Mire készül Orbán és Putyin?

Bár a kétoldalú egyeztetések már megkezdődtek, a stratégiai kérdések Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csütörtöki megbeszélésein dőlnek el.

Ha február, akkor már megszokhattuk, hogy találkozik egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Valójában idén is csak az lehet a meglepő, hogy a csúcs időpontja nem 17., mint az elmúlt két esztendőben.

S ha már Magyarországra érkezik a Forbes magazin által immár negyedszer a világ legbefolyásosabb politikusának tartott orosz elnök, akkor a látogatás rangját nemcsak az jelzi, hogy lezárják Budapest központját, de közvetve megadja még az ilyenkor szokásosan megszólaló liberális kórus is. A médiában egymást érik az ország függetlenségét féltő írások, külön konferenciát szerveznek az orosz befolyásszerzésről, s vannak, akik füttykoncerttel kívánják kifejezni Orbán és Putyin egymásra találása miatti nemtetszésüket.

A magyar–orosz viszony manapság kétségkívül különlegesnek mondható, mint ahogy az is természetes, hogy ez sokaknak nem tetszik. Moszkvában azonban csak mosolyognak azon, hogy az Oroszországgal szemben nyíltan ellenérzéseket táplálók Putyin európai trójai falovának tartják Orbánt. Nagyra értékelik ugyanakkor a magyar kormányfő következetességét és pragmatizmusát.

Lapunknak nyilatkozva a kétoldalú viszony különleges voltát az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács elnöke, Fjodor Lukjanov abban látja, hogy az e kérdésben rá nehezedő nyugati nyomás ellenére a magyar miniszterelnök évek óta következetes oroszpolitikát folytat. A Valdaj Klub tudományos igazgatója felhívja a figyelmet arra is, hogy most, amikor érezhetően változik az Európai Unión belüli hangulat, Moszkva fontosnak tartja megtámogatni mindazokat, akik kiálltak mellette.

– Putyin támaszt, partnereket keres Európában, ezt már megtalálta Franciaországban, Olaszországban, bizonyos tekintetben Németországban, legutóbb Bulgáriában s Orbán Viktor Magyarországában – egészíti ki mindezt Alekszej Muhin, a Politikai Információk Központja nevű, a Kremlhez közelálló tanácsadó cég vezetője. A politológus egyébként nem nevezné „oroszbarátnak” Orbán Viktort, s felhívja a figyelmet arra, egyáltalán nem fontos, mit gondol a magyar kormányfő Oroszországról, lényegesebb ennél, hogy mit tesz! Muhin aláhúzza még, hogy Putyin előszeretettel tárgyal a nemzeti érdekeket védelmező politikusokkal. 

Míg azonban a hazai sajtó mindenekelőtt belpolitikai kontextusba helyezve foglalkozik a látogatással, Orbán és Putyin találkozójának nagy eséllyel éppen a geopolitikai sodrására érdemes majd figyelni. Már csak azért is, mert a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit a mai nap folyamán nagyrészt megtárgyalják. Szijjártó Péter ugyanis még a nap folyamán találkozik a Roszatom elnökével, Alekszej Lihacsovval, a kétoldalú gazdasági vegyes bizottság társelnökével, Veronika Szvorcovával és Szergej Lavrov külügyminiszterrel is, míg a csúcs reggelén megbeszélést folytat Gyenyisz Manszurov ipari miniszterrel. E találkozók központi eleme, hogy miképpen lehetne életet lehelni az olajár zuhanása, a szankciók és az orosz gazdaság lassulása miatt lejtőre került kétoldalú gazdasági kapcsolatokba. 

A kitörési pontokról már tavaly egyeztettek a felek, így a gazdasági kapcsolatok élénkítésének eszköze lehet a regionális kapcsolatok szorosabbra vonása, a legnagyobb visszaesést elszenvedett gépipari együttműködés erősítése mellett az, hogy a két ország vállalatai magyarországi technológián alapuló megoldásokkal lépjenek fel harmadik országokban kiírt közbeszerzési pályázatokon. Erre a kooperációra jó példa az a félmilliárd dolláros egyiptomi vasúti tender, amelyen magyar részről a Dunakeszi Járműjavító, orosz oldalról pedig a budapesti metrókat felújító Metrovagonmas anyavállalata vesz részt. Természetesen napirenden lesz a paksi bővítés is. A két új blokk kapcsán indított öt uniós vizsgálatból négy már sikerrel lezárult, már csak az utolsó, a versenyjogi eredményére várunk. Emellett az orosz fél bizonyára arra is kíváncsi, hogy a 2018-ban induló építésre biztosított 10 milliárd eurós hitelt tényleg ki akarja-e váltani a magyar kormány. Logikusan felmerül a gázszállítás kérdése is, e téren azonban semmi nem sürgeti a magyar oldalt, hiszen már a 2015-ben 2021-ig meghosszabbított hosszú távú importszerződés értelmében évi 4-4,5 milliárd köbméternyi gázt hívhatunk le, s bőven van idő felkészülni az ez utáni időszakra. Egy gyors és jó árt biztosító hosszabbítás mindenesetre akár jól is jöhetne a Fidesznek még a választások előtt. Szó lesz még az új turisztikai lehetőségek kihasználásáról, a magyarországi ortodox templomok felújításáról és a két ország közötti ösztöndíjprogramok kibővítéséről is. 

A stratégiai döntések persze Orbán és Putyin négyszemközti megbeszélésére maradnak, e találkozó jelentős részét azonban alighanem a világ átalakulásának kérdéseiről és a globális kihívásokra adandó lehetséges válaszokról folytatott beszélgetés tölti ki. Mint azt Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója is kiemelte, a két politikus megvitatja a Donyec-medencében kiéleződött helyzet kapcsán az ukrajnai rendezés esélyeit, „természetesen” szó lesz a Közel-Keletről, Szíriáról is. Nem véletlenül, hiszen két olyan markáns politikus találkozik, akik közül az egyiknek a globális, míg a másiknak az európai folyamatokra van ma országa erejénél jóval nagyobb hatása.