Eddig csak riogattak a brüsszeli vétóval

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A német kancellár jövője függhet az uniós menekültáthelyezéstől, most eldől, sikerül-e átvinni akaratát.

Kuthi Áron
2016. 12. 15. 11:13

Mint ahogy azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől tudjuk, érvrendszerünk erősen épít a kvótareferendumra, illetve az ott nemmel szavazók százalékarányára, tehát hogy a véleménynyilvánító társadalom majdnem egésze elutasította a kötelező betelepítést. Igen ám, de az, aki ellenérvet szeretne megfogalmazni az asztalnál Orbán Viktorral szemben, elég csak azzal előjönnie, hogy az érvénytelen népszavazás mit sem ér. – Akár vétóra is kényszeríthetnek bennünket – mondta tegnap Lázár János, de vétó és vétó között igencsak sok árnyalati különbség létezik. 

Ez azt eszközt az Európai Tanácsban igencsak ritkán használják, akkor is csak zsarolásra. A vétóval való apróbb fenyegetés már annál inkább bevett fegyver. A vétóval politizálni sokakat és sokféle formában láthattunk már, például októberben Matteo Renzinek sikerült elérnie, hogy az unió külügyi szolgálata csak elítélje az orosz katonai tevékenységet Szíriában, de újabb szankciókról nem sikerült döntenie. Renzi itt csak annyit csinált, hogy kivetette a szankció szót a nyilatkozatból, így már Olaszország is meg tudta szavazni azt. Vannak ennél emlékezetesebb vétózások is. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter idén augusztusban Törökország Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásainak megvétózását helyezte kilátásba, mivel Ausztria szerint Ankara lényegében semmilyen előrehaladást nem mutat fel, és folyamatosak az emberi jogi jogsértések. A török kártyát az osztrákok már akkor is többször előhúzták, amikor Horvátország az unió kapujában várta a bebocsátást. Idén szeptemberben a pozsonyi uniós csúcson a briteknél verte ki a biztosítékot a közös uniós hadsereg ötlete, Michael Fallon védelmi miniszter azt mondta, míg az ország uniós tag, ennek nem engednek zöld utat. Nem véletlenül került a következtetések közé csak annyi, hogy az uniós védelmi együttműködést erősíteni kell. Szoros értelemben vett vétó tehát uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján nem létezik, mert a felek mindig addig finomítják a következtetést, a végső dokumentumot, amíg az mindenki számára elfogadható lesz. Ahogy Feledy Botond fogalmaz, „a vétó korántsem olyan komoly fegyver, mint ahogy azt kommunikálják”. 

Tulajdonképpen vétónak minősíthető az írek akaratnyilvánítása is 2008-ból, amikor referendumon utasították el a lisszaboni szerződés ratifikálását. Ezt hasonló vétók előzték meg az Európai Tanácsban, hiszen ha ott az állam- és kormányfők egyöntetűen elfogadták volna az új alapszerződés ratifikálását, nem is kellett volna az urnák elé szólítani az embereket Írországban. Ez lett volna az a bizonyos referendumon megerősített vétó, amit a magyar kormány a népszavazással el akart érni, hogy aztán annál erőteljesebben érvelhessen a menekültek áthelyezése ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.