Már biztos: mennie kell a korrupt dél-koreai elnöknek

Zavargások törtek ki, miután a dél-koreai alkotmánybíróság is döntött Pak Kunhje elnök lemondatásáról.

Húszezer rendőrt vezényeltek Szöul utcáira, miután a dél-koreai alkotmánybíróság magyar idő szerint pénteken hajnali négy körül jóváhagyta: le kell mondatni posztjáról a Samsung korrupciós botrányába keveredett Pak Kunhje elnöknőt.

A rendőrök a bíróság épületét és a közintézményeket is védik, mert számolni lehetett azzal, hogy komolyabb utcai összecsapások törnek ki a döntés bejelentése után – az államfőt a vádak ellenére sokan támogatják, a lakosság pedig megosztott lemondatásával kapcsolatban. Az utóbbi napokban demonstrálók ezrei vertek tábort Szöulban, egy részük a lemondatást, másik csoportjuk viszont Pak Kunhje visszahelyezését követelte.

A döntés hírére két halálos áldozattal járó zavargás tört ki az alkotmánybíróság épülete előtt. Az egyik áldozat egy idős férfi, aki felmászott egy rendőrségi busz tetejére, azonban leesett, és beverte fejét. A másik halálokról egyelőre nem közölt részleteket a szöuli rendőrség, az incidens után végül tíz ember került kórházba.

Han Minko védelmi miniszter a feszültség miatt a hadsereget is utasította, hogy akadályozzanak meg minden esetleges észak-koreai provokációt, ha Phenjan ki akarná használni a Dél-Koreában kialakult instabil átmeneti állapotot.

Az alkotmánybíróság döntése véglegesítette a szöuli parlament még december 9-ben elindított hivatalos lemondatási folyamatát, így az államfő 60 napon belül megválik tisztségétől, és elveszti mentelmi jogát is.

A gyanú szerint a korrupcióval megvádolt Li Dzsejong – a Samsung-csoport tényleges irányítója – 36 millió dollár (több mint 10 milliárd forint) kenőpénzt fizetett közvetve Pak elnöknek és Csoj Szunszilnek, hogy kormányzati segítséget kapjon a vállalat irányításának „zökkenőmentes” átvételéhez. A pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt.

A független ügyészi csoport jelentésében szerepel az is, hogy Paknak köze van ahhoz a 9473 nevet tartalmazó feketelistához is, amelyet tanácsadói a kulturális élet kormánnyal szemben kritikusnak vélt liberális szereplőiről állítottak össze 2015 májusában.

A döntés hírére gyorsan reagált az Egyesült Államok szöuli nagykövetségének szóvivője. Nyilatkozatában emlékeztetett, Washington továbbra is „rendületlen szövetségese, barátja és partnere” Dél-Koreának. „Végtére is a (dél-)koreai nép belügye, hogy demokratikus úton döntsön, és mi ezt tiszteletben tartjuk” – mondta a szóvivő. A Reuters hírügynökség emlékeztetett, hogy az országban 28 500 amerikai katonai állomásozik.

Kisida Fumio japán külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: országa a jövendő új dél-koreai elnökkel is szoros kapcsolatokat akar kiépíteni, hiszen Tokió számára rendkívül fontos az együttműködés Szöullal, az Észak-Koreával kapcsolatos problémák kezelésében.