Több százezres gyászoló tömeg gyűlt össze kedden Teheránban, hogy lerója tiszteletét, és végső búcsút vegyen Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt iráni elnöktől. Az utolsó pillanatig aktívan dolgozó politikus 82 esztendős korában, vasárnap hunyt el szívrohamban. Az 1979-es iráni iszlám forradalom egyik szimbolikus alakjaként jól ismert és népszerű figurája volt az országnak. Hosszú politikai pályafutása során számos tisztet betöltött, volt házelnök, az 1980 és 1988 között zajló iraki–iráni háború utolsó éveiben vezérkari főnök – nagy szerepe volt abban, hogy Teherán elfogadta az ENSZ BT háborút lezáró határozatát –, 1989 és 1997 között két cikluson át az ország elnöke, valamint négy évig a legfelső vezető megválasztásáért is felelős szakértők tanácsának elnöke volt. Bár 2005-ben meglepetésre vereséget szenvedett az elnökválasztáson, 2013-ban pedig korára hivatkozva már indulni sem engedték, és sokáig kegyvesztett volt, mindvégig megkerülhetetlen alakja maradt az iráni belpolitikának, és Hasszán Rohani győzelmével ismét felfelé ívelt csillaga. Az utóbbi években hatékony összekötő kapocsként dolgozott a konzervatívok és a reformerek tábora között.
Jelentőségét jól mutatja, hogy példátlan módon halálhírére még a „Nagy Sátán”, az Egyesült Államok is gyásztáviratot küldött Teheránba.
Hiba lenne ugyanakkor Rafszandzsánit beskatulyázni. Mint arra az MTI is rámutat háttéranyagában, akik ismerték, kifejezetten hataloméhes emberként írták le. Számos kétes ügybe is belekeveredett: 1965-ben állítólag ő szerezte be a pisztolyt Hasszán Ali Manszúr iráni kormányfő meggyilkolásához, de argentin ügyészek a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es merénylettel is kapcsolatba hozták. Mások inkább azt a vonását hangsúlyozták, hogy könyörtelenül leszámolt bárkivel, aki keresztülhúzta számításait. Ráadásul bár egyébként is gazdag családból származott, élete során óriási vagyont halmozott fel, Irán leggazdagabb emberei közt tartották számon.
Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni halálával kétségtelenül az iráni politika egyik nagy öregje, igazi erős embere távozott – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet. Az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója rámutatott, hogy a veterán politikus már az iráni iszlám forradalom során is fontos szerepet töltött be, közel állt Ruholláh Homeini ajatollahhoz, valamint később Ali Hámenei megválasztását a legfőbb vezetői pozícióba is támogatta. A Közel-Kelet-szakértő szerint Rafszandzsáni egyértelműen a reformerek táborához és a pragmatikus politikusok közé tartozott. Szorgalmazta például a közeledést az arab államokhoz, a nukleáris megegyezés kérdésében ugyancsak beállt Hasszán Rohani iráni elnök mögé.
