Elor Azaria őrmester védői felmentésért folyamodtak, a katonai ügyészség viszont háromtól öt évig terjedő börtönt kért. A háromfős bírói testület végül ennél lényegesen csekélyebb, másfél éves büntetést határozott meg, ami az elkövetett bűntényre – a bírók többsége szerint – az enyhítő körülményeket is figyelembe véve kiszabható büntetési tétel (1,5–4 év) alsó határát jelenti.
A védelem bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen és továbbra is Azaria felmentését kérelmezi. A bíróság és a védelem ettől függetlenül megállapodott abban, hogy az őrmester március ötödikén megkezdi a kiszabott büntetés letöltését Izrael egyik katonai börtönében.
Kedden csak Azaria büntetésének mértékét hirdették ki. Január elején a bíróság emberölés miatt már bűnösnek mondta ki a katonát, aki tavaly március 24-én, a ciszjordániai Hebronban lőtte agyon a sebesülten a földön fekvő palesztint, mert előzőleg késsel támadt az izraeli katonákra. Egybehangzó vélemények szerint részben a közvélemény nyomására döntött a bíróság a viszonylag enyhe büntetés mellett.
Az ítélethirdetést Izraelben minden televízió- és rádiócsatorna élőben közvetítette. A határozathozatal idején Azaria több tucat támogatója a katonai bíróság épülete előtt tüntetett Tel-Avivban, a terembe belépő katonát sokan tapssal köszöntötték.
Izraelben a közvélemény jelentős része indokoltnak látta és helyeselte a merénylő agyonlövését, és számos politikus, köztük Avigdor Liberman védelmi miniszter, Miri Regev kulturális miniszter, Naftali Bennet oktatási miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök is kegyelmet kért a számára.
A katonai bíróság azért ítélte el Azariát, mert a magatehetetlen merénylőre leadott lövés elvben teljesen ellentétes az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályaival, amelyek tiltják halálos erő alkalmazását olyanokkal szemben, akik nem jelentenek közvetlen életveszélyt.
Izraelben legutóbb tizenkét évvel ezelőtt ítéltek el katonát emberölésért, amelyért legfeljebb húsz év börtön szabható ki. A téma az utóbbi hónapokban megosztotta az izraeli társadalmat, ahol az általános hadkötelezettség szabálya szerint minden zsidó fiatalt besoroznak a középiskola után legalább két-három év katonai szolgálatra.
