London kezében van Észak-Írország sorsa

Nem alakult meg időben a kormány az északíreknél, Londontól függ, bevezeti-e a közvetlen irányítást.

Kuthi Áron
2017. 03. 27. 17:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azzal, hogy az északír pártok képtelenek voltak három hét alatt kormányt alakítani az előre hozott választások után, közvetlenül egy középkorú londoni jogászra hagyták a döntést a tartomány sorsáról. A törvény értelmében ugyanis, ha a protestánsok és katolikusok hatalommegosztásra épülő kormánya nem áll fel három héten belül, akkor a londoni kormány közvetlen irányítást vezethet be. A határidő ma délután ötkor járt le, onnan kezdve James Brokenshire, a brit kormány északírügyi államtitkára dönthetett afelől, hogy meghosszabbítja a kormányalakítási időszakot, vagy bejelenti, hogy időlegesen Londonból irányítják Észak-Írországot, és egyúttal új választásokat ír ki. 

Március 2-án fej fej mellett végzett a két Írország egyesítéséért küzdő köztársasági Sinn Féin és a brit koronagyarmaton kialakított status quóját képviselő Demokratikus Unionista Párt (DUP), a megegyezés nem sikerült. A két nagy pártnak 27-ig kellett volna megállapodni a kormányfő, illetve helyettese személyéről (hagyományosan az egyiket a DUP, a másikat a Sinn Féin adja), valamint értelemszerűen a teljes kormánynévsorról és a Stormont (a belfasti törvényhozás) elnökéről. A Sinn Féin vasárnap jelentette be, hogy nem tárgyal a kormányfő személyéről, miután a DUP nem jelent meg a találkozón, a nem hivatalos magyarázat szerint azért, mert vasárnap vallási okokból nem lehet politizálni. Ezt persze a DUP tagadja, és a Sinn Féint vádolja, hogy rájuk csapta az ajtót.

Feszültség elnapolva

Brokenshire Észak-Írországért felelős államtitkár új választások kiírása helyett hétfő délután néhány hetes haladékot adott a feleknek álláspontjaik közelítésére. A megegyezés elmaradása annak a jele, hogy az erőviszonyok alaposan átalakultak Belfastban. Az eddig mindig erősebb és így a kormányfőt is adó DUP jelentősen meggyengült, a Sinn Féin most azt érzi, többet is kérhet egy kormányfőhelyettesi pozíciónál.

Így vagy úgy, de mindenképp rázósra sikerült az északíreknél a brexit kezdete, ugyanis nincs végrehajtó hatalom Belfastban. Erre célzott Arlene Foster, a DUP vezetője is, aki úgy nyilatkozott, hogy a londoni képviselőházban dolgozó nyolc képviselője „nem fogja szó nélkül hagyni” a szerdára tervezett kormánybejelentést a brexit megkezdéséről, de azért egy kicsit szomorú, hogy csak pártpolitikusokként és nem az északír egységkormány hangjaként mondhatnak véleményt. 

Észak-Írország mindenképpen különleges helyzetben találja magát Nagy-Britannia uniós távozásával. Az ott született britek alanyi jogon megkapják az ír állampolgárságot is, mivel a történelmi ír sziget szülöttei, így fog kialakulni az a helyzet, hogy Nagy-Britanniának másfél millió uniós állampolgára lesz saját területén. A köztársasági Írország határához közel élő lakosság eközben azért aggódik, hogy jelentősen meg fog nehezedni a kapcsolattartás a rokonokkal. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.