A „nagyvas” legsúlyosabb tragédiái

A Tu–154-es évtizedeken át a keleti légi forgalom igáslova volt.

Az Alekszandrov együttes tagjait a szíriai Latakiába szállító Tu–154-es vasárnapi katasztrófája Szocsi előtt már a sokadik esemény volt, mely a közvélemény előtt sötét színben tünteti fel a Tupoljev tervezőiroda legsikeresebb utasszállító repülőgéptípusát, mely több évtizedig utasok millióit szállította biztonságban – elsősorban a keleti blokk és a harmadik világ országainak színeiben – a legkülönbözőbb desztinációkra, sokszor rendkívül mostoha körülmények között. A megegyező elrendezésű (három hajtómű a farokrészben, T-vezérsík) amerikai Boeing 727 és brit Hawker Siddeley Trident 1026 példányban elkészült szovjet megfelelője közel negyven, halálos kimenetelű repülőeseményben volt ugyan részes, ám ezek közelebbi vizsgálatából kiderül: a legtöbbször nem a robusztus konstrukciójú gép, hanem a személyzet hibája, és környezeti tényezők voltak a legfőbb kiváltó okok. Az 1968-ban első repülését teljesítő Tupoljevről kevesen tudják, hogy utolsó példányát – a gyárban a nagy tempójú sorozatgyártásból hátramaradt részegységekből – 2013-ban adták át az orosz védelmi minisztériumnak, mely ma a típus legnagyobb megmaradt üzemeltetője.

A Tu–154-es pályáját beárnyékoló események közül többet ki lehetne emelni (Iránban például ténylegesen szörnyű statisztikával rendelkezik), de mégis van három esemény, melyről ezúttal is érdemes megemlékezni. A típus mindössze harmadik katasztrófája például a Malévhoz fűződik: 1975 szeptember 30-án Bejrút előtt zuhant le az egykori magyar légitársaság HA-LCI lajstromjelű repülőgépe, hatvan fő utas és személyzet halálát okozva. A 240-es járat esete máig tisztázatlan, bár a feltárt jelek arra utalnak, hogy a gépet lelőtték, vagy az izraeli, vagy a szíriai reguláris haderők vadászgépei, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy 41 év elteltével miért nem láthatunk tisztán az ügyben.

2001. október 4-én – alig egy hónappal a légi forgalom látványos megroppanását okozó egyesült államokbeli terrortámadások után – az ukrán légvédelem éleslövészeti gyakorlatának esett áldozatul egy orosz példány, mely főként izraelieket szállított. A Siberia Airlines 1812-es járatát a Szovjetunióban valaha gyártott legnagyobb ilyen célú fegyver, az Sz-200-as rendszer V-880-as rakétája találta el, melynek 217 kilogrammos robbanófeje esélyt sem hagyott a gépnek és utasainak. Ukrajna fejenként 200 ezer dollár kártérítést fizetett a 78 áldozat hozzátartozóinak.

2010. április 10-én a lengyel légierő 101-es jelzésű példánya, fedélzetén a Lech Kaczynski elnök vezette delegációval, mely a katyni mészárlás évfordulójára megrendezett megemlékezésre igyekezett, lezuhant a szmolenszki katonai repülőtérnél. A gyakorlatlan személyzet rossz időjárási viszonyok között, elöljárói nyomásgyakorlás közepette repült, az esemény objektív kivizsgálása azonban a lengyel–orosz politikai szembenállás és az időközben kibontakozó új hidegháborús viszony áldozatává vált.