Egy Nagy-Britanniában, liverpooli központtal működő szervezett bűnözői csoport országos kokainelosztó hálózatot épített ki. 2013-ra a szervezet Skóciában is vezető pozíciót foglalt el, a helyi dílercsoport hetente, hitelben kapta meg a kábítószert. A beérkező pénzt a liverpooliak három vállalkozásban mosták tisztára. Egyrészt használták a klasszikus módszert: fenntartottak egy éjszakai bárt, ahol az adóhatóságoknak hamis számlákkal bizonyították a sosem látott forgalmat. Egy másik, ingatlanbefektetési céggel banki hiteleket vettek fel, amihez a szükséges adatokat egy megvesztegetett pénzügyi tanácsadó szolgáltatta. A beruházásokat hitelből kivitelezték, miközben a bankok már a feketepénzt kapták vissza. Harmadik vállalkozásukkal pedig egy kormányzati energiaprogramot lovagoltak meg. A családi otthonokba zöld energiaforrásokat kiépítő cég a kivitelezőket feketepénzzel fizette ki, miközben a csoport az adóhatóság felé az államtól kapott támogatásokat mutatta fel.
A szervezetet később a brit rendőrség felszámolta, a kiterjedt üzleti portfólió ugyanakkor jól mutatja, a drogkereskedelem szálai messzire érnek. Az esettanulmányt egy tavaly megjelent elemzésében foglalta össze az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol. A szervezet felhívja figyelmet, a kábítószer-kereskedelem egyre profibban álcázott üzlet. Európa ráadásul egyben helyszíne a kábítószerek előállításának, több tagállam a kereskedelem tranzitországaként jelenik meg. Mindenekelőtt azonban a fogyasztásból vesszük ki a részünket.
A dokumentum szerint az európaiak évente 24 milliárd euró (több mint 7400 milliárd forint) értékben költenek különböző kábítószerekre. A legnagyobb üzlet továbbra is a fű, kannabiszból évente 9,3 milliárd euró összegben fogy el. A sorban következik a heroin. Az intravénás drog a teljes piac 28 százalékát teszi ki, évente 6,8 milliárd euró értékben vásárolnak belőle. A kokain a harmadik legnépszerűbb kábítószer. A módosabb fogyasztóknak szánt stimuláns évente 5,7 milliárd eurós piacot jelent. A különböző amfetaminszármazékok foglalják el az európai fogyasztási listán a következő helyezést, ezekből 1,8 milliárd euró kel el. Jelentősen nő továbbá az Europol szerint a dizájnerdrogok népszerűsége. Magyarországon komoly problémát jelentenek az úgynevezett C listás szerek, az Europol listáján azonban ezek a sor végén helyezkednek el.
Európai kitekintésben a kokain esete érdekesebb. A kontinens ugyanis nemzetközi szempontból is nagy fogyasztónak számít, a drog hozzáférhetősége az Europol elemzése szerint az elmúlt években növekedett. Mindezt alátámasztja egy tegnap megjelent hír is. A belga határőrség a spanyol nyomozóktól származó információk alapján 170 kilogramm kokaint foglalt le az antwerpeni kikötőben. A közlemény szerint a Peruból érkező szállítmányt egy Latin-Amerikában és Európában is tevékeny szervezett bűnözői csoport csempészte volna a kontinensre.
A bővülő európai piac mögött elsősorban nemzetközi folyamatok húzódnak meg. A szervezett bűnözi csoportok ugyanis, követve a nemzetközi trendet, a globális gazdaság részévé tették a kábítószer-kereskedelmet. Ázsia vált a világ legnagyobb vegyipari termelőjévé, a globális gyártás 44 százaléka ide koncentrálódik – hozza fel példának a tanulmány.
Az Europol szerint a távol-keleti országokban, így például a drog gyártásában élenjáró Kínában zajló folyamatokat alig lehet nyomon követni. Nehezíti a drogpiac felderítését az is, hogy a tiltott szerek előállításához szükséges vegyipar, akárcsak a folyamatban részt vevő szállítmányozás, illetve pénzpiac is bonyolult globális kereskedelmi láncokból épül fel, ezért szinte lehetetlen megtalálni, a kábítószerpiac melyik ponton épül be a rendszerbe.
Alkalmazkodik a kábítószer-kereskedelem az internet adta lehetőségekhez is. A hatóságok által nehezebben ellenőrizhető, megfelelő anonimitást biztosító sötét net a különböző pszichoaktív szerek kereskedőinek kiváló piacként funkcionál. Egy 2013-ban letartóztatott holland bűnszervezet esetében pedig kiderült, a drogkereskedők előszeretettel bíznak meg hekkereket is. A holland-belga csoport uniós vámhivatalok adatbázisait szerezte meg, ezzel megtudta, hogy melyik kikötőben számíthatnak razziára, s hol lesz szabad a terep.
A témáról januárban tartott előadást az Europol hágai székhelyén a szervezet súlyos és szervezett bűnözéssel foglalkozó központjának igazgatója, Laimonas Vasiliauskas. A litván rendőrtiszt újságírók egy csoportjának elmondta: a drogkereskedelem nemcsak a bűnözők különböző csoportjait, mint például az embercsempészeket vagy a terroristacsoportokat szövi át, a kábítószer beszivárog a gazdaságba, valamint az európai közigazgatásba és a kormányokba is. Egy háromszázezer euróból létrehozott droglabor az európai piacon egy hónap múlva havonta hárommillió eurós forgalmat generálhat – hangzott el az Europol sajtóeseményén.
Megkérdeztük a magyar rendőrség tapasztalatait is. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint jelentősen változásokon megy keresztül a hazai drogpiac. Elsősorban az új pszichoaktív, dizájnerszerek miatt a szervezett csoportoktól elkülönülő több kisebb csoport, illetve egyén próbálkozik előállítással. Mindennek következtében egyre jobban fragmentálódik a piac. Válaszaikból az is kiderül, hogy Magyarországon a kannabisz, illetve szintetikus szerek terén az amfetamin előállításáé a főszerep. Az utcára került fű termesztését korábban vietnami csoportok látták el, később román és bolgár termesztők vették át a piacot. Az utcai kereskedők, beszerzők jellemzően egy vagy két szertípussal foglalkoznak, a szélesebb kínálat csak a magasabb terjesztői szinten jelenik meg.
Elsőként említi az ORFK a kannabiszt, a lefoglalási statisztikák szerint a fű Magyarországon is az élen áll. A kannabiszt jellemzően Csehországból csempészik vietnami szervezett bűnözői csoportok, de továbbra is jellemző a Hollandiából érkező áru. A jobb minőségű skunk fű Albániából érkezik, ennek többségét azonban a nyugat-európai piacra viszik tovább. A rendőrség tudomása szerint jellemzően autókkal csempészik be hazánkba a szert Csehország és Hollandia felől, de volt rá példa, hogy Albániából – Szerbián keresztül– teherautókban elrejtve 250-400 kilogrammos szállítmányt foglaltak le a hatóságok.
Az ORFK beszámol a heroin útvonaláról is. Az intravénás drogot Afganisztánból, a klasszikus Balkán-útvonalon, Törökországon keresztül kísérelik meg behozni az országba. Jellemzően Románián át érkezik a heroin, a rendőrség szerint többségében személy- és tehergépjárművek rejtett rekeszeiben próbálják áthozni a csempészek. A heroinkereskedelem terén azonban Magyarország elsősorban tranzitországnak számít: a szállítmányok nagy része a korábbi évekhez hasonlóan az EU más országaiba kerül, a hazai piacra csak rendkívül kis mennyiség jut. A rendőrség szerint az intravénás kábítószer kereslete 2010 óta nagyon zuhant, ami elsősorban a dizájneranyagok megjelenéséből következik.
Egyre népszerűbb hazánkban is a kokain. Ennek származási helye, csempészési útvonalai és módjai a rendőrség szerint többfélék lehetnek: a közutakon Európába belépő szállítmányok Spanyolországból és Hollandiából kerülnek Magyarországra.Továbbra is jellemző azonban, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban, az úgynevezett nyelős módszerrel csempészik be a drogot. A Latin-Amerikában előállított anyag jellemzően a Holland-Antillák érintésével, általában hajón kerül Nyugat-Európába, Magyarországra ezért jellemzően Hollandiából, Belgiumból és Spanyolországból hozzák be a szert.
A szintetikus kábítószerek, az amfetamin és az ecstasy is nyugatról, elsősorban Belgiumból és Hollandiából kerül az országba. A rendőrség szerint ezeket a stimulánsokat is általában személygépjárműveken és buszokon csempészik, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.
