Az amerikai külügyminiszter még március elején közölte kilenc, emberi jogi kérdésekkel foglalkozó szervezetnek írt levelében, hogy amennyiben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem foganatosít érdemleges reformokat, Washington többé nem vesz részt a tanács munkájában.
A levél – miután elsőként a Foreign Policy című külpolitikai folyóirat hírt adott róla – szerdán került nyilvánosságra.
A kilenc emberi jogi szervezet – köztük a Freedom House, a Jacob Blaustein Intézet és a Better World Campaign – februárban levélben kérte az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy az Egyesült Államok továbbra is vállaljon aktív szerepet az ENSZ Emberi Jogi Tanács munkájában. Tillerson erre válaszul írta a levelet.
George W. Bush 2006-ban úgy döntött: nem csatlakozik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához amiatt, ahogyan a testület Izraelhez viszonyul. Barack Obama viszont másképp határozott 2009-ben: úgy vélte, jobb, ha az Egyesült Államok is a tárgyalóasztalnál ül. Izraellel viszont feszült volt a viszonya Obamának. Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök Trump megválasztásakor azt nyilatkozta: már alig várja, hogy együttműködhessen barátjával, Donald Trumppal – emlékeztetett az Independent brit napilap szerdai cikkében.
Izrael és az ENSZ között komoly összeütközéshez vezetett az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) decemberi, kötelező erejű határozata, amelyben palesztin területeken folyatott izraeli telepbővítések leállításáról döntött ENSZ. A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok tartózkodott a szavazáson. A BT többi 14 tagállama igennel szavazott.
Netanjáhú akkor az ENSZ szervezeteinek juttatott izraeli finanszírozás felülvizsgálatára, illetve befagyasztására adott utasítást. Ezzel az eszközzel most az Egyesült Államok is élne élne. A Foreign Policy múlt heti értesülése szerint akár ötven százalékkal is csökkenthetik az ENSZ-nek juttatott forrásokat. (R. K. K.)
A Tillersonnak írt levélben a szervezetek rámutattak: a tanács munkája máris változóban van, és az eddig Izraelre fordított, aránytalanul nagy figyelem immár inkább az emberi jogokat durván megsértő néhány államra, a „haramiaállamokra és terroristákra” irányul, valamint azokra a független vizsgálatokra, amelyek „az emberi jogokkal elkövetett komoly visszaéléseket” tártak fel, például Észak-Koreában, Iránban, Szíriában, az Iszlám Állam vagy a Boko Haram terrorszervezetek által uralt területeken.
