Azzal, hogy az északír pártok képtelenek voltak három hét alatt kormányt alakítani az előre hozott választások után, közvetlenül egy középkorú londoni jogászra hagyták a döntést a tartomány sorsáról. A törvény értelmében ugyanis, ha a protestánsok és katolikusok hatalommegosztásra épülő kormánya nem áll fel három héten belül, akkor a londoni kormány közvetlen irányítást vezethet be. A határidő ma délután ötkor járt le, onnan kezdve James Brokenshire, a brit kormány északírügyi államtitkára dönthetett afelől, hogy meghosszabbítja a kormányalakítási időszakot, vagy bejelenti, hogy időlegesen Londonból irányítják Észak-Írországot, és egyúttal új választásokat ír ki.
Március 2-án fej fej mellett végzett a két Írország egyesítéséért küzdő köztársasági Sinn Féin és a brit koronagyarmaton kialakított status quóját képviselő Demokratikus Unionista Párt (DUP), a megegyezés nem sikerült. A két nagy pártnak 27-ig kellett volna megállapodni a kormányfő, illetve helyettese személyéről (hagyományosan az egyiket a DUP, a másikat a Sinn Féin adja), valamint értelemszerűen a teljes kormánynévsorról és a Stormont (a belfasti törvényhozás) elnökéről. A Sinn Féin vasárnap jelentette be, hogy nem tárgyal a kormányfő személyéről, miután a DUP nem jelent meg a találkozón, a nem hivatalos magyarázat szerint azért, mert vasárnap vallási okokból nem lehet politizálni. Ezt persze a DUP tagadja, és a Sinn Féint vádolja, hogy rájuk csapta az ajtót.
Feszültség elnapolva
Brokenshire Észak-Írországért felelős államtitkár új választások kiírása helyett hétfő délután néhány hetes haladékot adott a feleknek álláspontjaik közelítésére. A megegyezés elmaradása annak a jele, hogy az erőviszonyok alaposan átalakultak Belfastban. Az eddig mindig erősebb és így a kormányfőt is adó DUP jelentősen meggyengült, a Sinn Féin most azt érzi, többet is kérhet egy kormányfőhelyettesi pozíciónál.
Így vagy úgy, de mindenképp rázósra sikerült az északíreknél a brexit kezdete, ugyanis nincs végrehajtó hatalom Belfastban. Erre célzott Arlene Foster, a DUP vezetője is, aki úgy nyilatkozott, hogy a londoni képviselőházban dolgozó nyolc képviselője „nem fogja szó nélkül hagyni” a szerdára tervezett kormánybejelentést a brexit megkezdéséről, de azért egy kicsit szomorú, hogy csak pártpolitikusokként és nem az északír egységkormány hangjaként mondhatnak véleményt.
Észak-Írország mindenképpen különleges helyzetben találja magát Nagy-Britannia uniós távozásával. Az ott született britek alanyi jogon megkapják az ír állampolgárságot is, mivel a történelmi ír sziget szülöttei, így fog kialakulni az a helyzet, hogy Nagy-Britanniának másfél millió uniós állampolgára lesz saját területén. A köztársasági Írország határához közel élő lakosság eközben azért aggódik, hogy jelentősen meg fog nehezedni a kapcsolattartás a rokonokkal.