Emberi jogi ügyekben komoly gesztusokat tett a magyar kormány az elmúlt hetekben Kína és Egyiptom felé is. A Magyar Nemzet több forrásból megerősített információi szerint előbb egy közös európai uniós állásfoglalást sikerült megvétóznia diplomáciánknak. A dokumentum állásfoglalás lett volna öt kínai emberi jogi aktivista bebörtönzéséről, de magyar kezdeményezésre az egészből nem lett semmi. (Úgy tudjuk, végül más tagállamok is ellenezték az állásfoglalást, de Magyarország volt a legaktívabb.)
Diplomáciai forrásunk szerint volt uniós tagállam, amelynek képviselői személyesen is érdeklődtek a Külügyminisztérium illetékes főosztályánál ódzkodásunk okairól, és azt a tájékoztatást kapták, hogy a „legfelsőbb szinten” született a politikai döntés.
A magyar lépés oka egyértelműen Orbán Viktor májusra tervezett pekingi útja lehet. A magyar diplomácia nem szerette volna, hogy egy ilyen állásfoglalás „rontsa a magyar kormány pozícióit”. Az év második felében Budapest ad majd otthont a Kína–Kelet-Közép-Európa találkozónak, ehhez a magyar fél szintén nagy reményeket fűz. Hazánk, mint ismert, elsősorban a Belgrád–Budapest vasútvonal megépítésében számít a kínai részvételre, igaz, ennek konkrétumairól évek óta húzódnak a tárgyalások. Korábban éppen a Magyar Nemzet írta meg, hogy többen fúrják a tervet, köztük az Európai Bizottság, Olaszország (amely magának szánná a kereskedelmi útvonal szerepét), illetve az utóbbi időben protekcionista gazdaságpolitikát hirdető, Kínában ellenfelet látó Donald Trump amerikai elnök is.
Úgy tudjuk, több nyugat-európai tagállamban rosszallással vették tudomásul az állásfoglalás elmaradását. Nem ez volt azonban az első ilyen eset: tavaly ősszel a dél-kínai-tengeri területi vitákban készült volna hasonló, Kínát bíráló állásfoglalás (júliusban egy hágai választott bíróság az óriás állam ellen ítélt egy ilyen ügyben), de a horvát és a magyar kormány ellenállása miatt ebből sem lett semmi. Akkor Japán jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar álláspontot.
Egy másik ügyben Egyiptom esetében lobbizott sikerrel a magyar diplomácia az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A testület március 14-ei ülésén tárgyalt egy határozattervezetet, amely Egyiptomot is bírálta volna az országban tapasztalható jogsértések miatt. Az EU a tanács tagjaként támogatta volna a kritikus állásfoglalást, de magyar kezdeményezésre módosítottak a szövegen, amelyből kikerültek a – mint diplomáciai forrásunk fogalmazott – „számon kérő elemek”, a szöveg „konstruktívvá vált”. Az emberi jogi vonatkozások helyett és mellett „Egyiptom térségbeli szerepének fontosságát” emelték ki. Úgy tudjuk, az egyiptomi kormány utólag jelezte a magyar félnek, hogy nagyra értékeli a gesztust.
A háttérben itt is gazdasági okok állhatnak. Tavaly júniusban Orbán Viktor és Szijjártó Péter vezetésével látogatott Kairóba magyar delegáció, és a tárgyalások után a külügyminiszter közlése szerint összesen 129 milliárd forint értékű gazdasági megállapodást kötöttek. A legjelentősebb ezek közül az a vasútfelújítási program, melyben a Ganz venne részt.
