– Beszélt 2016 márciusa óta Bugár Bélával, a Híd elnökével?
– A köszönés annak számít?
– Rendben, ez válasznak számít. Sikerült valamit elfogadnia azokból az érvekből, amelyek alapján Bugárék tavaly koalícióra léptek a Smerrel?
– Abból nem tudok elfogadni semmit. A politika úri huncutság, de azért csak bizonyos határokon belül. Az embernek a saját értékrendjét nem szabad feladnia. Ők azzal a párttal léptek koalícióra, amely már az előző ciklusban is a korrupcióról híresült el, amely kiűzte innen Malina Hedviget, azzal a párttal, amely ellentörvényt hozott a kettős állampolgársági magyar törvényre Csak elveszni tudnak egy ilyen társbérletben. Lehet, hogy születnek részleges eredmények, de a magyar közösség hosszú távú parlamenti képviseletét tönkretették.
– De például a kisiskolák ütemes bezárásáról lemondott a Smer, ez csak a Híd javára írható, nem?
– Igen. De mosolygok rajta, mert a törvény tavaly az után változott, hogy a gyerekek beíratása megtörtént. És amit bezárnak, azt még egyszer nem nyitják ki. Most olyan tervezet van tárcaközi egyeztetésen, amelyben a kisiskolák finanszírozása nincs megoldva. Régebben működési kiegészítést lehetett kérni a tárcától, aztán vagy megadták, vagy nem. És most is csak itt tartunk. Most hiába nem zárják be a tízfős évfolyamokat vivő iskolákat, ha mellé nem kapnak törvényben garantált plusz támogatást.
– Mit szól a gútai iskolaügyhöz? A képviselő-testület MKP-s szavazatokkal fogadta el, hogy a két magyar iskolát összevonják, holott a párt azt hirdeti, iskolát fel nem adunk. Hogy fordulhat elő, hogy ennyire a politika túszává válik a kisebbségi alapfokú oktatás?
– És nyugodtan említhetjük a kassai ügyet is. Itt a helyi MKP támadja a magyar iskolát azért, mert az osztályfőnökit szlovákul tartják, mert a szülők már nem tudnak magyarul. Megpróbálják szétcincálni, ellehetetleníteni, pedig nagyon jó eredményeket ér el.
– Két elmélet, két elképzelés csap össze állandóan magyar iskola ügyben. Kisiskolák vagy iskolaközpont?
– Aki azt hiszi, hogy egész Szlovákiára egy ráhúzható egy közoktatási megoldás, az súlyosan téved. Lévától keletre teljesen más a településszerkezet, más a magyar közösségek elhelyezkedése, mint a Csallóközben. Csak a rimaszombati járásban hatvan magyar település van, köztük rengeteg ötszáz lélek alatti. Az iskolabusz részben megoldás, de a legfőbb feladat az oktatás színvonalának emelése.
– Nem mondták ki, de úgy tűnik, a magyar kormány a határon túli pénzügyi támogatásain keresztül az iskolaközpont mellett tette le a voksát, félmilliárd forint érkezik egy új gútai katolikus iskola építésére.
– A pénz mindenekelőtt. Nincs benne logika. A támogatás sok esetben nagyon kártékony hatású. Ha itt Rimaszombatban tudunk működtetni egy óvodát, és csinálnak mellé egy másikat, mi történik? Az állami szép lassan kiürül, és a város megszünteti. A magyar kormány meddig fogja finanszírozni az általa alapított intézményt? Kassán is ez zajlik. A magyar óvoda állami támogatásban részesül. Most mellette egyházi óvoda nyílik magyar pénzből. Lehet óvodát nyitni a magyar állam segítségével, de ott segítsenek, ahol nincs megoldva az oktatás. Párhuzamos struktúrákat hozunk létre, csak azért, hogy legyen. És nem gondolunk bele, hogy mennyit árthatunk vele.
– De nem azért alakult mindez így, mert a cigányok miatt a magyarok a szlovák iskolát választják?
– Él egy roma generáció, amely nem látta a szülőket dolgozni. A munkához jutást kell megoldani először, az iskolaüggyel amúgy nem tudunk megoldani semmit. És hiába mondják, hogy a romákat külön kell kezelni, vannak szlovák romák és magyar romák.
– Mondok neveket és alapítványokat. Bugár Béla, Csáky Pál, Mécs László Alapítvány. Berényi József, Főnix Alapítvány. Menyhárt József, Libertate. Nem tartja furcsának, hogy ezek az alapítványok valahogy mindig akkortájt alakultak, amikor új elnök jött az MKP-ban?
– A Mécs László Alapítvány annak idején – nem állítom, hogy mindig a legjobb módon – abban segített, hogy kialakuljon a magyar képviselet. Aztán később, 2008-ban megalakult a Híd, de egy árva fillért sem kapott. A Libertate most kapott 200 millió forintot – ez relatíve alacsony összeg ahhoz képest, ami még jönni fog. De százszorta jobban tenné a magyar kormány, ha úgy adná, hogy önrészt kér hozzá. Mert szomorú, hogy kialakult egy réteg, amely csak magyar támogatásokból él. Az az illető aztán bármit kitalál, azt a magyar kormány finanszírozza. A Híd a zsebébe nyúlt, ha valamit akart. Párttámogatás helyett sokkal jobb volna intézményrendszerben gondolkodni. Ott van a Selye János Egyetem, amelynek meg kell mondjuk, sokszor siralmas a színvonala. Ha a magyar kormány úgy segítené a minőség javítását, hogy tanárokat támogatna abban, hogy Budapestről járjanak órát adni – Révkomárom egy óra Pestről vonattal, – akkor máris nem kéne a felvidéki diáknak Budapestre költöznie. Mert egy rimaszombati magyar gyerek nem jön vissza, nem fog közösséget építeni. Ottmarad Budapesten dolgozni. Ha ez így megy tovább, nemhogy magyar gyerek nem lesz, magyar vállalkozás sem lesz, amivel kezdeni lehet valamit. Még azt sem sikerült elérni, hogy a nyitott határokat kihasználjuk. Azt, hogy itt megtermeljük, ott feldolgozzuk, én ezt nem nagyon látom.
– Mennyiben lenne más a helyzet, ha a magyar kormány minden érintett féllel szóba állna? Ez már visszafordíthatatlan?
– Lépjünk vissza egyet. Miért kellett kettétörnie az MKP-nak? 2008 környékén olyan rossz volt a szlovák-magyar viszony, hogy az már elviselhetetlenné vált. Persze a feszültségkeltésbe a magyar kormány is beszállt. Ebben az időben volt egyébként a Robert Fico és Bajnai Gordon találkozója is Szécsényben, mert ők is érezték, hogy ez így nem mehet tovább. Más kérdés, hogy semmiben nem egyeztek meg. Na most az MKP egy része azt mondta, le kell ülni tárgyalni Ficoval a kedélyek megnyugtatására. És a Híd ekkor az együttműködés és az identitás fel nem adásának az alternatíváját mutatta fel. A Hídnak köszönhető, hogy 2010 óta nyugalom van, senki nem fél magyar iskolába íratni a gyerekét, meg lehet szólalni magyarul, nem küld el senki a másikat a búsba. Mit akarok ezzel mondani? Nemcsak pénzzel lehet támogatni, hanem hozzáállással is. De ha már oktatás, akkor beszéljünk arról, miért váltott a magyar kormány a két állam közötti megállapodás alapján működő Pázmány Péter Alapítványról (PPA) a Bethlen Gábor Alapra (a határon túli magyar célokat támogató budapesti BGA-nak Révkomáromban is van bejegyzett szervezete – a szerk.)
– És miért?
– Azért, hogy az MKP adatbázist kapjon ahhoz, hogy meg lehessen szólítani a családokat. És az a pénz, ami eddig az iskolák mellett működő szülői szövetség kapott meg beiratkozási támogatás formájában, és közösségi célokat lehetett belőle megvalósítani, eszközöket lehetett beszerezni. Ez a pénz most közvetlenül a családokhoz kerül, és egy árva büdös fillér nem marad az iskolának. És itt Gömörben mondjuk az osztály hetven százaléka roma, harminc magyar. És ha jön a pénz, a helyi OTP-be nem lehet bejutni, a rendőrségnek kell ott állni, hogy a rendet fenntartsa. Felveszi mindenki azt a pár eurót, és jön a buli. Nálunk úgy mondják, basável. Ebből persze a gyereknek nem lesz tanszer, nem lesz osztálykirándulás. Mert a tanárok most már nem tudják megvenni a romáknak a tornacipőt. Ellenben minden szülő SMS-t, emailt kap, hogy lesznek választások, menj el szavazni.
– 2016 májusában az Új Szónak Bugár Béla arról nyilatkozott, küszöbön áll egy új magyar párt megalapítása az ön vezetésével arra az esetre, ha a Híd támogatottsága tartósan öt százalék alá esik. Ez akkor sínen van?
– Már felszólítottam őket, hogy kezdjenek dolgozni, mert nagyon rohamosan haladnak a aprlamenti küszöb, az öt százalék irányába, én meg nagyon nem szeretnék egy harmadik pártot alapítani.
– Tehát nem szeretne, de lehet, hogy erre kényszerül
– A magyarság jövőbeli képviseletét most nem látom biztosítottnak.
– Ősszel megyei választások vannak, de az MKP-Híd koalíciónál sokkal hamarabb merült fel a magyar erők szlovák párttal való közös jelöltállítása.
– Teljesen mindegy, hogy a két magyar párt összefog, vagy nem. Dakota közmondás szerint ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le. Gömöri parasztként annyit tennék hozzá, ha két döglött lovat fogsz be a kocsi elé, az nem fog száguldani. Itt családok, barátok árulózzák egymást sajnos. Mert a két párt a családok szintjéig érő szakadékot támasztott a magyar közösségben. És ha összefognak, a választók holtbiztos, hogy nem fognak hinni nekik. Egyébként biztos lesz összefogás, de az legalább rá tud majd mutatni, hogy ez működhet-e a jövőben, vagy nem.
– A Fico menesztését célzó indítványt aláírta. Ennyire fontos Fico távozása? Mi jönne utána? A jobboldal romokban hever
– Az pontosan olyan helyzetben van, mint a magyar baloldal.
– Akkor mégiscsak arról van szó, hogy a Ficóékkal való hosszú távú együttműködésre kell berendezkedni, nem?
– Ficóék botrányai felháborítóak. Szétlopják az országot. A legújabb, hogy az egészségbiztosítónál történt korrupciós botrányok miatt akkora költségvetési hiány alakult ki, hogy egyes szolgáltatásokat fizetőssé kell tenni. És a Híd hallgat. Mondjuk szerencsére már a hetven éves magyarokat sem lehet megtéveszteni, mint régebben, hogy amit az Új Szó megírt, az úgy volt. Az internet segítségével ugyanúgy eljutnak hozzájuk és mindenkihez a szlovák médiumok, mint a magyarok.
– Tudván, hogy azért a párt közel áll a napilaphoz, ez most egy burkolt tanácsadás volt a Hídnak?
– Látom, hogy milyen összefonódások vannak, de bármennyire nyomja az Új Szó a Hidat, az annál jobban süllyed. A Híd fénykorának vége. A dunaszerdahelyi körzetben a párt 2010 óta 14 ezer választót vesztett. A baj az, hogy az MKP nem szerzett belőle egyet sem. Mert akinek elege lett az MKP-ból és elment a Hídba, az már nem megy vissza.
– Az őszi megyei választáson akkor szlovák jelöltre szavaz?
– Igen, szlovákra, mert itt magyar nem lesz. De csak azért, mert nem szeretném, hogy a besztercebányai körzetben a szélsőséges Kotlebáék maradjanak. De ők pont a kormány korrupciós botrányai miatt erősödnek, és erősebbek is lesznek. Ma minden ügy úgy végződik, hogy „Bűncselekmény hiányában felmentve."
