Mindent átsző a virágzó európai drogpiac

Magyarországon is a kannabisz fogyasztása áll az élen, de egyre népszerűbb a kokain.

Európai kitekintésben a kokain esete érdekesebb. A kontinens ugyanis nemzetközi szempontból is nagy fogyasztónak számít, a drog hozzáférhetősége az Europol elemzése szerint az elmúlt években növekedett. Mindezt alátámasztja egy tegnap megjelent hír is. A belga határőrség a spanyol nyomozóktól származó információk alapján 170 kilogramm kokaint foglalt le az antwerpeni kikötőben. A közlemény szerint a Peruból érkező szállítmányt egy Latin-Amerikában és Európában is tevékeny szervezett bűnözői csoport csempészte volna a kontinensre.

A bővülő európai piac mögött elsősorban nemzetközi folyamatok húzódnak meg. A szervezett bűnözi csoportok ugyanis, követve a nemzetközi trendet, a globális gazdaság részévé tették a kábítószer-kereskedelmet. Ázsia vált a világ legnagyobb vegyipari termelőjévé, a globális gyártás 44 százaléka ide koncentrálódik – hozza fel példának a tanulmány.

Az Europol szerint a távol-keleti országokban, így például a drog gyártásában élenjáró Kínában zajló folyamatokat alig lehet nyomon követni. Nehezíti a drogpiac felderítését az is, hogy a tiltott szerek előállításához szükséges vegyipar, akárcsak a folyamatban részt vevő szállítmányozás, illetve pénzpiac is bonyolult globális kereskedelmi láncokból épül fel, ezért szinte lehetetlen megtalálni, a kábítószerpiac melyik ponton épül be a rendszerbe.

Alkalmazkodik a kábítószer-kereskedelem az internet adta lehetőségekhez is. A hatóságok által nehezebben ellenőrizhető, megfelelő anonimitást biztosító sötét net a különböző pszichoaktív szerek kereskedőinek kiváló piacként funkcionál. Egy 2013-ban letartóztatott holland bűnszervezet esetében pedig kiderült, a drogkereskedők előszeretettel bíznak meg hekkereket is. A holland-belga csoport uniós vámhivatalok adatbázisait szerezte meg, ezzel megtudta, hogy melyik kikötőben számíthatnak razziára, s hol lesz szabad a terep.

A témáról januárban tartott előadást az Europol hágai székhelyén a szervezet súlyos és szervezett bűnözéssel foglalkozó központjának igazgatója, Laimonas Vasiliauskas. A litván rendőrtiszt újságírók egy csoportjának elmondta: a drogkereskedelem nemcsak a bűnözők különböző csoportjait, mint például az embercsempészeket vagy a terroristacsoportokat szövi át, a kábítószer beszivárog a gazdaságba, valamint az európai közigazgatásba és a kormányokba is. Egy háromszázezer euróból létrehozott droglabor az európai piacon egy hónap múlva havonta hárommillió eurós forgalmat generálhat – hangzott el az Europol sajtóeseményén.

Megkérdeztük a magyar rendőrség tapasztalatait is. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint jelentősen változásokon megy keresztül a hazai drogpiac. Elsősorban az új pszichoaktív, dizájnerszerek miatt a szervezett csoportoktól elkülönülő több kisebb csoport, illetve egyén próbálkozik előállítással. Mindennek következtében egyre jobban fragmentálódik a piac. Válaszaikból az is kiderül, hogy Magyarországon a kannabisz, illetve szintetikus szerek terén az amfetamin előállításáé a főszerep. Az utcára került fű termesztését korábban vietnami csoportok látták el, később román és bolgár termesztők vették át a piacot. Az utcai kereskedők, beszerzők jellemzően egy vagy két szertípussal foglalkoznak, a szélesebb kínálat csak a magasabb terjesztői szinten jelenik meg.

Elsőként említi az ORFK a kannabiszt, a lefoglalási statisztikák szerint a fű Magyarországon is az élen áll. A kannabiszt jellemzően Csehországból csempészik vietnami szervezett bűnözői csoportok, de továbbra is jellemző a Hollandiából érkező áru. A jobb minőségű skunk fű Albániából érkezik, ennek többségét azonban a nyugat-európai piacra viszik tovább. A rendőrség tudomása szerint jellemzően autókkal csempészik be hazánkba a szert Csehország és Hollandia felől, de volt rá példa, hogy Albániából – Szerbián keresztül– teherautókban elrejtve 250-400 kilogrammos szállítmányt foglaltak le a hatóságok.

Az ORFK beszámol a heroin útvonaláról is. Az intravénás drogot Afganisztánból, a klasszikus Balkán-útvonalon, Törökországon keresztül kísérelik meg behozni az országba. Jellemzően Románián át érkezik a heroin, a rendőrség szerint többségében személy- és tehergépjárművek rejtett rekeszeiben próbálják áthozni a csempészek. A heroinkereskedelem terén azonban Magyarország elsősorban tranzitországnak számít: a szállítmányok nagy része a korábbi évekhez hasonlóan az EU más országaiba kerül, a hazai piacra csak rendkívül kis mennyiség jut. A rendőrség szerint az intravénás kábítószer kereslete 2010 óta nagyon zuhant, ami elsősorban a dizájneranyagok megjelenéséből következik.

Egyre népszerűbb hazánkban is a kokain. Ennek származási helye, csempészési útvonalai és módjai a rendőrség szerint többfélék lehetnek: a közutakon Európába belépő szállítmányok Spanyolországból és Hollandiából kerülnek Magyarországra.Továbbra is jellemző azonban, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban, az úgynevezett nyelős módszerrel csempészik be a drogot. A Latin-Amerikában előállított anyag jellemzően a Holland-Antillák érintésével, általában hajón kerül Nyugat-Európába, Magyarországra ezért jellemzően Hollandiából, Belgiumból és Spanyolországból hozzák be a szert.

A szintetikus kábítószerek, az amfetamin és az ecstasy is nyugatról, elsősorban Belgiumból és Hollandiából kerül az országba. A rendőrség szerint ezeket a stimulánsokat is általában személygépjárműveken és buszokon csempészik, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.