Gyilkosok, NATO-bérencek, háborús uszítók – dübörög a kampány a Vajdaságban

Az ott élő magyarok csak szerb jelöltekre szavazhatnak az elnökválasztáson. Utánajártunk, hogy miért.

Különös hiányérzete támad annak, aki Szabadka utcáin az április elején esedékes elnökválasztásra buzdító plakátokat nézegeti. A korábbi kampányok során magyar jelöltet is láttunk közöttük, aki akarva-akaratlanul is azt üzente: magyarok is élnek itt, akik továbbra is állják a sarat Vajdaságban. Most egyetlen magyar jelöltet sem találni a plakáttengerben. A hiányérzetet erősíti, amikor végre magyar nyelvű kampányszöveget látunk: ez is szerb jelöltnek kéri a magyarok támogatását.

Belgrádban egészen más a helyzet. A kampány itt durvult el igazán, ami a plakátokon is látszik. A legesélyesebb jelöltet, Aleksandar Vucic kormányfőt az ellenfelei háborús uszítással vádolják, és felemlegetik, hogy az 1995-ben még radikális politikus azt mondta, „ha ti megöltök egy szerbet, mi megölünk száz muszlimot”. A másik jelöltet, Sasa Jankovicot, az egykori ombudsmant egyenesen gyilkossággal vádolják ellenfelei, mivel 1993-ban az ő pisztolyával ölte meg magát egyetemista társa. Nem is csoda, hogy támogatói Belgrádot a következő szöveggel plakátolták tele: „A pisztoly nem bizonyíték. Senkit nem öltem meg!” Vuk Jeremic egykori külügyminiszter is indul a választáson, őt leggyakrabban külföldi ügynöknek és NATO-bérencnek bélyegzik ellenfelei. Különösen Vojislav Seselj csetnik vajda, aki maga is úgy döntött, hogy megméreti magát. Mellettük más jelöltek is ringbe szállnak vasárnap, ám magyart mutatóban sem látunk köztük.

Miért nem állítottak saját jelöltet a magyarok? – ezt a kérdést tettük fel Boban Stojanovicnak, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Kara oktatójának. Szerinte erre csak egy racionális válasz létezik. Az, hogy ez része lehetett a koalíciós megállapodásnak, amelyet a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség kötött egymással tavaly, amikor megalakult a szerb kormány. A politológus úgy véli, a haladók azzal a feltétellel vehették be a VMSZ-t a kormányba, hogy az ő jelöltjüket támogatják majd az elnökválasztáson. Stojanovic azzal számol, hogy a VMSZ szavazóbázisa nem fog teljes egészében Vucic mellé állni, más jelöltre is voksolnak majd. Olyan magyarok is lesznek, akik inkább otthon maradnak. Sőt, az is lehetséges, hogy lépése miatt a legnagyobb vajdasági magyar párt kevesebb szavazatot kap a következő választásokon. A politológus szerint a VMSZ döntése meg is változtathatja a szerbiai magyar pártok erőviszonyait.

„Ez volt az egyetlen lehetséges döntés, amely megerősít vagy legalább pozícióban tart bennünket” – így reagált Stojanovic felvetésére Pásztor István. A VMSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy a haladókkal kötött koalíciós megállapodásban egy szó sincs az elnökválasztásról. A politikus emlékeztetett: a mostani választás alapjaiban különbözik a 2008-astól és a 2012-estől. Akkor azért döntöttek az önálló indulás mellett, mert nem volt olyan koalíciós egyezmény, amely a vajdasági magyarság érdekeinek képviseletét és megvalósítását tudta volna biztosítani. Akkor úgy látták jónak, hogy a második fordulóban a támogatás fejében megállapodást kötnek, ami a közösségi érdekeket előbbre viszi.

Most a VMSZ országos, tartományi és helyi szinteken is olyan koalíciók részese, amelyek gerincét a haladók képezik. Így a magyar pártnak négy államtitkári helye van a szerb kormányban, a koalíciós megállapodás pedig tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyek a magyar közösségnek fontosak.

„Ebben a pillanatban elemi érdekünk, hogy a megállapodás megmaradjon, megtartsuk a pozícióinkat, innen tudjuk érvényesíteni érdekeinket” – magyarázta a politikus. Mennyiben szolgálja a magyarság érdekeit Aleksandar Vucic megválasztása? Pásztor István szerint a miniszterelnök támogatása politikailag is meg fogja erősíteni a délvidéki magyar közösséget, éspedig a koalíciós megállapodás megvalósítása révén. A pártban úgy látják, hogy minden más döntés veszélybe sodorná az eddigi eredményeket, politikai kalandorkodás lett volna másként dönteni.

Az elmúlt napokban a Vajdaságban több magyarlakta településen is megjelentek olyan plakátok és szórólapok, amelyen Vucicot, Pásztor Istvánt és Orbán Viktor miniszterelnököt együtt ábrázolták a következő felirattal: „A mi jelöltünk Szerbia össz lakosának elnöke lesz.” Habár a magyartalan fogalmazás és az ügyetlenül összeollózott fényképek gyanúra adhattak volna okot, néhány magyarországi lap kész tényként állította, hogy a VMSZ kampányol így Vucic mellett. Pásztor István lapunknak jelezte: nem tud ilyen plakátokról, szórólapokról, és ezek megjelenéséhez nem is járult hozzá. „A VMSZ-nek semmiféle reklámja, szórólapja, plakátja, újsághirdetése nem volt, és nem is lesz most” – mondta a pártelnök. Hozzátette: lakossági találkozókon fejtik ki érveiket a szavazóknak.

A közvélemény-kutatási adatok szerint Aleksandar Vucic toronymagasan vezet a többi jelölt előtt, ám egy kérdés mégis maradt: lesz-e második forduló? Vagyis megszerzi-e a miniszterelnök az első fordulóban az ötvenszázaléknyi szavazatot – és innentől már nem elhanyagolható a legnagyobb vajdasági magyar párt támogatása. 

A szerb haladók nem titkolják, hogy örülnek a VMSZ döntésének. Ljubisa Stojmirovic parlamenti képviselőt a belgrádi Szkupstinában kerestük fel. Ő úgy látja, Pásztor István jól mérte fel a mostani helyzetet. Az elmúlt évtizedeket tekintve most a legjobbak a szerb–magyar kapcsolatok, a VMSZ vajdasági és köztársasági szinten is részese a kormánykoalíciónak, ami jól működik. Vucic támogatásával a magyar párt megerősítette a szövetséget a legnagyobb szerb párttal – véli a politikus.

Máshogy gondolkodnak a délvidéki magyarság jövőjéről a szervezetek, amelyek inkább Sasa Jankovic egykori ombudsman mögé álltak be. Ilyen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet is. Utóbbi társelnöke, Kókai Péter lapunknak kifejtette: magyar jelölt híján nem sok reális alternatívájuk maradt. Vagy figyelmen kívül hagyják az elnökválasztást, vagy választanak a kínálatból. Kókai szerint az előbbi felelőtlenség lett volna, mert nagy a tét, így maradt a második lehetőség, hogy beálljanak valaki mögé.

A társelnök szerint nem okozott túl nagy fejtörést, ki mögé sorakozzanak fel. Jankovic mellett szólt, hogy nincs negatív politikai múltja – nem járatta le magát –, nem fűződik a nevéhez korrupciós botrány, a polgárok, és nem pártok jelöltjeként indul, ráadásul korábbi ombudsmani munkájának köszönhetően az összes jelölt közül ő ismeri a legjobban az átlagos szerbiai polgár mindennapi gondjait.

Nem jelent veszélyt a vajdasági magyarságra, hogy ennyire beálltak a szerb jelöltek mögé? – merül fel bennünk. Kókai Péter úgy látja, van veszély, de nem az elnökválasztás kapcsán. „A mostani választás igazi tétje, hogy körvonalazódik-e Szerbiában egy olyan politikai erő, amely reális alternatívát jelent a demagóg, diktatúrába hajló, hatalmát a megfélemlítésre és zsarolásra alapozó, a sajtó szabadságát eltipró hatalommal szemben, amelyhez a VMSZ végig asszisztál” – mondta a mozgalmárok vezetője. Kókai szerint ez alapvetően nem magyar kérdés, hanem az ország sorsát, jövőjét, demokráciáját befolyásoló küzdelem. Veszély viszont az, hogy a vajdasági magyarság 2017-ben nem volt abban a kondícióban, hogy saját jelöltet tudjon indítani. Ez pedig az itt élő magyarság relatív politikai súlyának csökkenéséről tanúskodik – tette hozzá Kókai Péter.