Japán 1941. december 7-én, 7.55-kor a meglepetés erejével csapott le az Egyesült Államok haditengerészetének Pearl Harbor-i támaszpontjára. A támadásban amerikai részről 2403 ember halt meg, és több mint ezren megsebesültek, a csendes-óceáni flotta jó időre lebénult, egyúttal az Egyesült Államok belépett a háborúba. Hetvenöt évvel később a két ország már szoros szövetséges, mi több, december végén Abe Sinzó első japán kormányfőként Pearl Harborba látogat.
Hosszú út vezetett el a történelmi megbékélésnek eddig a pillanatáig. Ebben nagyon fontos mérföldkő volt Barack Obama idén májusi hirosimai látogatása, hiszen szimbolikus módon az amerikai elnökök közül ugyancsak elsőként járt hivatalos úton az első atombomba ledobásának helyszínén. A sebek persze máig nem gyógyultak be teljesen, egyik részről sem. A háború eseményeinek megítélése, az elkövetett borzalmak összemérése máig megosztja az amerikai és a japán társadalmat is.
– Van néhány dolog, amiről máig nem tudok beszélni. Ha megteszem, utána nem tudok aludni – mesélte például a The Japan Timesnak a 96 esztendős Launer Bruner, aki a kevesek egyikeként megmenekült az elsüllyesztett USS Arizonáról. – Ez csodálatos! Szeretném, ha a két vezető ott fogadná meg, hogy soha nem kezdenek újabb háborúba, ahol az előző elkezdődött – örvendezett ugyanakkor a 79 éves Mori Sigeaki, a hirosimai atomtámadás túlélője.
Nem véletlen, hogy bocsánatot Obama sem kért, ahogy Abe Sinzó sem fog kérni. És persze a japán kormányfő gesztusát sem csupán a történelmi belátás vagy a szövetségesi barátság vezérli. Az utolsó találkozó a leköszönő Obamával, és a látogatás Pearl Harborba egyben üzenet a következő amerikai elnöknek is.
Japánnak van félnivalója Donald Trump miatt. A megválasztott amerikai elnök kampányában meglehetősen csípős megjegyzéseket tett, és súlyos változásokat ígért. – Tudják, van egy egyezményünk Japánnal, amely szerint ha megtámadják őket, a teljes haderőnkkel segítségükre kell sietnünk. De ha minket támadnak meg, Japánnak nem kell tennie semmit. Ülhetnek otthon, és nézhetik tovább a Sony tévéjüket – háborgott Trump. Az Egyesült Államok és Japán még 1960-ban állapodott meg abban, hogy az amerikaiak Japán védelmére sietnek szükség esetén, ellenben a japán törvények nem, illetve csak korlátozottan teszik lehetővé a hadsereg külföldi bevetését.
Trumpnak az sem tetszik, hogy – más országok mellett – Japán is élvezi Amerika védelmét, ám ő úgy véli, a költségekből nem veszi ki megfelelően a részét. A szigetországban nagyjából ötvenezer amerikai katona állomásozik, és Tokió 1,6 milliárd dollárral járul hozzá ehhez (ez a költségeknek nem egészen a fele), ennek kapcsán Ash Carter amerikai védelmi miniszer minap tett nyilatkozatában azt mondta, elégedettek Washingtonban. Kérdés, hogy utódja, a „Veszett kutya” néven elhíresült James Mattis tábornok is osztja-e majd nézeteit.
