Kisiklik a Budapest–Belgrád-vasútvonal terve?

Olaszország viheti el a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt kínai tőkét.

Buzna Viktor
2017. 02. 21. 19:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olaszország elnöke, Sergio Mattarella ma hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe, ahol találkozik majd Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Kö-csiang miniszterelnökkel is. A Le Repubblica szerint a vizit kiváló lehetőség arra, hogy Olaszország jobb pozíciót foglaljon el a Peking által 2013-ban meghirdetett Egy övezet, egy út (One Belt, One Road, OBOR) folyamatban. A Kínát az európai piacokkal összekötő kezdeményezés ugyanis a kereskedelmi útvonalak könnyítése érdekében infrastrukturális beruházásokat követel meg, s a cikk emlékeztet rá, Olaszország ezeknek a befektetéseknek eddig is célpontja volt.

– Kína nemcsak a Görögországban található Pireusz-kikötőbe fektetett be, de érdekelt Genovában Velencében és Triesztben is – írja a Le Repubblica. A lap szerint azáltal, hogy Brüsszel aggályai miatt megkérdőjeleződött a Pireuszt Magyarországgal összekötő Budapest–Belgrád-vasútvonal sorsa, az olasz városok és kikötők válhatnak az OBOR útvonalon érkező kínai teherszállítmányok célpontjaivá.

– A Budapest–Belgrád-vasútvonal megtörésével jó eséllyel az új Selyemút (az OBOR) fő célpontjává a velencei kikötő válhat – írják.

Erre a Financial Times korábbi cikkéből következtet a Le Repubblica. A brit gazdasági lap szintén hétfőn arról írt, az Európai Bizottság kevés hajlandóságot mutat a hatályos versenyjogi szabályokkal szembemenő, Budapest–Belgrád-beruházás engedélyezésére. Korábban lapunk írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal kötelezettségszegési eljárást indított a beruházás miatt. A magyar kormány ugyanis 2015-ben, a kínai Szucsouban olyan szerződést írt alá, ami előre, közbeszerzés nélkül kiköti a beruházás fővállalkozóját. Ez pedig az uniós jogszabályokkal ellentétes.

Alátámasztja a Financial Times véleményét, hogy az Európai Bizottság közel egy év után sem hajlandó lezárni az ügyet. – A bizottság továbbra is vizsgálja a projekt összeférhetőségét az európai jogszabályokkal, ebben a vonatkozó nemzeti hatóságokkal együttműködünk – írta megkeresésünkre ismét a bizottság sajtóosztálya.

Hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban felmerült, csillapítatlannak tűnő európai aggályok mekkora hátszelet adnak az olasz ambícióknak, egyelőre kérdéses. A Financial Times cikkében Matura Tamás Kína-szakértő arról beszélt, ha a projekt bedől, Peking Horvátországon vagy Szlovénián át fogja vezetni a vasúti pályát Ausztriába.

Olaszország ugyanakkor vonzó alternatívának számít Peking számára. Erre utal, hogy a hétvégén terjedelmes cikk jelent meg a kínai sajtóban, ami az OBOR olaszországi lehetőségeit járja körül. A net263 portálon elérhető cikkben megszólal kínai kereskedelmi minisztérium kutatóintézetének osztályvezetője, Pai Ming.

A neves gazdasági szakértő Olaszország előnyös földrajzi helyzetére hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, az OBOR kezdeményezés jegyében Kína egyre több infrastrukturális beruházást vinne a mediterrán országba.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, egy kínai–olasz konzorcium a velencei kikötő bővítésére szerződött, ami az egyik legnagyobb európai infrastrukturális beruházás lesz. A cikkben megszólaló Liang Haj-ming közgazdász szerint a sikeres megállapodás jó referencia lesz Olaszország számára a további kínai tőke bevonzásához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.