A tavaly júliusi referendum óta sok idő telt el, ám a brit kormány – hosszas parlamenti csatározás után – szerdán megteszi az első hivatalos lépést az Európai Unió (EU) elhagyása felé vezető úton. Theresa May brit miniszterelnök korábbi közlése alapján tehát aktiválja a lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelyét.
A britek előtti út nincs kikövezve, hiszen a tagállamok közül eddig senki sem hagyta el az EU-t. Az ötvenedik cikkely meglehetősen szűkszavú. A 2009 decemberétől hatályos lisszaboni szerződés ezzel kapcsolatban alapelveket rögzít: például azt, hogy bárki kiléphet, a folyamat pedig akkor kezdődhet el, amikor az adott tagállam hivatalosan értesíti kilépési szándékáról az Európai Tanácsot. Ez történik meg szerdán. May ezzel a lépéssel tartotta korábbi ígéretét, miszerint az első negyedévben elindul a folyamat. Az unió ezt követően kezdeményez tárgyalásokat az Egyesült Királysággal. Az egyeztetések elvileg két évig tarthatnak, de van lehetőség hosszabbításra, ha ebbe az EU minden tagállama beleegyezik.
Mivel erre kicsi az esély, az Egyesült Királyság 2019. március 29-ével hagyhatja el az Európai Uniót. A britek tehát kénytelenek lesznek a következő két évben kihozni a maximumot a brexitből. A kilépésről szóló szerződést az Európai Unió Tanácsával kell megkötni, a 27 tagállam minősített többsége, valamint az Európai Parlament (EP) jóváhagyása is szükséges a brexithez. Ha a tagállami parlamentek nagy többsége nem bólint rá a kilépési szerződésre, elúszhat a brexit.
Nincs tehát egyszerű dolguk a briteknek. A tárgyalások során két nagy delegáció egyeztet majd egymással, az EU csapatát várhatóan az egyik volt biztos vezetheti. Nem az okoz majd nehézséget, hogy miként lépjenek ki a britek, hanem az, hogy a brexitet követően milyen legyen a brit–uniós viszony. A jövő kereskedelmi megállapodása, azon belül is a vámtarifák és más korlátozások életbelépése lehetnek a kulcstémái az egyeztetéseknek, ez az, ami miatt az egész folyamat nem zárul le a kilépési szerződés ratifikálásával, hanem akár a 2020-as évek elejéig is tarthatnak a tárgyalások. Rendezni kell a briteknél dolgozó uniós polgárok, valamint az EU-ban élő brit polgárok jogállását is. A britek diszkriminálnák az uniós polgárokat, ám emiatt az EP megvétózhatja a megállapodást.
Nehezíti a helyzetet továbbá, hogy míg a britek egy későbbi kereskedelmi szerződés alapjait helyeznék le az egyeztetések során, addig Brüsszel azon ügyködik, hogy London rendezze pénzügyi kötelezettségeit, lehetőleg minél hamarabb. Az üzleti szféra a puha brexit mellett érvel, hogy minél kisebb kár érje a brit gazdaságot. A politikusok szeme előtt viszont az elrettentés elve lebeg. A kemény brexittel azt szeretnék elérni, hogy ne legyenek követői az Egyesült Királyságnak, ne essen szét az Európai Unió, ne érje meg kilépni.
A brit főváros helyzete speciális, lévén többmilliónyi, más európai uniós tagállamból érkezett munkavállaló, így rengeteg magyar otthona, valamint a kontinens egyik pénzügyi központja. Csakhogy a brexit körüli bizonytalanságok miatt a külföldi munkavállalók nehéz helyzetbe kerülhetnek, a nagy pénzügyi cégek pedig máshol köthetnek ki. Nem csoda, hogy Sadiq Khan, a város polgármestere szerint a „kemény brexit” – azaz, hogy a szigetország a belső piacról is kivonuljon szabadkereskedelmi egyezmény nélkül – vesztes-vesztes szituációt eredményezne. Kedden Khan Brüsszelben is amellett érvelt, hogy mindkét félnek ártana, ha az EU „megbüntetné” az Egyesült Királyságot a kilépés miatt, egyben sürgette Theresa May brit kormányfőt, hogy jó szándéka jeleként nyújtson sziklaszilárd biztosítékokat az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogainak garantálására.
Magyarország azt szeretné elérni, hogy ne csorbuljanak a szigetországban tanuló és dolgozó magyarok szerzett jogai, másrészt hogy a hazánkban működő brit cégek alkalmazottainak is stabil maradjon a helyzete. Orbán Viktor korábban elmondta: abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti kapcsolatrendszer erős maradjon, ugyanakkor hangsúlyozta, a szabadságjogoknak arányosan kell érvényesülniük mindkét oldalon. Hazánk nem mellesleg fontos szövetségest veszít Nagy-Britannia lelépésével az EU-s folyamatok alakításában.
