Már biztos: mennie kell a korrupt dél-koreai elnöknek

Zavargások törtek ki, miután a dél-koreai alkotmánybíróság is döntött Pak Kunhje elnök lemondatásáról.

MTI
2017. 03. 10. 7:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Húszezer rendőrt vezényeltek Szöul utcáira, miután a dél-koreai alkotmánybíróság magyar idő szerint pénteken hajnali négy körül jóváhagyta: le kell mondatni posztjáról a Samsung korrupciós botrányába keveredett Pak Kunhje elnöknőt.

A rendőrök a bíróság épületét és a közintézményeket is védik, mert számolni lehetett azzal, hogy komolyabb utcai összecsapások törnek ki a döntés bejelentése után – az államfőt a vádak ellenére sokan támogatják, a lakosság pedig megosztott lemondatásával kapcsolatban. Az utóbbi napokban demonstrálók ezrei vertek tábort Szöulban, egy részük a lemondatást, másik csoportjuk viszont Pak Kunhje visszahelyezését követelte.

A döntés hírére két halálos áldozattal járó zavargás tört ki az alkotmánybíróság épülete előtt. Az egyik áldozat egy idős férfi, aki felmászott egy rendőrségi busz tetejére, azonban leesett, és beverte fejét. A másik halálokról egyelőre nem közölt részleteket a szöuli rendőrség, az incidens után végül tíz ember került kórházba.

Han Minko védelmi miniszter a feszültség miatt a hadsereget is utasította, hogy akadályozzanak meg minden esetleges észak-koreai provokációt, ha Phenjan ki akarná használni a Dél-Koreában kialakult instabil átmeneti állapotot.

Az alkotmánybíróság döntése véglegesítette a szöuli parlament még december 9-ben elindított hivatalos lemondatási folyamatát, így az államfő 60 napon belül megválik tisztségétől, és elveszti mentelmi jogát is.

A gyanú szerint a korrupcióval megvádolt Li Dzsejong – a Samsung-csoport tényleges irányítója – 36 millió dollár (több mint 10 milliárd forint) kenőpénzt fizetett közvetve Pak elnöknek és Csoj Szunszilnek, hogy kormányzati segítséget kapjon a vállalat irányításának „zökkenőmentes” átvételéhez. A pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt.

A független ügyészi csoport jelentésében szerepel az is, hogy Paknak köze van ahhoz a 9473 nevet tartalmazó feketelistához is, amelyet tanácsadói a kulturális élet kormánnyal szemben kritikusnak vélt liberális szereplőiről állítottak össze 2015 májusában.

A döntés hírére gyorsan reagált az Egyesült Államok szöuli nagykövetségének szóvivője. Nyilatkozatában emlékeztetett, Washington továbbra is „rendületlen szövetségese, barátja és partnere” Dél-Koreának. „Végtére is a (dél-)koreai nép belügye, hogy demokratikus úton döntsön, és mi ezt tiszteletben tartjuk” – mondta a szóvivő. A Reuters hírügynökség emlékeztetett, hogy az országban 28 500 amerikai katonai állomásozik.

Kisida Fumio japán külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta: országa a jövendő új dél-koreai elnökkel is szoros kapcsolatokat akar kiépíteni, hiszen Tokió számára rendkívül fontos az együttműködés Szöullal, az Észak-Koreával kapcsolatos problémák kezelésében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.