Nehezíti a helyzetet továbbá, hogy míg a britek egy későbbi kereskedelmi szerződés alapjait helyeznék le az egyeztetések során, addig Brüsszel azon ügyködik, hogy London rendezze pénzügyi kötelezettségeit, lehetőleg minél hamarabb. Az üzleti szféra a puha brexit mellett érvel, hogy minél kisebb kár érje a brit gazdaságot. A politikusok szeme előtt viszont az elrettentés elve lebeg. A kemény brexittel azt szeretnék elérni, hogy ne legyenek követői az Egyesült Királyságnak, ne essen szét az Európai Unió, ne érje meg kilépni.
A brit főváros helyzete speciális, lévén többmilliónyi, más európai uniós tagállamból érkezett munkavállaló, így rengeteg magyar otthona, valamint a kontinens egyik pénzügyi központja. Csakhogy a brexit körüli bizonytalanságok miatt a külföldi munkavállalók nehéz helyzetbe kerülhetnek, a nagy pénzügyi cégek pedig máshol köthetnek ki. Nem csoda, hogy Sadiq Khan, a város polgármestere szerint a „kemény brexit” – azaz, hogy a szigetország a belső piacról is kivonuljon szabadkereskedelmi egyezmény nélkül – vesztes-vesztes szituációt eredményezne. Kedden Khan Brüsszelben is amellett érvelt, hogy mindkét félnek ártana, ha az EU „megbüntetné” az Egyesült Királyságot a kilépés miatt, egyben sürgette Theresa May brit kormányfőt, hogy jó szándéka jeleként nyújtson sziklaszilárd biztosítékokat az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogainak garantálására.
Magyarország azt szeretné elérni, hogy ne csorbuljanak a szigetországban tanuló és dolgozó magyarok szerzett jogai, másrészt hogy a hazánkban működő brit cégek alkalmazottainak is stabil maradjon a helyzete. Orbán Viktor korábban elmondta: abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti kapcsolatrendszer erős maradjon, ugyanakkor hangsúlyozta, a szabadságjogoknak arányosan kell érvényesülniük mindkét oldalon. Hazánk nem mellesleg fontos szövetségest veszít Nagy-Britannia lelépésével az EU-s folyamatok alakításában.
