Vasárnap tartottak előrehozott parlamenti választást Macedóniában. Az előzetes eredmények szerint a kormányzó Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) győzött, de csak bő egy százalékkal tudta megverni – igaz, tizedik alkalommal – a baloldali ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetséget (SzDSzM).
„Egyelőre bizonytalan a stabil többség megalakulása, ami miatt akár egy újabb választás megtartását sem lehet kizárni”
– jelentette ki lapunknak Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Tény, a 123 fős törvényhozásba a korrupciós botrányok által megtépázott, Nikola Gruevszki volt miniszterelnök nevével fémjelzett kormánypárt végül 51 főt delegálhat, az ellenzéki erő 49-et. Azaz egyik fél sem szerzett abszolút többséget. Ugyanakkor mindkét fél azt hirdette, megnyerte a választást.
###HIRDETES###
A szociáldemokraták vezetője, Zoran Zaev kedden azt mondta, a VMRO-DPMNE-nek nincs joga kormányt alakítani, mivel a végleges eredményből kiderül majd, hogy az ellenzék nyert. Azt állítja, a választás nem volt tiszta, mivel egyes szavazókörök eljárásai között komoly különbségek voltak. „Ha ezzel számolunk, akkor a hatodik választókerületben mi nyertünk, így a végeredmény 50-50 képviselő” – jelentette ki Zaev. A politikus korábban egyébként azt mondta, ha kikapnak, vége a politikai karrierjének.
Nemcsak ők, hanem egy nemrég alakult albán párt, a Besa is jelentett olyan visszaélésekről – például volt, aki többször is szavazott –, amelyek szerintük akár a végeredményt is megváltoztathatják. „Akárcsak a korábbi választásoknál, ezúttal is akadtak gondok a névjegyzékkel” – mondta a Magyar Nemzetnek a Szkopjében tartózkodó Orosz Anna. A Balkán-szakértő állítása szerint azonban a mostani esetek nem voltak kirívóak, többé-kevésbé sikerült rendbe tenni a szavazói névsorokat.
Akár voltak visszaélések, akár nem, a lényeg ugyanaz. Egyik pártnak sincs többsége – és ez valószínűleg a végeredmény csütörtöki bejelentését követően is így lesz. A VMRO-DPMNE-nek van potenciális koalíciós partnere, hiszen a harmadik legsikeresebb párt, az albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 10 képviselői helyet szerzett, de még így is kisebbségi kormányt alakítanának 61 mandátummal. „Noha az albán pártok részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy nem lépnek majd koalícióra Nikola Gruevszki pártjával, a DUI részéről ezt nem lehet kizárni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Orosz Anna.
Ha ismét összeáll az eddigi koalíció, annak Moszkva örülhet majd, hiszen Oroszország az elmúlt években a korrupciós botrányok ellenére támogatta a jobbközép kormányt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat igyekezett aláásni Gruevszkit, hogy Macedóniában kormányváltás legyen. Orosz Anna szerint az oroszok alapvetően akkor szólaltak fel a balkáni ország mellett, amikor megkérdőjelezhette az ország euroatlanti integrációs törekvéseit vagy kritizálhatta a Nyugat beavatkozását a macedón belügyekbe. De általában a választások eredményére valószínűleg nem volt hatása – jelentette ki.
Az állam Oroszországhoz való közeledését részben magyarázhatja Orosz Anna szerint, hogy az Európai Unió 2005 óta várakoztatja Macedóniát. Ugyanakkor az ország gazdasági kapcsolatai az EU-val erősebbek, az oroszok csak egy-egy szektorban aktívak, így komoly változás nem várható a mostani választást követően. A szakértő hozzátette, az EU-csatlakozás továbbra is külpolitikai stratégiai prioritás marad Macedóniában, mivel a társadalom uniópárti – a helyi albánok még lelkesebbek, mint a többségi lakosság. Azaz aki unióellenes politikát folytat Macedóniában – mondja Orosz Anna – az albánok támogatásának elvesztését kockáztatja, s előfordult már, hogy a téma miatt átmenetileg szakított a VMRO-DPMNE és a DUI. A szakértő kérdésünkre elmondta még, hogy „a migrációs válság kezelésében a választást követően sem várható változás”.
###HIRDETES2###
