Mindennek az volt a fő célja, hogy a kormány tudomást szerezzen arról, egyáltalán mennyi pénz van az emberek kezében. Az érvénytelenítést követő napon azonnal be is jelentették, hogy a 250 ezer rúpia feletti bankbetéteket összehasonlítják az adóbevallások alapján tudható vagyon nagyságával, és ahol a bankbetét több, mint a bevallott jövedelem, ott a tulajdonos súlyos büntetésre számíthat. Az intézkedésekkel egy időben szárnyra keltek a Facebook indiai részén azok a viccesnek gondolt felirattal ellátott képek – mémek, ahogy manapság hívják őket –, amelyek arról szóltak, hogy sok indiai nő ismeri meg a következő napokban a férje, bátyja, apja nadrágszíját és tenyerét. Minthogy nincs önálló bankszámlájuk, kénytelenek évek óta gyűjtögetett vagyonukat bevallani a családban, ha nem akarják, hogy az év végén teljesen elveszítse értékét. Bár szóba jöhet az is, hogy suttyomban más címletekre váltják át a párnacihában tartott pénzeket, de ez nagyobb összegeknél körülményes lehet. A család nőtagjai azonnal lebuknának, ha napokig állnának sorban a pénzváltó automatáknál.
A pénzérvénytelenítés – elterjedt szakszóval: demonetizáció – bejelentését úgy időzítették, hogy utána két napig zárva tartottak a bankok, és ezekre a napokra még a pénzkiadó automatákat is lekapcsolták. A következő banki munkanapon aztán megindult a tömeg. Egy részük tüntetni ment a kormány ellen, a csendes többség azonban – mi mást tehetett volna? – beállt a bankok és posták előtt kígyózó végeláthatatlan sorokba. Csakhogy az új ötszázasokból és a forgalomból teljesen kivont ezresek helyett újonnan bevezetett kétezresekből korántsem jutott elég a váltóhelyekre. Így milliókkal esett meg, hogy egy teljes napig álltak sorba, de elfogyott az új pénz. Ahogy az szokott lenni ilyen rendkívüli események idején, hamar rémhírek terjedtek el, a kétségbeesett emberek pedig egymás torkának estek.
