Ha csütörtök, akkor Belgium, mármint uniós csúcs, ráadásul ebben az évben az utolsó. Csapataink természetesen újra harcban állnak, nézzük, mi is várható a brüsszeli találkozón.
Az, hogy az uniós elnök Szlovákia miniszterelnökeként Robert Fico a minap bejelentette, vége a politikailag korrekt korszaknak, illetve hogy végre vissza kellene térni az Európai Unió gyökereihez, még nem jelenti azt, hogy Brüsszelben minden új kerékvágásban futna tovább mától.
A brexit témáját, vagyis Nagy-Britannia uniós távozását lassan fél éve sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a brüsszeli intézményrendszer, eddig csak egy uniós főtárgyalót sikerült kiizzadni Michel Barnier személyében, és a gondok nagyja, a kínkeservesnek ígérkező tárgyalások a jövő évre tolódtak. Azonban ami a migrációs válságot és a külső határvédelmet illeti, várhatóan érdemi vitára kerül sor a csúcson az uniós–török megállapodás végrehajtásával összefüggésben Törökországról, annál is inkább, mert az osztrák külügyminiszter a minap az ország uniós csatlakozásának leállítását sürgette. Sebastian Kurz felhívása viszont biztosan nem kap támogatást, mert az uniós külügyminiszterek többsége már előzetesen leszavazta az indítványt. A cél tehát egyértelműen a 2016 márciusában nyélbe ütött megállapodás végrehajtásának megerősítése.
Van rá esély, hogy a jövőben a tagállamok közötti menekültelosztás önkéntes alapon működjön, ám arra már kevesebb, hogy ezt az uniós vezetők tanácsi határozatban is kimondják.
A csütörtöki, egynaposra tervezett, idei utolsó európai uniós csúcstalálkozón inkább a török–uniós menekültügyi megállapodás és a dublini menekültügyi elosztás finomhangolása várható. Információink szerint ismét Németország az, amely a szélesebb körű közös felelősségvállalás mellett fog kardoskodni, kérdés, hogy a többi huszonhét tagállam beáll-e mögé.
A magyar küldöttség harcias hangulatban, de gyenge érvekkel készül csatába a csütörtöki csúcsra, ugyanis olyan magyarországi lépésekre próbálnak alapozni, amelyek kérdésessé teszik a fellépés sikerét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón arról beszélt, hogy a kabinet álláspontját a kvótaellenes népszavazás, a parlament álláspontja és az Alkotmánybíróság határozata köti, így „ennek szellemében” kell eljárni, mivel az utóbbi hetekben már „túl vagyunk a magyar helyzet tisztázásán”. Csakhogy a népszavazás – bár az érvényesen szavazók óriási többsége nemet mondott a feltett kérdésre – végül érvénytelenül zárult, a parlamentben november elején nem sikerült átvinni az alaptörvény módosítását, mivel a Fidesz nem „engedte el” a letelepedési kötvényeket, az AB pedig nem is arról hozott döntést, mint amit a kormány utóbb itthon kommunikált. (Az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy erre irányuló indítvány esetén vizsgálhatják, hogy az EU intézményei útján megvalósuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását. Ráadásul épp a migránsok csoportos betelepítésével kapcsolatos lényegi kérdés megválaszolását halasztották későbbre.)