – folytatta Matura Tamás. A kiemelt jelentőségű együttműködési forma a szakértő szerint jobb besorolást biztosítana Magyarországnak a pekingi adminisztráció előtt, aminek pozitív hatása jelentkezne a gazdasági kapcsolatokban is. Nem véletlen tehát, hogy a Kínával kötendő stratégiai megállapodás a magyar kormányzati kommunikációban is visszatérő elem. Szijjártó Péter múlt heti pekingi látogatásán ismét előrelépésről számolt be az évek óta húzódó ügyben, s Orbán Viktor egy októberi budapesti konferencián már multilaterális szintű, a kelet-közép-európai térség és Kína közötti együttműködést sürgetett, vélhetőleg azért, hogy hazánk így közelebb kerüljön az eddig csak remélt stratégiai megállapodáshoz. Ennek hiányában ugyanis a keleti nyitással nyíltan Kína felé forduló magyar kormány presztízsveszteséget szenved el. Kína ez idáig több mint ötven országgal emelte együttműködését a legmagasabb, stratégiai szintre, köztük térségünk több államával, így Csehországgal és Lengyelországgal is. S bár kínai kutatók jelezték, a sűrűn kötött megállapodások erodálták a stratégiai partnerség értékét, Matura Tamás szerint indokolt, hogy a magyar diplomácia továbbra is napirenden tartsa az ügyet.
