Magas beosztású kínai tisztviselők egy nyilvános eseményen vitatkoztak arról, hogy hamarosan fegyveres konfliktusra kerülhet sor a Tajvani-szorosban. A Pekingben tartott, 2016-os évet értékelő sajtóesemény fő témája az egyre renitensebben viselkedő Tajvan és Donald Trump megválasztott amerikai elnök kapcsolata volt. Tartósan felborzolta ugyanis a kedélyeket Trump korábbi kijelentése, miszerint a jövőben alku tárgyává tenné az „egy Kína” politika betartását. Ezzel a megválasztott elnök megkérdőjelezte Peking hatalmi felsőbbségét Tajvannal szemben, márpedig az „egy Kína” politika a két ország közötti kapcsolatoknak 1972 óta alapját képezi.
„Megítélésem szerint 2020-ban bekövetkezhet egy fegyveres konfliktus a Tajvani-szorosban” – szögezte le az eseményen a nankingi katonai övezet korábbi parancsnokhelyettese, Hong Kuang-vang (Hong Guang Wang). A kínai tábornok szerint Trump kijelentései egy régóta érlelődő konfliktusnak adtak újabb lökést.
Kicsi kínai győzelem, miután Trump emelte a téteket
Az Afrika nyugati partjainál fekvő kicsiny szigetország, Sao Tomé és Príncipe hétfőn diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával, méghozzá azt követően, hogy hirtelen megszakította hivatalos érintkezését Tajvannal.
A tajvani közvélemény egyre erősebben függetlenedéspárti – mondta Hong, és hozzátette: tíz évvel ezelőtt a szigetországban megkérdezettek 55 százaléka vallott kínai helyett tajvani identitásról, ma ez a szám már 75 százalékra emelkedett. A katonatiszt szerint a 2016 januárjában hivatalba lépett tajvani elnök, Caj Jing-ven következetesen függetlenedéspárti, ezért a következő években sem várható változás.
Vang Caj-hszi (Wang Zaixi), a kínai kormány tajvani ügyekért felelős irodájának korábbi miniszterhelyettese szintén leszögezte: Tajvan békés integrációja elbukott, a sziget ugyanis egyre ellenségesebben viseltetik a szárazföldi Kínával szemben. „Az, hogy Trump fogadta Caj telefonhívását, jó ürügyként szolgált, hogy a nagy nyilvánosság előtérbe hozza Tajvan függetlenedésének ügyét” – mondta Vang. Az egykoron a tajvani kapcsolatokat ápoló tisztviselő szerint a sziget egyes területei mára gyakorlatilag az Egyesült Államok felségterületének számítanak, amit a függetlenedésre törekvő politikai erők Kínával szemben próbálnak kihasználni. Vang arra is felhívta a figyelmet, hogy Japán is egyre erőteljesebb befolyással van egyes tajvani politikai szereplőkre, ami szintén a békés integráció elleni trendeket erősíti.
Az eseményen elmondottakat alátámasztja a függetlenedéspárti agytröszt, a Taiwan Thinktank egyik vezetőjének lapunknak adott nyilatkozata. Laj Ji-csung (Lai I-chung) megkeresésünkre leszögezte: Tajvan jelenlegi álláspontja szerint független állam, nem része a Kínai Népköztársaságnak. Az „egy Kína” politikát Washington követi, Tajvannak nincs hozzá köze – tette hozzá, és megjegyezte: Trump nyilatkozataitól függetlenül az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok az idei évben kiemelkedően jól fejlődtek. A politikai szakértőt megkértük, reagáljon azokra a hírekre, miszerint az Egyesült Államokban működő tajvani lobbi és Trump személyes üzleti érdekei is hozzájárultak a megválasztott elnök Kína-ellenes kirohanásaihoz. Ezzel kapcsolatban Laj Ji-csung azt válaszolta: az erről szóló hírek a felelőtlen újságírás iskolapéldái. Sajnálatos, hogy egyesek bizonytalan forrásokra támaszkodó cikkek alapján fogalmaznak meg kritikákat – tette hozzá.
