Az ARD Deutschlandtrend című kutatássorozatának új mérése szerint az SPD 32 százalékon áll, ami 4 százalékpontos növekedés február elejéhez képest, a CDU/CSU választói támogatottsága pedig 31 százalékos, ami 3 százalékpontos gyengülést jelent.
Az SPD legutóbb több mint tíz éve, 2006 októberében volt az első helyen a Deutschlandtrendet készítő infratest dimap felméréseiben.
Martin Schulz január vége óta az SPD kancellárjelöltje. Programjának eddig ismert elemei az előző SPD-s vezetésű kormány idején, 2003-ban elindított Agenda 2010 nevű reformcsomag felülvizsgálatáról, kiigazításáról szólnak.
Az ezredforduló idején a rekordmagas munkanélküliség és a gyenge versenyképesség miatt Európa beteg embereként számon tartott ország munkaerőpiacát és szociális támogatási rendszerét főleg megszorításokkal átalakító Agenda 2010 ugyan javította a német gazdaság teljesítményét, de Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár bukásához vezetett.
Martin Schulz most a „reform reformját” kezdeményezi, hivatkozva arra, hogy az SPD tanult a hibáiból, és a keményen dolgozó, szabálykövető emberek érdekeit helyezi a középpontba.
Legfőbb javaslata szerint meg kell hosszabbítani a munka elvesztése előtti kereset 60 százalékának megfelelő juttatást jelentő munkanélküli támogatás folyósításának időtartamát, amelyet az Agenda 2010 részeként a maximális 32 hónapról 12 hónapra csökkentettek, és bevezették a támogatás 12 hónap után járó új formáját, az alig néhány száz eurós támogatással járó Hartz IV segélyt.
A Deutschlandtrend adatai szerint a nagyobb összegű munkanélküli támogatás folyósításának meghosszabbítását a németek csaknem kétharmada, 65 százaléka támogatja. A támogatók valamennyi párt szavazói között többségben vannak, még a CDU/CSU táborában is 52 százalék ért egyet a baloldali kancellárjelölttel.
Martin Schulz másik fő törekvése a határozott idejű munkaszerződések visszaszorítása, korlátozása. Erre az SPD szerint azért van szükség, mert a legföljebb csupán néhány évre szóló szerződések növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát és csökkentik az életpálya tervezhetőségét, ami főleg a családalapítás előtt álló fiataloknak hátrányos. A korlátozást a németek több mint kétharmada, 67 százaléka támogatja.
Martin Schulz és az SPD választási programja várhatóan csak júniusban készül el. Azonban az Agenda 2010 reformját előirányzó első elemek bemutatása után az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) rögtön jelezte nyitottságát a kormányzati együttműködésre. Amennyiben az SPD folytatja az irányváltást, hajlandó a gondoskodó, „szociális állam helyreállítására és egy békés külpolitikára”, akkor a Baloldalon „biztosan nem múlik” a kormányalakítás a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után – mondta a Der Spiegel című hírmagazin hétvégi számában megjelenő interjúban Sahra Wagenknecht frakcióvezető.
A Deutschlandtrend adatai alapján egyelőre nem nagyon valószínű, de nem is lehetetlen, hogy a CDU/CSU és az SPD nagykoalícióját egy szociáldemokrata vezetésű balközép koalíció váltsa le; a Baloldal 1 százalékos csökkenéssel 7 százalékon áll, a Zöldek pedig 8 százalékon stagnálnak, vagyis a három párt együtt a szavazatok 47 százalékát szerezheti meg.
Rajtuk, illetve a 31 százalékon álló CDU/CSU-n kívül az 1 százalékos gyengülés után 11 százalékon álló Alternatíva Németországnak (AfD) és a 6 százalékon stagnáló liberális FDP juthat be a Bundestagba.
Az infratest dimap február 20–22. között készítette az ARD Deutschlandtrend felmérést, 1407 ember megkérdezésével, adatai a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
