Gombamód nőnek ki a földből a zsidó telepek

Hangzatos ígéretei után úgy tűnik, végül Donald Trumpnak is megjött az étvágya a béketeremtéshez. De mik is azok a telepek?

Ezzel szemben az izraeli álláspont az, hogy mivel korábban nem létezett független Palesztina, így nem volt kitől elfoglalni sem a területeket. Emellett gyakran történelmi és vallási érveket is felsorakoztatnak a terjeszkedés magyarázatául. Izraeli szemszögből tehát a telepek olyan városok és falvak, melyek az izraeli kormány jóváhagyásával, sőt támogatásával épültek – ezeket elektromossággal, vízzel stb. is ellátják –, míg az illegálisak azok, melyekre nem adtak engedélyt. Külön eset még a stratégiai fontosságú Golán-fennsíké, melyet Szíriától foglaltak el, és bár ennek megszállását szintén nem ismerik el nemzetközileg, az erről szóló vita az utóbbi időben lekerült a napirendről. A konfliktuson pedig a gordiuszi csomó Jeruzsálem, melyre a palesztinok és a zsidók is fővárosukként tekintenek.

Donald Trump már kampányában világossá tette, hogy ő egészen másképpen fog viszonyulni Izraelhez, mint azt elődje tette. Igaz, Barack Obama és Benjámin Netanjahu kapcsolata történelmi mélyponton volt, így ezt aligha lesz nehéz fölülmúlni. Az új amerikai elnök egyik hangzatos ígérete volt, hogy az amerikai nagykövetséget átköltözteti Tel-Avivból Jeruzsálembe. Aztán beiktatták, és eltelt egy nap. Majd még egy és még egy, majd a mai napig nem történt az ügyben semmi. Hivatalosan a folyamat „megfontolás alatt áll”.

Két nép, két állam

Az úgynevezett kétállami megoldás lényege, hogy a két nép – a zsidó és a palesztin – számára két külön államot, egy önálló Izraelt és egy önálló Palesztinát hoznának létre. Ennek megvalósításáról évtizedek óta tárgyalnak a felek, eleddig eredménytelenül. A legfőbb akadályok négy pontban foglalhatók össze: 

A másik opció értelemszerűen az egyállami megoldás lenne, amely szerint zsidók és palesztinok egy államban élnének. Ez azonban Izrael számára nem feltétlenül a legvonzóbb megoldás, hiszen ennek értelmében minden állampolgár értelemszerűen azonos jogokkal rendelkezne, ami már csak a demográfiai helyzet miatt is alaposan felborítaná a politikai erőviszonyokat. Nem beszélve arról, hogy nehezen lehetne kezelni a biztonsági helyzetet is.

Hasonló fordulat történt a telepek ügyében is. Ahhoz képest, hogy Trump üzletemberként még maga is adott pénzt új telepek építésére, egy nemrégiben adott interjúban már világossá tette, hogy ezek nem használnak a békének. Ez persze még mindig messze van attól, hogy bírálja őket, sőt, esetleg ellenlépéseket tegyen, de az mindenesetre máris látszik, hogy távolról sem fognak mindenben egyetérteni. És míg a kampányidőszakban nagyon úgy tűnt, hogy Trump számára egyáltalán nem jelent prioritást az izraeli konfliktus, mostanában egyre inkább úgy tűnik, hogy megjött az étvágya, hogy ő is nekifusson a béketeremtésnek. Legutóbb kiszivárgott információk arról szóltak, hogy ő maga nem ragaszkodik a kétállami megoldáshoz, elfogadna minden kezdeményezést, amely békéhez vezet. Habár ez elméletben jól hangzik, a valóságban nehezen értelmezhető, hiszen az izraeli kormányzat, a palesztinok és az egész világ csak a kétállami megoldást látja elfogadhatónak.

Lapunk megkereste a budapesti palesztin és izraeli nagykövetséget is a telepek ügyében. Marie Antoinette Sedin palesztin nagykövet asszony emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió és az ENSZ is elkötelezett a kétállami megoldás mellett, Izrael 1967-es határai mentén, egy megosztott jeruzsálemi fővárossal,

a valóságban Izrael mégis egy „apartheid” államot hozott létre, aláásva a palesztinok jogait.

– Közben rengeteg palesztin menekült tart Európába a libanoni, iraki és szíriai táborokból, mert elüldözik őket az Iszlám Állam és más terrorszervezetek, és mert nincs egy saját palesztin államuk, ahová mehetnének. Mi más választásuk lenne? – kérdezte a diplomata. A nagykövet arra is figyelmeztetett, hogy ha Donald Trump valóban Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget, az nemcsak egy korszak végét jelentené, de valószínűleg a kétállami megoldásét is, legalábbis ami az Egyesült Államok bármilyen szerepét illeti benne. – Az Egyesült Államok és az unió helyett ebben az esetben Oroszországhoz fordulnánk segítségért, amely már így is nagyon jelentős szerepet tölt be a térségben – mondta el Marie Antoinette Sedin.

Az izraeli nagykövetségtől a cikk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.