Orbán ezúttal nem szállt szembe Brüsszellel

Nagyot csalódtak a lengyelek: a magyar kormányfő ezúttal a többséggel tartott, és Donald Tuskot támogatta.

2017. 03. 09. 20:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Donald Tusk lesz az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a következő két és fél évben is – döntöttek a brüsszeli csúcson egy híján teljes egyetértésben a tagállamok vezetői. Lerágni tehát nem kellett senkinek a körmét a számolásnál, de hogy éppen honfitársa, a lengyel kormányfő, Beata Szydlo mondott nemet a személyére, már elég izgalmat jelentett ahhoz, hogy a nap, „ellopva a show-t”, csak erről szóljon. Pedig a sok felhajtás mindhiába történt: az elnök megválasztásához nem kell teljes egyetértés, elég az úgynevezett dupla minősített többség, Lengyelország az ügyben nem tud úgymond vétóval élni.

A lengyel miniszterelnök hiába vetett be mindent. Ellenjelöltet állított: szegény Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő azonban még a beszédét sem mondhatta el, és meg sem hívták, ezért végül inkább visszalépett. A kormányfő húzta az időt: próbálta volna legalább későbbre halasztani a döntést, sikertelenül. Fenyegetőzött: leszögezte, hogy márpedig Lengyelország beleegyezése nélkül nem hozhatnak döntést, mert az ellentmondana az Európai Unió alapelveinek. Aztán mégis hoztak. Beata Szydlo mögül még legszorosabb szövetségesei is kifaroltak, a lengyel kormányfő egyedül maradt.

Ezúttal nem voltak egységesek a kérdésben a visegrádi négyek sem. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem árult zsákbamacskát, és már Brüsszelbe érkezésekor kijelentette, hogy Magyarország Donald Tuskot fogja támogatni. Ezúttal tehát inkább az Európai Néppárt (idetartozik a Fidesz és a kereszténydemokraták is) mellett tettük le a voksunkat, a miniszterelnök szavaival élve az ezzel kapcsolatos vitákat pedig meghagytuk a lengyeleknek. – Csalódottak vagyunk Orbán Viktor álláspontja miatt, de megértjük, hogy óriási nyomás alatt állt – értékelt a döntés után Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezetője. A lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski pedig arról panaszkodott, hogy úgy látszik, az egész uniót Berlinből irányítják, ám ez a vereség sem tántorítja el őket attól, hogy folytassák politikájukat. Orbán Viktor személyes Facebook-oldalát is ellepték a hevenyészett Google-fordítással gyalázkodó lengyelek hozzászólásai. „Szégyen! Áruló! Júdás!” – fakadtak ki többen a magyar miniszterelnök képe alatt, igaz, néhányan meg is köszönték, hogy Tuskot támogatta.

Tetszik Varsónak vagy sem, Donald Tusk megválasztása immár visszavonhatatlan, ha nagy csoda nem történik, 2019-ig ő marad az Európai Tanács elnöke. Beata Szydlo azt ugyan még meglebegtette, hogy blokkolni fogja a brüsszeli csúcs zárónyilatkozatának elfogadását, Tusk ügyén azonban már ezzel sem változtatna. A zárónyilatkozat elfogadásához minden tagállam beleegyezése szükséges – addig faragják, míg mindenki által elfogadható, általános következtetésekre nem jutnak –, a lengyel blokk tehát valóban komoly üzenettel bírna, ugyanakkor valószínűleg elég komolyan el is szigetelné Lengyelországot, ráadásul egy megnyerhetetlen harcban.

És hogy pontosan min is vitatkoznak a lengyelek, mi baja van a lengyel kormánynak az Európai Tanács elnökével? Elsősorban persze belpolitikai természetű a probléma. Leegyszerűsítve: míg Szydlo a Jog és Igazságosság alakulatát erősíti, addig Tusk a Polgári Platformét (PO). A varsói kormány vádjai szerint Tusk megsértette a semlegesség elvét, és Brüsszelből megpróbál beavatkozni a lengyel belpolitikába, továbbá ő viseli a politikai felelősséget a 2010-es, 96 életet követelő szmolenszki légi katasztrófáért.

No nem mintha az Európai Tanács elnökének szerepe olyan égbekiáltóan fontos volna. A tanács feladata, hogy „meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait”, az elnök pedig ezt koordinálja, feladata a konszenzus megteremtése. Ám egyrészt Tusk személye nyilván a lengyel belpolitikában szimbolikus tartalommal is bír. Másrészt ilyen vészterhes időkben a munkáját alapjában véve jól végző tanácsi elnök lecserélése kétségessé tette volna a stabilitást, az egységet, a folytonosságot, amire most az uniónak nagy szüksége van.

Hiszen a brüsszeli csúcsnak sokkal fontosabb kérdésekre is választ kellene találnia. Először is persze a brexitre, hiszen közeleg március vége, amikor Nagy-Britannia a várakozások szerint élesíti a kilépés megindításához szükséges 50. cikkelyt. Aztán a mindig aktuális migráció kérdésére, amelyre az ígéretek szerint a máltai elnökség alatt megpróbálnak végre működő megoldást találni. Ismét porondon van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának ügye is, továbbá még ki kellene találni, Donald Trump megválasztása után mi legyen az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezmény sorsa.

Az unió vezetői a hivatalos megbeszélések után egy munkavacsorával zárták a hosszú napot, ahol nyilván e kérdésekről is szó volt. Orbán Viktor viszont ezúttal aligha Beata Szydlo mellett ült.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.