Brexit: Fico fájdalmas tárgyalásokra számít

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az EU nem lehet sértődött pozícióban.

Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy eljött az Európai Unió lebontásának és darabokra szedésének ideje – ezt már Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hangsúlyozta: a brit EU-tagság megszűnéséről folytatott tárgyalások alatt arra törekszik majd, hogy jó eredményeket hozó megállapodást tudjanak kötni a szigetországgal. Juncker nagyra értékelte a „pontosításokat” a brit miniszterelnök keddi beszédében. A bizottsági elnök ugyanakkor megjegyezte, a beszédek nem vezetnek a kilépési folyamat megindításához.

Kétéves, példa nélküli tárgyalási folyamat veszi kezdetét, amely jelentős következményekkel jár majd Nagy-Britanniára, 27 partnerére és az unió egészére nézve – tette hozzá a bizottság elnöke. Az EU egészével kapcsolatban a luxemburgi politikus leszögezte: a hanyatlás és az újrakezdés közül kell választani, ezért Málta sorsdöntő pillanatban vette át az Európa Unió Tanácsának soros elnökségét.

Joseph Muscat máltai kormányfő az ülésen megismételte azon álláspontját, amely szerint a kilépésről folytatott tárgyalásoknak mindenképpen „alacsonyabb szintű” viszonyt kell eredményezniük. Tisztességes megállapodásra kell jutni az Egyesült Királysággal, de a tárgyalások nem szakadhatnak el a valóságtól – fogalmazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján azt mondta, tisztességes, fair megállapodást kell kötnie az Európai Uniónak Nagy-Britanniával, ennek hiánya végzetes gazdasági következményekkel járna az unióra. Kiemelte: Magyarország elvárása a tárgyalásokat illetően, hogy az EU nem lehet sértődött pozícióban, és ha a sértettség alapján tárgyal, akkor nem születhet jó megoldás a számára.

A tárgyalásoknak a lehető legátfogóbb, legszélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra kell irányulniuk, a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi, befektetői együttműködésre van szükség, Nagy-Britannia ugyanis fontos gazdasági partnere Magyarországnak – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint mivel jelenleg az EU életében a legsúlyosabb a terrorfenyegetettség, fenn kell maradnia a szoros biztonsági együttműködésnek Nagy-Britanniával, hogy számítani lehessen rá Európa kollektív védelmében.

Hangsúlyozta továbbá: minél előbb megállapodás kell arról, hogy megvédjük a Nagy-Britannia területén dolgozó uniós állampolgárok jogait, és korrekt felvetés, hogy ezért cserébe az unió területén dolgozó britek jogait is garantálni kell, ez jó tárgyalási alap.    

A külügyminiszter kifejtette: egész Európa és Magyarország számára rossz hír Nagy-Britannia kilépése, hiszen az EU második és a világ ötödik legnagyobb gazdasága hagyja el az uniót. Ugyanakkor kudarc is kifejezetten Brüsszel szempontjából, hogy a britek így döntöttek, viszont a személyi konzekvenciák levonása csak Londonban történt meg, Brüsszelben nem – mondta.

Megjegyezte: a britek döntését tiszteletben kell tartani, csak nekik van joguk döntést hozni az országuk jövőjéről, ezért a döntést bíráló minden megközelítést el kell utasítani. Mint mondta, a világban radikális változások zajlanak, amit vannak, akik tudomásul vesznek, mások pedig vitatják. De akik eddig tagadták, hogy új világrend van kialakulóban, most beláthatják, hogy tévedtek – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter közölte: az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy „a korábban dicsőített modellek megbuktak”, és köddé váltak a korábban megdönthetetlennek hitt dogmák. Az eddiginél sokkal patriótább amerikai külpolitika és gazdaságpolitika bontakozik ki, Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, a brüsszeli csökönyösség miatt egyre mélyül a válság az unió és Oroszország kapcsolatrendszerében, Kína pedig radikális expanziót folytat – sorolta.

Úgy vélte, mindebből az következik, hogy Európának nem szabad még egyet hibáznia, mert az végzetes következményekkel járna, és akkor Európa behozhatatlanul lemarad. A külügyminiszter szerint a brit miniszterelnöktől keddi nyilatkozatában egyenes, világos beszédet hallhattunk, és ahhoz, hogy a tárgyalások végén Nagy-Britannia és az EU szempontjából kielégítő megállapodás szülessen, ilyen nyílt és őszinte beszédre van szükség. Olyan megállapodás kell, amelynek nincs előképe, amely nem hasonlítható más már meglévő megállapodáshoz – mondta.

Szijjártó Péter kérdésre arról is beszélt, hogy hazug megközelítés, amit egyes körök próbálnak felépíteni, hogy az embereket, a társadalmakat a civil szervezetek képviselik, hiszen még soha nem volt olyan választás, ahol közülük választottak volna az emberek. Az embereket ugyanis a megválasztott parlamenti képviselők és a választások alapján létrejött kormányok képviselik. A civil szervezetek civil kezdeményezések alapján jönnek létre és bizonyos kérdésekben véleményt nyilvánítanak – mutatott rá. Úgy vélte, jogos elvárás, hogy a közügyekben megnyilvánuló civil szervezetek esetében legyen világos és átlátható, hogy kinek a finanszírozásából működnek.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kitért arra: Soros György magyar származású amerikai üzletembernek az amerikai külpolitikára eddig jelentős hatása volt, más kérdés, hogy ezután is így lesz-e. Köztudott, hogy Soros György mit gondol a jelenlegi magyar kormányról, de nem ő dönti el, hogy ki kormányozza az országot, ezt a választókra kell bízni – fogalmazott a külügyminiszter.

Jövő kedden hirdeti ki döntését a brit legfelső bíróság abban a kérdésben, hogy a kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot.

Ha a legfelső bíróság megerősíti az első fokon eljáró londoni felsőbíróság végzését és parlamenti jóváhagyáshoz köti az 50. cikkely aktiválását, a brit kormány jogi képviselője szerint „egysoros törvénytervezet” beterjesztésével és gyors elfogadtatásával ez megoldható, így nem feltétlenül borulna a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend.

Nagy-Britannia EU-ból történő távozásának várható negatív hatásait elemezte a kelet-európai, kiemelten a lengyel és magyar gazdaságban az Il Sole 24 Ore című olasz újság.

A gazdasági napilap szerint, miközben Jarosław Kaczynski, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Egyesült Királyság kilépését lehetőségnek tartja egy új Európa megteremtésére, a brexit majdnem 1-1 százalékponttal csökkentheti Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését.

Az IlSole számításai szerint a brexit módosíthatja a Nagy-Britanniában élő 80 ezer magyar által hazautalt pénzek mennyiségét, negatív hatással lehet a magyar–brit cserekereskedelemre, de ennél is jelentősebb, hogy Nagy-Britannia nélkül a jövőben csökkenhet a Magyarországnak is juttatott uniós források aránya. A „kemény” brexit azonban annyiban lehetőség Kaczynski és Orbán számára, hogy nehézséget okoz az uniónak – állapította meg az olasz lap.