Donald Trumpot gyakorlatilag csak a jobboldali szavazók szeretik idehaza, tartunk az álhírektől, az orosz propagandától viszont kevésbé félünk – derül ki az Iránytű Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a megkérdezettek 48,9 százaléka ellenzi a Krím félsziget orosz annektálása után hozott európai uniós büntetőintézkedéseket, amelyek a magyar kormány szerint eddig 6,5 milliárd dolláros kárt okoztak hazánknak. A magyarok 33,2 százaléka viszont továbbra is fenntartaná a szankciókat – 17 százalék pedig nem tudott válaszolni –, ami jól jelzi, hogy nincs egyetértés a kérdésben. A különböző pártok szavazótábora eltérően látja a helyzetet, főleg a fideszesek és a jobbikosok gondolják úgy, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – „lábon lőjük magunkat a szankciókkal”. A balliberális pártok hívei az intézkedések fenntartását szorgalmazzák. Közülük is kitűnik az éppen a párttá alakulás küszöbén álló Momentum Mozgalom, az ő szimpatizánsaik közül 93 százalék folytatná az eddigi Oroszország-ellenes politikát.
Igencsak megosztja a magyarokat az a kérdés, hogy fel kell-e lépni idehaza az orosz propagandával szemben. A megkérdezettek 39,9 százaléka szerint küzdeni kell ellene, 37,5 százalék szerint viszont nincs szükség ellenintézkedésekre. Bár erről konkrétan nincs szó a felmérésben, az utóbbi csoporthoz tartozók között sokan gondolhatják úgy, hogy eleve nincs is mivel szembeszállni. Ebben a kérdésben is a Momentum szimpatizánsai viszik a legerősebb vonalat, 79 százalék gátat vetne az agitációnak, a fideszeseknél ez csak 28, a Jobbik híveinél 40 százalék. Érdekesség, hogy a pártsemleges válaszolók körében lépnének fel a legkisebb arányban a rejtett külföldi állami üzenetekkel szemben: 24 százaléknyian. Az MSZP szimpatizánsainak 76 százaléka egyetért az orosz propagandatevékenységgel szembeni fellépéssel, és csupán 12 százalékuk ellenzi.
A felmérés kitért az úgynevezett álhírekre, mely fogalom főleg Donald Trump amerikai elnök sajtóval szembeni kritikái kapcsán került a köztudatba. Bár Trump állítása, amelyben a CNN-t is álhírterjesztőnek nevezte, nehezen vehető komolyan, a probléma valós, az interneten ezerszámra találni dezinformációkat terjesztő oldalakat. Az Iránytű felmérése során a megkérdezettek csaknem háromnegyede, 74,7 százaléka szükségesnek is tartaná az álhíroldalakkal szembeni határozott fellépést, 18,9 százalék szerint viszont nincs szükség ilyenfajta intézkedésekre.
És ha már Trump: kiderült, hogy mind az amerikai elnök, mind Vlagyimir Putyin orosz államfő igencsak megosztó személyiségnek számít a magyarok körében. Kettejük közül egyébként jelenleg Trump megítélése kedvezőtlenebb, a Fehér Ház új uráról a választóknak együttesen csupán 18 százaléka formál pozitív véleményt, összességében 35 százaléka negatívat. Csaknem négyszer annyian vannak kifejezetten rossz véleménnyel az amerikai elnökről, mint ahányan nagyon pozitívnak értékelik a személyét. A köztes álláspontra helyezkedők aránya is 8 százalékponttal szűkebb, mint Putyin esetében, a bizonytalanoké 7 százalékponttal nagyobb. Putyinról a megkérdezetteknek összesen 29 százaléka van inkább jó vagy nagyon jó véleménnyel, előbbi csoportba 24, utóbbi 5 százalék tartozik. Ezzel ellentétes álláspontra a válaszolók együttesen 23 százaléka helyezkedik. 14 százalékuk inkább rossz, 9 százalékuk pedig nagyon rossz véleménnyel van az orosz államfőről. A megkérdezettek relatív többsége, 36 százaléka köztes álláspontra – „jó is meg nem is” – helyezkedett. A legpozitívabb véleménnyel a Jobbik és a Fidesz–KDNP szavazótábora rendelkezik Putyinról: a nemzeti párt szavazóinak együttesen 43 százaléka, a kormánypárti szavazóknak pedig a 42 százaléka fogalmazott meg kedvező véleményt az elnökről. A baloldali és liberális szavazók ezzel szemben jelentős mértékben elutasítják a nagyhatalom vezetőjét.
Érdekes párhuzam, hogy Trump is a Fidesz szavazói körében a legnépszerűbb: 35 százalékuk valamilyen szinten pozitívan nyilatkozott a politikusról. Ez az arány a jobbikosoknál már csak 22 százalék, a többi párt szimpatizánsa pedig, úgy tűnik, ki nem állhatja a botrányhősből elnökké avanzsált politikust.
Nem véletlenül népszerű a fideszesek körében az amerikai és az orosz államfő. Utóbbi Orbán Viktor rendszeres vendége Budapesten, a két ország kapcsolatai pedig a szankciók ellenére is jók, Donald Trump pedig megválasztása után telefonon beszélt Orbánnal, ami egyértelműen biztató jel az amerikai–magyar viszony javításán fáradozóknak.
