Szabadságjog vagy közbiztonság: jönnek a kamerák?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Úgy tűnik, a közérdek maga mögé utasítja a magánélet védelmének fontos jelképét.

Szabó Emese
2016. 12. 28. 13:40

A köztéri kamerák szerepét a belgák már több hónapja alaposan átértékelték. Joggal, ugyanis Belgium életében idén kétségkívül a márciusi brüsszeli robbantások jelentették a legfontosabb és egyben legfelkavaróbb eseményt. Nem véletlen tehát, hogy az év fennmaradó részét a több mint harminc halálos áldozatot követelő merényletek utáni terrorellenes intézkedések határozták meg. Ezek részeként nagyságrendileg kétezer intelligens térfigyelő kamerával erősítették meg a főbb pályaudvarok biztonságát, fokozták az atomerőművek és vallási épületek védelmét.

A köztéri kamerákkal kapcsolatos döntések meghozatala komoly dilemma elé állítja a nyugat-európai országokat, de úgy tűnik, a közbiztonság sok esetben fontosabbnak bizonyul az egyéni szabadságjogoknál. „A kamerák felvételei személyiségi jogokat csak akkor sérthetnek, ha nem megfelelően tárolják, illetve nem semmisítik meg őket időben. Ez akkor lehet kellemetlen, ha például két olyan személy szerepel rajtuk, akik akár üzleti, akár magánéleti okból nem szeretnének egymás társaságában mutatkozni, nem szeretnék, hogy ezt bármilyen adatrögzítő eszköz megörökítené” – mondja Németh Zoltán László. Az ügyvéd megemlíti az attól való félelmet is, hogy kiderül, valaki hova jár rendszeresen: például onkológiára vagy a bíróságra. Ebből ugyanis akár érzékeny egészségügyi adatokra, akár jogi ügyekre is következtetni lehet, ami az érintettek számára nemkívánatos. Lehet személyiségi jogi probléma amiatt is, ha a kamera olyan kellemetlen cselekedetet rögzít, amelyet valaki önkéntelenül tesz, és nem szeretne vállalni: például ha egy ismert ember az orrát piszkálja, vagy olyan grimaszt vág, amit nem vállalna fel.

Az ügyvéd kiemeli, hogy ugyan a felvételek készítéséhez elvileg írásbeli hozzájárulásra lenne szükség, ám a térfigyelő kameráknál ez nincs így, mert azokra szigorú szabályok vonatkoznak, előírt időn belül meg is kell őket semmisíteni. Ugyanakkor az emberek joggal tehetik fel a kérdést: mi garantálja, hogy ez ténylegesen meg is történik, hogy az adott helyen dolgozó biztonsági személy nem készít róluk másolatot, nem él vissza velük később?

Viszont az, hogy a bulvárlapok, vagy adott esetben családtagok, üzletfelek vevők lehetnek a szabálytalan módon kiszivárgott felvételekre, nem mérhető össze azzal, mekkora segítséget jelenthetnek azok a terrorcselekmények felderítésében. Az ügyvéd szerint emiatt a társadalomnak toleránsabbnak kell lennie a kamerákkal szemben, ezzel párhuzamosan pedig meg kell szigorítani az adatkezelési szabályokat. Mindez az őrzésre, a megsemmisítésre és az esetleges kiadásra egyaránt vonatkozik. Arra ugyanis, hogy a hagyományos fogyasztói társadalmakban kivívott jogelvek – amilyen például a köztéri kamerák alkalmazása – szabályozása mennyire hiányos, a terrorcselekmények mindenképpen fölhívják a figyelmet. Viszont ha emiatt a magánélethez való jog egy részéről az embereknek le kell mondaniuk, akkor az államoknak garantálniuk kell, hogy az eljárássokkal összefüggésbe nem hozható személyiségi adatokat megvédik.

Rég volt már fordulat

A tengerentúlon 2001. szeptember 11. óta változott meg alaposan a reptéri ellenőrzés, azóta a hatóságok egyre több helyen vetnek be csúcstechnológiát használó szkennereket és hazugságvizsgálókat, utasok közé vegyülő civil ruhás biztonságiakat. Korábban a repülés biztonságáról magánvállalatok gondoskodtak, ám két hónappal a terrortámadások után George Bush felállította az amerikai közlekedésbiztonsági felügyeletet, a TSA-t (Transportation Security Administration), amely az amerikai repülőterek biztonságáért felel. A beléptetés igen szigorúvá vált: jóval képzettebb, motozáshoz és ruhaátvizsgáláshoz is értő szakemberek vizsgálják kézi szkennerekkel, hordozható fémdetektorokkal az utasokat. Sok reptér költött dollármilliókat HD felbontású kamerákra, a régiek lecserélésére. Az Egyesült Államok több repterén is használnak olyan szkennereket, amelyek gyakorlatilag meztelenre vetkőztetik az utazókat. Ezen eljárások közül többet már hatályon kívül helyeztek, az ilyen eszközök felvételeit pedig évek óta szoftverek szűrik, megelőzve ezzel azt, hogy a biztonságiak bárkit kényük-kedvük szerint motozzanak.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.