Több százezres gyászoló tömeg gyűlt össze kedden Teheránban, hogy lerója tiszteletét, és végső búcsút vegyen Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt iráni elnöktől. Az utolsó pillanatig aktívan dolgozó politikus 82 esztendős korában, vasárnap hunyt el szívrohamban. Az 1979-es iráni iszlám forradalom egyik szimbolikus alakjaként jól ismert és népszerű figurája volt az országnak. Hosszú politikai pályafutása során számos tisztet betöltött, volt házelnök, az 1980 és 1988 között zajló iraki–iráni háború utolsó éveiben vezérkari főnök – nagy szerepe volt abban, hogy Teherán elfogadta az ENSZ BT háborút lezáró határozatát –, 1989 és 1997 között két cikluson át az ország elnöke, valamint négy évig a legfelső vezető megválasztásáért is felelős szakértők tanácsának elnöke volt. Bár 2005-ben meglepetésre vereséget szenvedett az elnökválasztáson, 2013-ban pedig korára hivatkozva már indulni sem engedték, és sokáig kegyvesztett volt, mindvégig megkerülhetetlen alakja maradt az iráni belpolitikának, és Hasszán Rohani győzelmével ismét felfelé ívelt csillaga. Az utóbbi években hatékony összekötő kapocsként dolgozott a konzervatívok és a reformerek tábora között.
Jelentőségét jól mutatja, hogy példátlan módon halálhírére még a „Nagy Sátán”, az Egyesült Államok is gyásztáviratot küldött Teheránba.
Hiba lenne ugyanakkor Rafszandzsánit beskatulyázni. Mint arra az MTI is rámutat háttéranyagában, akik ismerték, kifejezetten hataloméhes emberként írták le. Számos kétes ügybe is belekeveredett: 1965-ben állítólag ő szerezte be a pisztolyt Hasszán Ali Manszúr iráni kormányfő meggyilkolásához, de argentin ügyészek a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es merénylettel is kapcsolatba hozták. Mások inkább azt a vonását hangsúlyozták, hogy könyörtelenül leszámolt bárkivel, aki keresztülhúzta számításait. Ráadásul bár egyébként is gazdag családból származott, élete során óriási vagyont halmozott fel, Irán leggazdagabb emberei közt tartották számon.
Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni halálával kétségtelenül az iráni politika egyik nagy öregje, igazi erős embere távozott – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet. Az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója rámutatott, hogy a veterán politikus már az iráni iszlám forradalom során is fontos szerepet töltött be, közel állt Ruholláh Homeini ajatollahhoz, valamint később Ali Hámenei megválasztását a legfőbb vezetői pozícióba is támogatta. A Közel-Kelet-szakértő szerint Rafszandzsáni egyértelműen a reformerek táborához és a pragmatikus politikusok közé tartozott. Szorgalmazta például a közeledést az arab államokhoz, a nukleáris megegyezés kérdésében ugyancsak beállt Hasszán Rohani iráni elnök mögé.
Az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyával kapcsolatban ugyanakkor figyelmeztetett, hogy még most sincs olyan politikus, aki túlzottan békülékeny hangot ütne meg Washingtonnal, szó sincs nagy kiegyezésről. A szakértőt arról is megkérdeztük, mire számítanak Teheránban Donald Trump megválasztását követően, várható-e az „atomalku” felrúgása. – Iráni oldalról semmiképp, ha a többiek is tartják magukat hozzá. A perzsák nagyon pragmatikus politikusok, így azt mondanám, egyelőre inkább kivárnak. A Trump-kampány során Hámenei ajatollah egyenesen úgy vélte, ő lenne a jobb amerikai elnök Irán szempontjából. Kérdés, hogy aztán Trump elnök mit fog tenni – vélekedett a kutató.
– Az egyelőre nem egyértelmű, hogy Rafszandzsáni halála hirtelen milyen hatással lesz az iráni belpolitikára, a reformerek gyengülése várható-e. Irán sokkal inkább arra készül, hogy mi történik majd Hámenei ajatollah esetleges halála után, hiszen a legfelső vezető is már 77 éves, és évek óta közbeszéd tárgya az egészségi állapota. A 2016-ban nyolc évre megválasztott szakértők gyűlésének azonban várhatóan az ő utódlásáról is döntenie kell. A perzsa államban tapasztalható belpolitikai változásokat a szakértő úgy értékelte, hogy a szélsőséges konzervatívok mintha az utóbbi időben háttérbe szorultak volna, a politikai történések inkább a mérsékelt konzervatívok és a reformerek között zajlanak. Ez azonban nem a szankciók felfüggesztésének következménye, amelynek hatása egyelőre elég lassan éri el a társadalom mindennapjait.
###HIRDETES2###
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a teheráni Magyar Nemzeti Kereskedőház működtetésére tavaly kiírt pályázaton az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. lett a befutó. Az Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló török milliárdos, Adnan Polat tulajdonában lévő cég – a törökországi, görögországi és ciprusi kereskedőházak mellett – havi 3,4 millió forintért látja el ezt a feladatot. A 2015 nyarán kötött úgynevezett atomalkuval kínálkozó gazdasági lehetőségeket érezhetően Magyarország is próbálja kihasználni. 2015 novemberében Orbán Viktor kormányfő is Teheránba látogatott egy üzletemberekből álló delegáció élén, tavaly februárban pedig Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter fogadta Akbar Szálehi iráni alelnököt Budapesten. (MN)
